Kereső toggle

Pánik helyett megelőzés

H1N1: az iskolák a gócpontok, de nincs járvány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tanévkezdés diákok és tanárok tömeges megbetegedését váltotta ki az ország több pontján. Eddig Csepelen, Óbudán, Tatán és Szegeden történtek csoportos megbetegedések – ám országos járványról még nem lehet beszélni. A nemzetközi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a gyermekintézmények lehetnek a H1N1 vírus terjedésének gócpontjai. Ezért szakemberek olyan stratégiát javasolnak, mely szerint a közösségbe járó gyermekek és pedagógusok ingyenes védőoltásával minden országban megelőzhető lehet egy rendkívüli méretű járvány kitörése, amely – a tetemes nemzetgazdasági károk mellett – elsősorban a krónikus betegségekben szenvedők életét veszélyezteti.

Az ÁNTSZ-től és az Egészségügyi Minisztériumtól kapott információink szerint a szaktárca – és vele együtt a háziorvosok – a WHO vonatkozó rendeletére várnak, amely már ezen a héten megszülethet. Mint az ÁNTSZ ügyfélszolgálatánál megtudtuk, valószínűleg lehetővé fog válni a gyermekek és a velük dolgozó felnőttek ingyenes, bár nem kötelező oltása, iskolaorvosi ellátás keretében. A rezisztencia az oltástól számítva három hét alatt alakul ki. Az ÁNTSZ a járvány kitörését október végére, a szükséges oltóanyag elkészültét a gyártó Omninvest Kft. pedig október elejére datálja, ami nemzetközi viszonylatban is meglehetősen gyors határidőnek számít. Országosan mintegy 3-4 millió ember védőoltását tartják szükségszerűnek.
Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint bárki elkaphatja az influenzát, és szövődmények is előfordulhatnak bármely korosztályban. Falus Ferenc országos tisztifőorvos az ATV Jam című műsorában azt mondta, a fiatalok nagyobb eséllyel betegednek meg (ennek oka, hogy az ’50-es években már volt hasonló járvány, ezért sokan immunitást szereztek). Az 1957 után születetteknek egyenesen azt javasolta, készüljenek arra, hogy ezen a télen egy-két hetet otthon kell tölteniük. „Van, aki kis borzongással átvészeli, míg másoknál súlyosabb lefolyású lesz a betegség” – fogalmazott, hozzátéve, hogy természetesen az oltással ezt meg lehet előzni.
A szövődmények szempontjából a leginkább veszélyeztetettek a várandós kismamák, valamint a krónikus alapbetegségben szenvedők életkortól függetlenül, például krónikus tüdőbetegek, asztmások, a nagymértékben elhízott személyek, főleg ha cukorbetegek vagy szívbetegek.
A megbetegedés általában az influenza szokásos, jellegzetes tüneteivel jár, és szövődmény nélkül, magától gyógyul. A betegség hirtelen kezdődik, a leggyakrabban észlelt tünetei: láz, köhögés, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, hidegrázás. A légúti tünetek mellett esetenként gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, például hasmenés, hányinger, hányás. Az eddigi, főként fiatalabb korosztályokat érintő H1N1 típusú influenzás megbetegedések többnyire enyhe lefolyásúak voltak, lényegében nem különböztek a megszokott vírusos fertőzésektől. A tapasztalatok szerint a betegség normál esetben megfelelő tüneti kezelés mellett egy-két hét alatt elmúlik.
Nemrégiben több házi gyermekorvos kifejezte tiltakozását a gyermekek tömeges beoltása ellen mondván: nem vállalják a felelősséget az új oltóanyag lehetséges mellékhatásai miatt, az ingyenes védőoltás ráadásul tömeges és kifizetetlen pluszmunkát jelent az amúgy is leterhelt háziorvosoknak. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke rádiónyilatkozatban szögezte le: a hagyományos influenza elleni oltóanyaggal nem érdemes még beoltatni a gyerekeket, mivel ez a vakcina sem készült még el, csak a tavalyi készletből maradt néhány. Az orvosok még nem tudják, hogy a H1N1 elleni oltóanyag vagy a klasszikus influenza elleni szer készül el hamarabb. Huszár András szerint a pneomococcus elleni oltás azonban segít az új influenza elleni védelemben is: több mint 90 százalékos védettséget jelenthet, mivel az influenza elsődleges szövődménye a pneomococcus okozta tüdőgyulladás.
Kérdés, hogy ha a gyermekeknek ingyenessé válik a H1N1 típusú influenza elleni védőoltás, feltétlenül alkalmazzuk-e? Megkeresésünkre Kaszó Beáta immunológus, gyermek-tüdőgyógyász úgy reagált: az oltás szakmai véleményezése egyelőre korai lenne. Még nem született meg a WHO döntése sem ez ügyben, mint ahogy nem létezik még végleges oltóanyag sem, hiszen csak hetek múlva várható a próbaképpen beoltott gyermekek klinikai vizsgálatának eredménye. Ő személy szerint saját krónikus kisbetegeinek ajánlani szokta az influenza elleni védőoltásokat, amit egészséges gyermekek esetében nem tart feltétlenül szükségesnek. Az új influenzavírussal kapcsolatban azonban úgy gondolja, mindenképpen érdemes lesz betartani az egészségügyi szervek útmutatásait, hiszen gyermekünk beoltásával nem csak őt védjük meg a betegségtől, hanem a szélesebb környezetét is. A szakember egyetért azzal, hogy felelőtlenség pánikot kelteni, spanyolnáthát emlegetni, ugyanakkor tény, hogy megfelelő óvintézkedések nélkül hatalmas tömegek betegedhetnek le egyszerre, leállhat az ország, és rengeteg krónikus beteget érhet el a számára könnyen végzetessé váló kór.

Olvasson tovább: