Kiemelkedő szerepet szánnak Kovács László leköszönő uniós biztosnak az MSZP-ben – értesült a Hetek. Emellett a szocialisták Mesterházy Attila listavezetővé választásával szeretnének minden személyi kérdést lezárni, és kizárólag a jövő évi választásokra figyelni.
Ugyanis a hétvégi választások bebizonyították, hogy presztízsveszteséget okoz, ha egy-egy szavazást csak túlélni akar a párt. A nyugat-magyarországi Csornán csupán öt százalékot értek el, mert arra játszottak, hogy ha az alacsony részvétel miatt eredménytelen lesz a voksolás, akkor megússzák a helyzetet. Az élet viszont Orbán Viktor taktikáját igazolta, aki az utolsó pillanatban elment Csornára kampányolni, aminek következtében „elegen lettek", a fideszes jelölt 79,71 százalékos szavazati aránnyal győzött. A második a Jobbik jelöltje lett 10,5 százalékkal, míg a szocialisták megalázó és nevetséges 4,64 százalékos eredményt értek el.
Józsefvárosban, ahol emberemlékezet óta balliberális polgármester irányította a kerületet, a Fidesz jelöltje 67 százalékot kapott, míg az MSZP-é alig 17-et. Az MSZP itt is direkt gyenge jelöltet indított, hogy valahogy megússza a helyzetet, de azóta mindenki a szocialisták esetlenségén szörnyülködik. „Úgy kellettek nekünk ezek a szavazások, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Az emberek utálnak minket, nem kell a portékánk, és amúgy semmi sem jön be nekünk, igaz, amúgy a belső ügyekkel voltunk elfoglalva, nem is maradt idő arra, hogy bármilyen koncepciót kidolgozzunk ezekre a voksolásokra" - fogalmazott egy a kampányokban érintett szocialista politikus lapunknak. Úgy tudjuk, hogy a csornai és a józsefvárosi kudarc miatt mind az MSZP felső vezetésében, mind a helyi erőknél elszámoltatás lehet a csődöt mondott taktika miatt.
Az előbbiek fényében Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltsége legfontosabb pozitívumának azt tartják, hogy van már jelölt. Így lezárulhat a személyi viták ideje, és összezárhatják a soraikat a szocialisták. Forrásaink szerint három oka van, hogy végül ő lett a jelölt: fiatal; azon kevesek közé tartozik, akik ambicionálták a posztot; és nem nagyon volt más. A fiatalsága azért fontos, mert így a választások után a „Le az öregekkel!" felkiáltással nem lehet palotaforradalmat csinálni és a jelenlegi vezetőket „eltakarítani". Az ambíció azért fontos, mert Botka Lászlótól kezdve Gráf Józsefen át egy sor politikus nemet mondott a felkérésre. A harmadik indok, hogy így csak ő és Kovács László maradt versenyben, az idő pedig elfogyott, hogy új arcot találjanak.
Bár jelentek meg cikkek, amelyek Mesterházyt és Kovács Lászlót szembeállították egymással, de a Hetek úgy értesült, hogy a távozó uniós biztos, volt pártelnökkel a pártvezetés megállapodott már a kampányban való visszatéréséről. Kovács várhatóan jövő januárban vagy február elején rendelkezésére áll a pártjának. Úgy tudjuk, hogy esetleges államfő-jelöltként továbbra is forog a neve a pártvezetésben, illetve az MSZP vezérkara a kampányban egyfajta „Vének Tanácsát" létrehozva számít a párt nagy öregjeire, volt vezetőire és támogató értelmiségijeire.
A párt nem szeretne az SZDSZ sorsára jutni, ezért nemcsak a saját bázisához kíván szólni, hanem nemzeti, úgynevezett „össznépi" érdekeket megjelenítő politikát és üzeneteket akar megfogalmazni. Mesterházy első nyilatkozata is fordulatot jelent a korábbi szocialista állásponthoz, különösen Gyurcsány Ferenc üzeneteihez képest. A frakcióvezető ugyanis a Fideszt mérsékelt, demokratikus erőnek nevezte, és nem ellenségnek, hanem ellenfélnek. Mesterházy szemmel láthatóan arra törekszik, hogy az ellenzék ne kommunikálhassa azt sikerrel, hogy a szélsőséges MSZP a radikális Jobbik ellenpárja. Az MSZP így a Fideszt jelöli meg ellenfélnek, és kampányában - ellentétben az SZDSZ korábbi stratégiájával - nem a Jobbikkal szemben pozicionálja üzeneteit.
