Kereső toggle

Új modell: Európát tesztelik Pécsett

Visszavették az „üveggyöngyökért” eladott vagyont?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A fideszes vezetésű pécsi önkormányzat biztonsági őrökkel foglalta el a városi vízművet, melyet eddig közösen működtetett egy francia céggel. Feltételezések szerint a Fidesz most teszteli, hogy a nemzetközi bíróság miként áll hozzá a reprivatizációs törekvésekhez és a multinacionális lobbik elleni csatájához. Az attak egyébként szólhat a magyar lakosságnak, hogy a jobboldal figyel az érdekeire, és a kizsákmányoló külföldi cégektől akár Robin Hood módjára is, de visszaszerzi a magyar tulajdont. Igaz, üzenhet a gazdaság szereplőinek is, hogy ideje felkészülniük a Fidesz-érára.

Botrányos módon ért véget a Pécsi Vízmű Zrt.-t alkotó pécsi önkormányzat és a francia Suez Environement Kft. tizennégy éves együttműködése. Az önkormányzat már hosszabb ideje fontolgatta több nyereséges közszolgáltató cég százszázalékos önkormányzati tulajdonba vonását. A Pécsi Vízmű Zrt. felszámolása szeptember 10-én indult el, amikor a többségi tulajdonos önkormányzat (50,05%) felmondta az üzemeltetési megállapodást a kisebbségi tulajdonos francia kft.-vel (48,05%), amely eddig a vállalat menedzsmentjogait gyakorolta.  A következő lépés a tulajdonrész kivásárlása lett volna, erről azonban a hónap végéig nem tudtak megállapodni.
Az önkormányzat szerint a Suez Environement részéről lehetetlenítették el a tárgyalásokat, a franciák álláspontja viszont az, hogy a város szabott lehetetlenül rövid időt a megegyezésre. Miután megállapodás nem született, az önkormányzat múlt csütörtöki közgyűlésén egy új céget hozott létre a vízmű átvételére és további üzemeltetésére, a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú Tettye Forrásház Zrt.-t. Csorba Zoltán, a Suez Environement Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az ülésen úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére mindaddig a Pécsi Vízmű akar szolgáltatni, ameddig nem születik megállapodás a francia tulajdonrész kivásárlásáról vagy a jövőbeni együttműködésről. Az önkormányzat azonban saját kezébe vette az irányítást: hétfő reggel biztonsági emberek álltak a Pécsi Vízmű bejáratánál, akik csak a dolgozókat engedték be, a vezetőket már nem.
A vízmű volt menedzsmentjének tagjai az európai normák félresöprésén túl jogsértőnek is tartják az önkormányzat magatartását. Az önkormányzati álláspont szerint a vízmű eredményei a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jók voltak, ellenben a vállalat az utóbbi években jelentős terjeszkedési politikába fogott, és 17 magyarországi társaságnál szerzett kisebb-nagyobb tulajdonrészt a pécsi adófizetők pénzén.
Emellett a baranyai megyeszékhelyen a harmadik legmagasabb a vízdíj az országban.
Páva Zsolt polgármester lapunknak elmondta: a vízdíjak megszabása egy tarifaképlet alapján történt, amely a cég elvárásait tükrözte. Igaz, hogy az üzemeltető cég csak javaslatot tehetett az árra, amelyet az önkormányzatnak kellett jóváhagynia, de többször elő is fordult, hogy Toller László vagy Tasnádi Péter nem fogadták el a túl magas árajánlatot. A megromlott kapcsolat oka az önkormányzat egyre kisebb osztaléka és az egyre kevesebb beleszólási lehetőség a vízmű jövedelmének hasznosításába.
A polgármester az önkormányzat fellépését az ügyben nem tartja drasztikusnak, csupán határozottnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy külföldi befektetők számára a történtek riasztóak lehetnek, de inkább azt tartja problémának, hogy a külföldi cégek gyakran nem törekednek az önkormányzatokkal való együttműködésre. „Ami történt, az nem reprivatizáció és nem is államosítás” – fogalmazott a polgármester, aki hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a közszolgáltató vállalatok legjobb gazdája az önkormányzat. „Párizsban is hasonló akció zajlott a közelmúltban, és egy bolíviai vezető politikus közszolgáltató vállalatok önkormányzati tulajdonba vételével tett szert hatalmas népszerűségre. Jelen esetben persze nem ez a cél” – állítja a polgármester.
Nyirati István, a Pécsi Vízmű Zrt. vezérigazgatója fontosnak tartotta leszögezni, hogy a vitának két szintje van. Az első egy tulajdonosi vita az önkormányzat és a francia befektető között, amelyet a két félnek kell rendeznie. A második szint a pécsi vízmű működésének ellehetetlenítése, amely esetben durva jogsértés történt. Erőszakkal elfoglalni egy telephelyet és használni a más tulajdonában álló eszközöket egyszerűen lopás. A vízmű működését erőszakkal leállították, a munkásokat becsapták: most azt sem tudják, kinek dolgoznak. Az illetéktelen behatolóknak minél előbb el kell hagyniuk a telephelyett. Ennek érdekében jogi eszközökhöz fognak folyamodni – tette hozzá a vezérigazgató.
Nyirati szerint a tizennégy éves együttműködés mindenki számára hasznos volt, Magyarország legmodernebb vízműve jött létre Pécsen. Az, hogy a befolyt hasznot mire fordítják, mindig az igazgatóság és a közgyűlés közös döntése volt. „Évente átlagosan 1 milliárd forint jutott közműfelújításra, 200-300 millió pedig a működtető vagyonfejlesztésére” – emelte ki Nyirati, aki szerint az önkormányzat magabiztosságát az indokolja, hogy túlságosan erősnek érzik magukat. Mint mondta: „a történelemben eddig minden háborút így robbantottak ki. A magát erősnek érző fél úgy gondolja, hogy a szabályokat a gyengéknek találták ki, de majd ő alkot újakat, amelyek megfelelnek az igényeinek.”  A magyar jog gyakorlatát ismerve sajnos nem tudja, mennyi időbe telik majd a jogszerűség helyreállítása.
Egy, az ügyet ismerő forrásunk szerint az ügyet Budapestről irányítják, és valójában egy próba zajlik a háttérben: a reprivatizáció koreográfiáját tesztelik a Pécsett. Politikailag ennek minimális  kockázata van, hiszen az ügyben várhatóan döntést hozó választott bíróság Bécsben tavaszig össze sem ül, döntés pedig még később születhet, így a jövő évi választásokat kis mértékben sem befolyásolhatja.
„Most dől el, hogy a nemzetközi bíróság hogy áll hozzá a reprivatizációs törekvések és a multinacionális lobbik csatájához” – tette hozzá a szakértő, aki úgy vélte: a konkrét ügyben annak idején előnytelen szerződést kötött az önkormányzat a francia befektetővel csakúgy, mint országosan több más privatizációs esetben. Az interjúalanyunk a helyzetet ahhoz hasonlította, mint amikor az európai gyarmatosítók üveggyöngyökért vették meg az új hazát az indiánoktól. A politikai elit ráébredt, hogy a legtöbb pénzt a közműszolgáltatók viszik ki az országból, és most ezt vissza akarják rendezni.

Olvasson tovább: