Kereső toggle

Eltűnőben a köztársaság erkölcsi alapjai

Interjú Majtényi Lászlóval

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sérül a sajtószabadság azzal, hogy a Sláger és a Danubius rádiók elbuktak a frekvenciájukra kiírt pályázaton, s így várhatóan megszűnnek?

- A sajtószabadság elvét az a decemberi parlamenti döntés sértette volna, amelyik a Slágernek és a Danubiusnak pályáztatási kötelezettség nélkül adta volna oda a frekvenciát a további évekre. Hogy ehelyett mégis pályáztatás lett, az a sajtószabadság győzelme. Az viszont a sajtószabadság megcsúfolása, hogy a pályázat nem hozott tiszta versenyt. Tiltakozásul lemondtam.

Ezt egy átlagember nehezen tudja követni: ön alig egy éve még azért harcolt, hogy ez a két adó ne kapja meg a sugárzási jogot pályáztatás nélkül. Most megtörtént a pályáztatás, mire fel ön lemond.

- Én nem a két adó ellen harcoltam, hanem azért, hogy ne verseny nélkül kapják meg a frekvenciákat. Most pedig azért mondtam le, mert ez a két adó, valamint egy harmadik pályázó nem versenyezhetett, mert nem volt verseny.

Mielőtt belemennénk a részletekbe: ilyen attitűddel, mint az öné, mekkora eséllyel képes a magyar valóságban az ember pályán maradni?

- Nézze, majdnem két évig voltam az ORTT elnöke, és az összes fontos - a mostanihoz hasonló horderejű - ügyben eddig képes voltam érvényesíteni az értékeimet. Ez a tény önmagában jelzi, hogy - önt idézve - a pályán maradásra lehet esély, de ez nagyon nehéz küzdelem, mert úgy látom, hogy a köztársaság működésének színvonala jelentősen romlott, komoly közjogi válságot élünk át, elveszőben vannak a köztársaság erkölcsi alapjai.

Visszatérve a rádiókra. Úgy tudom, a pályázat elbírálásának fő szempontja az volt, hogy mennyi pénzt fizetnek be a frekvenciahasználatért.

- Ezt azok mondják, akik az elfogadhatatlan pályáztatást védik. Nem igaz.

Hanem, mi volt a fő szempont?

- A törvényes eljárásban legtöbb pénzt ígérő cég nagyon erős pozícióba került volna - feltéve, hogy pénzügyi terve reális, megvalósítható -, hiszen ez a kérdés a megszerezhető pontok 45 százalékát jelentette. De volt még 55 százaléknyi egyéb pont is. Természetes, hogy egy kereskedelmi rádiónál a megajánlott műsorszolgáltatási díj nagyon fontos szempont, ugyanakkor az ORTT nem fogadhatott volna el abszurd, a reális többszörösét ígérő pályázatokat, amikor bizonyítható: lehetetlen, hogy a vállalkozás produkálni tudja a vállalt díjat. A nyertesek pályázata szerint a nettó árbevételük hatvan-hetven százalékát fogják műsorszolgáltatási díjként kifizetni. Ilyen terhekkel nem működhet Magyarországon vállalkozás.

Az egyik nyertes - úgy tudni - a reklámoztatást kiszervezte egy másik cégbe, így a nettó bevétele lényegesen csökken, vagyis az abból számított sugárzási díj is, miközben a reklámpénzek nála maradnak.

- De ezzel az üzleti tervének a racionalitása még hiteltelenebbé vált. Képzelje el, hogy mondjuk a bevételének csak ötven százalékát viszi be legálisan a vállalkozásába, ennek kifizeti mondjuk hatvanöt-hetven százalékát műsorszolgáltatási díjként, a maradék bevételéből pedig fenntart egy rádiót úgy, hogy kifizeti a sugárzási díjat az Antenna Hungáriának, kifizeti a jogdíjakat, egyéb adókat fizet, fenntart egy szerkesztőséget, adminisztrációs költségei vannak, felépít egy stúdiót. Ez hihetetlen.

Hihetetlen, de a gyakorlatban lehet működőképes.

- A kiszervezett cégnél jelentkező reklámbevételt nem viheti vissza a vállalkozásába. Legalábbis legálisan. Tudom, persze, hogy „mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni": rendben van, eltünteti a bevételei felét, de a másik feléből sokkal rosszabb pozícióból indul akkor, amikor az üzleti terve megalapozottságát akarja bizonyítani. Nem a száz egység hetven százalékát fizeti be, hanem az ötven egységnek a hetven százalékát, és annak a maradékából akar működni. Mert papíron mindez így néz ki. Ez közgazdasági képtelenség.

Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja azt mondta az eredményhirdetés után, hogy amennyiben nem teljesítik a vállaltakat, szerződést bontanak velük.

- Frászkarikát. Már kedden, a szerződés aláírása előtt olyan döntést fogadott el az ORTT, amivel a szerződésben foglaltak alól azonnal mentesíti a pályázót. Pedig még meg se kötötték a szerződést: az FM1 szerződésben vállalta, hogy visszaadja az általa eddig használt körzeti rádiófrekvenciát az ORTT-nek. Ezzel szemben a testület úgy döntött, 180 nap haladékot kap, hogy helyreállítsa a törvényi követelményeket, ami annyit jelent, hogy tulajdoni arányát csökkentve megtarthatja, vagyis nem kell a nyilatkozatban vállalt kötelezettségét teljesíteni. Ennyit érnek azok a szavak, melyeket ön idézett.

Amikor az ORTT-ben a pályáztatásról tárgyaltak a tagokkal, az nyílt lapokkal történt? A fideszes delegált kiállt a pártja érdekei mellett, az MSZP-s meg a saját pártjaiéért, vagy úgy tettek, mintha csak ők nem tudnák, amit mindenki tud az országban?

- Én nyílt lapokkal játszottam. A delegáltak igyekeztek úgy tenni, mintha nem tudnának számolni. Olyan volt, mint egy bohózat.

Ön korábban azt mondta, reméli, hogy a magyar demokrácia még nem jutott el oda, hogy egy ilyen jogsértő pályáztatást ne lehessen megakadályozni.

- Ebben tévedtem. De nagyon kevesen, egy hajszálon múlt, hogy ezt nem tudtam megakadályozni.

Mi volt ez a hajszál?

- Erre csak azt felelhetem: a hírnökeim azt mondták, majdnem sikerült. De elég szomorú, hogy a döntés előtt figyelmeztet a köztársasági elnök, óv a miniszterelnök, a gazdasági versenyhivatal elnöke aggódik a verseny tisztaságáért, én is minden követ megmozgatok, és ez mind együtt nem elég. Én azt nem is számítom ide, hogy lobbiztak az amerikaiak és a svájciak is, mert ezt a lobbizást nem díjazom.

Milyen sajtóviszonyokra számít egy várható Fidesz-kormány alatt? Az MTV általában a kormányhoz igazodik, most nyertek egy országos rádiófrekvenciát, és még nem beszéltünk az eddigi portfólióról: Hír TV, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Heti Válasz.

- ORTT-elnökként erről nem nyilatkozom: még egy hónapig hivatalban vagyok. Magánemberként pedig azt gondolom, a jogállam és a sajtószabadság sem szűnik meg egy kormányváltástól.

Egy hónap múlva egyébként mihez kezd?

- November 30-ai határnappal mondtam le, decemberben semmit nem akarok csinálni, januárban pedig valami megélhetés után nézek. Nem kapok egy fillér végkielégítést sem, mert én mondtam le, ezért nem jár. De értem senki ne aggódjon, amikor a General Electricstől ezreket küldenek el épp a  napokban.

Nem az ilyen típusú emberekre mondják itt, a BKV országában, hogy élhetetlenek?

- Nézze, én nagyon jól érzem magam. Lehet, hogy egy kihalófélben lévő állatfajt képviselek, nem tudom. Nem kell a jövőmért aggódnom, hiszen tudok dolgozni, és van néhány dolog, amihez még értek is. Erkölcsi értelemben biztosan nem gondolom magamat vesztesnek: én döntöttem így, nem pedig mások helyettem, és azt gondolom, ez valamilyen értelemben mintát is ad. Ez talán nem haszontalan, noha nálunk körülbelül két hét alatt elfelejtődik. Nem cserélnék mással, és ha úgy tetszik, nem is teljesen önzetlenül döntöttem, hiszen a saját önbecsülésem és személyes integritásom nekem fontosabb érték, mint a hivatali autó.

A profizmus és a dilettantizmus egyvelege

Aláírták a két új országos kereskedelmi rádió hét évre szóló koncessziós szerződését Budapesten. A dokumentumot az Országos Rádió és Televízió Testület részéről Szalai Annamária, a testület fideszes delegáltja látta el kézjegyével, mivel Majtényi László elnök lemondott tisztségéről. A Sláger Rádiót működtető társaság a bírósághoz fordult az országos kereskedelmi rádiós pályázat eredménye miatt. Egyébként közel egymillióan írtak alá különböző petíciókat, amelyek a két leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger megszűnése ellen emelnek szót.
Az MSZP-ben és a Fideszben eltérően ítélik meg a rádiós botrányt.
A szocialisták között – mint általában – ahány ember, annyiféle véleménnyel lehet találkozni. Az elnökség egyik tagja úgy értékelte a történteket, hogy jobb ma egy 1:1-es eredmény, mint holnap a 0:2. Magyarán: míg pár hónap múlva az ellenzéki párt kormányra kerülését követően az lehetett volna az eredmény, hogy mindkét országos frekvencia a Fidesz vonzáskörzetébe kerül, addig most be lehetett „spájzolni” egy adót az ellenzéki korszakra.
Egy másik befolyásos szocialista háttérember véleménye szerint az ügy a profizmus és a dilettantizmus keveréke: míg a Fidesz ellenzékből profi módon felépített egy új médiabirodalmat, elérve, hogy az MTV is hozzá igazodik, hiszen kirúgták a Napkeltét, sőt, még egy országos rádiófrekvenciát is szereztek a jobboldali érdekköröknek, addig az MSZP kormányon legfeljebb döntetlenre hozta ki a meccset úgy, hogy a történtekért mindenki a kormánypártot szidja. Míg a Fidesz médiapolitikája egységes rendszert alkot, eközben messzemenőkig kérdéses, hogy a mostani helyzetből politikai értelemben profitál-e a baloldal, azaz az új rádió bármikor is segít-e majd az MSZP médiapolitikájának megvalósulásában – fejtegette forrásunk.   
A szocialista frakcióvezetés egyik tagja viszont műbalhénak tartja a rádiós ügyet. Szerinte Majtényi László „szúrta” el az ügyet, mivel korábban minden erőt megmozgatott, hogy a rádiós koncessziókat ne hosszabbítsák meg versenyeztetés nélkül. Elérte, de ez lett a következménye. A pályáztatásnál pedig a koncessziós díjat tette meg a legfontosabb mércének, így a pártdelegáltak nem is tudtak másként dönteni, mint hogy a legmagasabb díjat kínáló ajánlatokat fogadják el. „Akkor lett volna igazán nagy botrány, ha a Danubius és a Sláger győz a legrosszabb ajánlattal a jobb ajánlatot tevő magyar tőkéből finanszírozott rádiók ellenében” – fogalmazott forrásunk, aki szemforgatónak tartja a vesztesek menedzsmentjének nyilatkozatait, mert miért nem „kiabáltak” akkor, amikor a lobbizásuk eredményeként pártalku következtében pályáztatás nélkül meghosszabbították a szerződésüket. (Mint ismeretes, ezt támadta meg a köztársasági elnök, és az Alkotmánybíróság megsemmisítette a határozatot – a szerk.)
Az említett politikus szerint nem a sajtószabadság kérdése, hogy Boros–Bochkor, vagy Sebestyén Balázs milyen adón vezet műsort. Ezzel szemben az egyik pártbéli kollégája szerint mégis a szólásszabadság kérdéskörébe tartozik az ügy, mivel – mint mondta – „rendre szörnyülködünk Putyin Oroszországán, miközben valami hasonló történt, hisz burkoltan ugyan, de mégis a pártmédiumok kora kezd kirajzolódni Magyarországon”.  Egyébiránt Fidesz-körökben még annyi lelkiismeret-furdalást sem okozott az ügy, mint a szocialisták között. Általában az a vélemény, hogy évtizedekig baloldali médiafölény volt Magyarországon, amit ilyen és ehhez hasonló eszközökkel alakítottak ki egykoron, ezért szerintük bőven ráfér az országra, ha a médiabeli erőviszonyok változnak. (Hazafi Zsolt)

Olvasson tovább: