Kereső toggle

Megtaposott értékek

Családellenes rendelkezések az új Ptk.-ban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sok probléma lesz még az új polgári törvénykönyv hétfőn elfogadott változatával. A jogszabály a családok jogai címszó alatt olyan intézkedéseket vezet be, melyek aláássák a házasság intézményét, gyakorlatilag legalizálják a másodfokú rokoni frigyeket, szentesítik a gyerekházasságot, de például megszüntetik a jegyességet.

Ezen a héten fogadta el a parlament az új polgári törvénykönyvet 191 igen, 168 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Igennel voksolt az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es és egy fideszes képviselő, Kubatov Gábor. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok sem. A legnagyobb ellenzéki párt szerint azért ilyen nagy a sietség, mert a Ptk. ötvenéves évfordulójára szeretné elkészíteni a kormány az újat.

A hét könyvre tagolódó kódexben kapott helyett az eddig külön törvényben szereplő családi jog. A legtöbb tiltakozás ezt a részt érinti, mivel megengedné a testvérnek testvére vér szerinti leszármazottjával kötött házasságát. Ezek alapján legálissá válna, hogy például egy férfi feleségül vegye az öccse lányát, vagyis az unokahúgát. Az erkölcsi aggályokon túl egészségügyi szempontból is problémás a javaslat, mert a rokonok házassága többek között genetikai bajokat okozhat. Növeli például annak valószínűségét, hogy a lappangó káros tulajdonságok felszínre törjenek, az unokatestvérek génjeinek ugyanis átlagosan egynyolcad része azonos. Czeizel Endre orvosgenetikus lapunknak elmondta, hogy vérfertőzésnek a hivatalos európai közfelfogásban az elsőfokú rokoni kapcsolat számít (például apa-lánya), amit pedig a Ptk. legalizálna, az ennek értelmében a másodfokú. „Ha ebből a kapcsolatból születik gyerek, 7-8 százalék a veszélye annak, hogy genetikai hibával fog világra jönni" - mondja Czeizel, aki maga is megdöbbent a törvényjavaslaton.

A módosítást egyébként azzal indokolta a kormány, hogy aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása, illetve engedéllyel eddig is el lehetett térni a szabályozástól. „Ha a parlament elfogadja ezt a törvényt, akkor felteszi a koronát a modern polgári Magyarország jogrendszerére" - harangozták be az új polgári törvénykönyvet a szocialisták, akik szerint olyan „kiüresedett intézmények" is kikerültek a szabályozásból, mint például a harmincnapos várakozási idővel kalkuláló jegyesség.

Az érvényben levő családjogi törvény szerint „a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek". Az elsősorban szocialista képviselők által megszavazott új Ptk. azonban a hűség fogalmát is kivette a törvényből. „A házastársak kötelesek együttműködni és egymást támogatni" - áll az új kódexben, amit azzal indokolnak, hogy az együttműködési kötelezettség többet jelent, mert kifejezi a házastársak összetartozását és egymással való szolidaritását. Belső ellentmondás ennek fényében, hogy az a rendelkezés csak egy módosító indítványnak köszönhetően került ki a kódexből, mely egyes esetekben lehetővé tette volna a közjegyző előtt kimondott válást.

Az elfogadott új Polgári törvénykönyv ellen egyébként az ellenzéki pártokon kívül több civil szervezet is tiltakozott. A Patent és a NANE Egyesület szerint a tervezet több ponton is súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait és veszélyezteti a bántalmazott gyerekeket és nőket. A jogszabály ugyanis megszünteti azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a különélő szülő nem rendelkezik felügyeleti joggal. Így, ha a szülők nem tudnak megállapodni, a bíróság döntene a kérdésben, mely tapasztalataik szerint nem, vagy nem megfelelően kezeli az esetleges bántalmazás tényét. Az egyesületek szerint az új kódex szentesíti a gyerekházasságot is, amikor egy mondjuk 16 éven aluli fiatallal kötött házasságot tesz utólag, vagyis az érintett nagykorúvá válása után visszamenőleges hatállyal érvényesíthetővé. Ezzel gyakorlatilag a tizennegyedik életévre tolódott le a házasságkötés alsó korhatára.

Az új jogszabály most Sólyom László aláírására vár. Amennyiben ez megtörténik és kihirdetik a törvényt, 2010. május elsején lép majd hatályba, bár egyes részei csak 2011, illetve 2015 januárjától lesznek irányadók. A Fidesz leginkább azt tartja aggályosnak, hogy a májusig hátralevő nyolc hónap nem lesz elegendő a jogalkalmazóknak az átállásra, melyhez szerintük évekre lenne szükség. Amennyiben a köztársasági elnök nem írja alá a törvényt, az nem tud hatályba lépni májusban, és az esetleges módosításokról már az új parlamentnek kell majd döntenie. A kormányzásra készülő ellenzéki párt pedig már jelezte, hogy hatalomra kerülésük esetén felülvizsgálják a törvényt.

Évezredek ösvénye

A lapunk által megkérdezett teológus szerint a kódex családjogi vonatkozású változtatásai a klasszikus keresztény értékek semmibevételére utalnak. Flaisz Endre szerint ezzel olyan rendelkezéseket próbálnak törvényerőre emelni, melyeken a ’60-as években kibontakozó hippi mozgalom és szexuális forradalom időszakában az európai társadalom többsége még megbotránkozott.
A hűség fogalmának mellőzését illetően a teológus elmondta, hogy annak a Biblia szerint kétféle jelentéstartalma van. Az első a kizárólagos elkötelezettség, amely kizárja, hogy a felek más személlyel létesítsenek szexuális kapcsolatot. Erre épül a hűség második tartalma: a haszon, ami azt jelenti, hogy a házastársak saját tálentumaikkal, képességeikkel segítik egymást. Az új Ptk. csupán e kifejezés második jelentéstartalmára korlátozná a hűség fogalmát, aminek azonban az első nélkül nincs értelme. „Ha az elsőt megtagadjuk, tulajdonképpen intézményesítjük a házasságtörést és a szabad házasságot” – véli a teológus.
A harmincnapos várakozási idő megszüntetéséről elmondta, hogy aki számára a házasság komoly elkötelezettségi viszony, és ezért magát a házasságkötést komoly döntésnek tekinti, annak az is fontos, hogy a jegyesség ideje alatt legyen alkalma megbizonyosodni: képes akár egy egész életen át is elfogadni párját, annak minden jó és rossz tulajdonságával együtt. „Úgy tűnik, hogy a törvényhozók szemében nem is csupán a jegyesség, hanem maga a házasság intézménye üresedett ki” – véli Flaisz, aki szerint a jogalkotó olyan módon akarja újrafogalmazni a házasságot, hogy abból a lényegét, a keresztény tartalmát veszi ki.
„A Szentírás álláspontja szerint az ember lelki karaktere, habitusa, hajlamai és ezekből kibontakozó sorsa, életpályája bibliai kifejezéssel élve „a vérben van”, amit úgy lehetne értelmezni, hogy az ember fizikai-lelki állapota és az ebből fakadó sorsa a véren keresztül genetikailag erősen meghatározott. Ennél fogva bizonyos betegségek vagy rossz tulajdonságok hatványozottan lehetnek jelen a rokonok leszármazottainak életében” – mondja a teológus a „nagybácsi–unokahúg” házasságát legalizáló rendelkezésről, hozzátéve, hogy az emberi génállománynak ez az állapota, melyet a Biblia az említett óvintézkedéssel szankcionál, az eredendő bűnre vezethető vissza, és az emberi természet folyamatos degenerálódásának az eredménye. „Vagyis az ember fizikai és lelki életereje a mai korban csupán árnyéka korábbi önmagának. A Biblia ezt a rokoni házasságot szexuális perverziónak minősíti, amivel az ember a saját és az utódai életét teszi tönkre” – tette hozzá a teológus.

Olvasson tovább: