Az elmúlt hetekben Gyurcsány váratlan megszólalásával új helyzet elé állította mind a Fideszt, mind a saját pártját. Az ellenzéki forrásaink egyenesen azt állítják, hogy szerintük az MSZP rossz kampánytaktikája, illetve Gyurcsány Ferenc aktivitása hozhatja fel a Jobbikot. Ennek ellenére alig telik el nap, hogy ne állna elő valaki azzal: valójában Gyurcsány kormányoz. Érdekes, hogy volt miniszterelnök még az MSZP-ben is riadalmat okozott.
Az MSZP várható miniszterelnök-jelöltjén túl Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai tartották lázban a politikai elitet. A volt miniszterelnök az MSZP születésnapi választmányi ülésén, majd Orbán Viktor ATV-interjújára válaszul a blogjában szólalt meg, élesen bírálva a Fideszt és annak elnökét.
A Fidesz azóta minden lehetőséget megragad, hogy bizonyítsa: a háttérből a volt miniszterelnök irányítja a politikai folyamatokat. Erre bizonyítékul többek között az szolgál, hogy egy bulvárlap értesülése szerint Gyurcsány Ferenc a közelmúltban Szemlőhegyi úti lakhelyén fogadta Bajnai Gordon kormányfőt - tehát a miniszterelnök elment a „főnökéhez".
Fideszes forrásaink szerint tudatosan törekednek arra, hogy az MSZP ne tudjon ellépni a Gyurcsány-korszaktól. Bár már majdnem biztosak abban, hogy a 2010-es választást nem lehet elveszteni, de azért a zsigerekben emlékeznek arra, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-cserével 2005-ben az MSZP megfordította a közhangulatot, illetve a választási kampányokban mindig történtek váratlan események, szocialista „csavarok", amelyek változtattak a közvélemény hangulatán. „Minél kisebb az MSZP, minél inkább szétesett, a Fidesznek annál jobb" - fogalmazott lapunknak egy tanácsadó.
Érdekes, hogy az MSZP politikusi gárdájában sem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel a volt pártelnök nyilatkozatait, amelyet amúgy a szocialista törzsmag ujjongva fogadott. Egy szocialista politikus véleménye szerint a gyenge közvélemény-kutatási adatok ellenére a pártban 25-30 százalékos választási szereplést is reálisnak tartanak. Ez azt jelentené, hogy az MSZP jelentős ellenzéki erőt képviselhet, és váltópárt maradna, vagyis négy vagy nyolc év múlva ismét kormányzóképes erő válhat belőle. Gyurcsány karakteres kijelentéséről ellenben az a vélemény, hogy a szűk táboron kívül inkább vissz az MSZP-től. „Ha csak a saját táborunknak szólunk, ha nem országos, nem nemzeti összérdeket képviselő pártként viselkedünk, akkor az SZDSZ sorsára juthatunk, amely egy idő után csak a saját bázisának akart szólni, aminek az lett a következménye, hogy politikai gettóba zárta magát, majd eltűnt" - fogalmazott forrásunk.
Számunkra úgy tűnik, hogy lehetett valamiféle megállapodás a volt miniszterelnökkel, hogy a választásokig kerüli a nyílt politikai nyilatkozatokat, és csak a belső nyilvánosságban lelkesíti a tagságot. A kritikusok szerint, ha nem sikerül az elmúlt hónapok hangulatától elszakadnia az MSZP-nek, akkor 10 százalék körüli párttá válhatnak, azaz az MDF eljelentéktelenedési stádiumán megy az MSZP: kormányerő után 10-15 százalékos „erő" lett, majd törpepárttá silányult.
Szocialista körökben úgy látják, hogy a költségvetés elfogadása után több népszerűtlen intézkedésre már nem kerül sor, és mivel január elsejétől az adózás és a távfűtés ára sokak számára kedvezőbb lesz, így a kormány megítélése sokat javulhat. „Ha jó lesz a kampányunk, akkor lehet, hogy elkerüljük a bajt" - tette hozzá forrásunk. Az MSZP népszerűsítésének másik eleme lenne, hogy a párt vezetése régi-új arcokat vet be választási kampányába. Mesterházy Attila, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt képviselheti a fiatalságot, ám a kampány nem csupán rá fókuszálna. Kovács Lászlóról már több vezető szocialista politikus nyilatkozta, hogy politikai pályafutásának távolról sincs vége, és Kovács mellett szól az is, hogy korábbi népszerűségét meg tudta őrizni, mivel nem került rá a Gyurcsány-korszak bélyege. A volt pártelnökkel kapcsolatban több elképzelés is van, hogy 2010-ben milyen új feladatot láthat el.
„Mesterházyval újra támad a Gyurcsány-Bajnai-korszak" - lehet a munkacíme annak a Fidesz kampányanyagnak, mellyel az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltjét igyekeznek már jó előre az ellenzéki kommunikátorok eláztatni. A valóság ezzel szemben az, hogy a két politikus az egykori Ifjúsági és Sport Minisztériumban dolgozott együtt, ezenkívül azonban inkább a különbségek dominálnak, valamint az egymással szembeni kritika. Gyurcsány Ferenc a róla megjelent könyvben kritikusan nyilatkozott az egykori politikai államtitkáráról, a kormányában semmilyen posztot sem adott Mesterházynak. Azon túl, hogy mindketten szeretnek szerepelni a médiában, teljesen eltérő a habitusuk, míg Gyurcsány első generációs értelmiségi, addig Mesterházy orvos családban született, talán nemesi kutyabőrrel is rendelkezik. Gyurcsány egy rohammal, felülről vette be az MSZP-t 2005-ben, addig Mesterházy kis lépésekben, számos szövetségest szerezve építette fel magát vezető politikussá. Az elmúlt években a belső fórumokon éppen a mostani frakcióvezető fogalmazott leginkább kritikusan, olykor szemtől szemben is, Gyurcsány Ferenc politikájáról.
Talán nem véletlenül, ma éppen a volt miniszterelnök hívei kritikusak Mesterházyval szemben. A Magyar Nemzet a Zuschlag-ügyről szóló tudósításában külön kiemelte, hogy Szilvássy György - aki Gyurcsány jobbkeze volt a sportminisztériumban - tanúvallomásában Mesterházy politikai államtitkárhoz delegált egy sor döntést. A szocialisták szerint Mesterházy akkor lehet az MSZP miniszterelnök-jelöltje, hogyha az ilyen jellegű támadásokat is ki tudja védeni.
