Kereső toggle

Plázacsavargók

Mit kezdjünk a bevásárlóközpontokban lógó fiatalokkal?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A plázában tekergő időmilliomos fiatalok korlátlan mennyiségű energiájának lekötése egyre nagyobb kihívás nemcsak a tinédzserekkel foglalkozó civil szervezeteknek, hanem a bevásárlóközpontok vezetésének is. A probléma kezelésére kitalált programok sikerei arra engednek következtetni, hogy országos összefogással hatványozottan nagyobb eredményt lehetne elérni a „kulcsos gyerekeknél”.

„Számomra a szeptemberi iskolakezdés egy teljesen új életstílust jelentett. Gyakran jártunk egy fiatalok által kedvelt szórakozóhelyre, persze anyukám tudta nélkül. Különféle meséket találtunk ki; DVD-zni megyek a barátnőmhöz, vagy születésnapi pizsamapartit tart az osztálytársam. A szüleim bíztak bennem, a meséimet szó nélkül elhitték, így szabad volt az út az éjszakába. Volt, hogy többet ittunk, mint kellett volna. Így ismertem meg Istit is. Az új szerelem totálisan megváltoztatott. Róla azt kell tudni, hogy drogokkal kereskedik. Alkalomszerűen én is használtam könnyűdrogokat. Nem érdekelt semmi, csak az, hogy jól akarom érezni magam a párommal és a haverjaimmal. Az osztálytársaimtól eltávolodtam. A tanárok mérgesek voltak rám a teljesítményem miatt. Az ötös osztályzataimat felváltották a kettesek és a hármasok. Sorra derültek ki az elhallgatott dolgok. A szüleim keresték a megoldást a problémáimra. Segíteni akartak…” – számol be egy tinédzser lány negatív életstílusának következményeiről. Számára a „Veled-Érted” program jelentette a megoldást, melynek segítségével sikerült újra beilleszkednie, újra közösségi emberként létezni.
Az országgyűlés 2003-ban fogadta el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiát, amelynek célkitűzése, hogy a társadalmi háttér javításával előzze meg a bűnözést. A stratégia három fő területe: a bűnalkalmak számának csökkentése, a bűnokok mérséklése és az áldozattá válás csökkentése. Ennek részeként az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) 2008-ban plázaprogramok megvalósítására hirdetett pályázatot, amely a társadalmi bűnmegelőzési programok egyik legsikeresebb akciója lett. A cél a bevásárlóközpontok közösen használt – fizikai és szociális – tereinek többirányú kihasználása volt. Annak érdekében, hogy a plázákban csellengő gyerekek hasznos elfoglaltságot, közösséget találjanak, az OBmB a projektek keretében segítő, tájékoztató szolgáltatások működtetését, valamint közösségi terület kialakítását, kreatív szabadidős tevékenységek, klubfoglalkozások szervezését támogatta. A nyertes projekteknek, mint a „Kék-Fehér Ifjúsági, Információs és Szolgáltató Ház”, a „Malom Társalgója”, illetve a „Veled- Érted” programnak sikerült ezt megvalósítaniuk. A plázaprogramok nagy előnye, hogy „helyben nyújtják a szolgáltatást”. Vagyis ott kínálnak alternatívát, ahol a fiatalok szabadidejük nagy részét töltik – mondta el tájékoztatóján Sömjéni László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Büntetőpolitikai Főosztályának vezetője.
A plázacsavargók jobbára a 14–22 éves korosztály tagjai közül kerülnek ki, zsebpénzes diákok, vagy már épp nem az iskolapadot koptatják, de még a szüleikkel élnek.
„Vásárolni járunk, meg beülni, mert nyáron kint meleg van, itt meg hideg. Itt vannak éttermek, ha haverokkal találkozunk, inkább ide jövünk. Fele-fele arányban jövünk azért, hogy vásároljunk, és hogy szórakozzunk, de ha már bejövünk, veszünk valamit. Hetente jövünk, nyáron van, hogy naponta, kétnaponta, suliidőben hétvégén” – meséli két középiskolás, Zoli (16) és Laci (17). Erika (15) és Kinga (22 éves friss diplomás) pedig így értékeli saját plázakultúráját: „Szabadidőben a top 3-ban benne van, hogy plázába jövünk. Nem feltétlenül vásárolni, inkább a haverokkal találkozni, és moziba.”
A bevásárlóközpontok számára fontos a civil kezdeményezések támogatása a pozitív kép kialakítása érdekében. Ugyanis a bevásárlóközpontok bérletidíj-kiesését a nagy rendezvények által vonzott jelentős számú látogató, a plázaprogramot működtető civil szervezet marketingtevékenysége, jó kapcsolati hálójuk kompenzálja. A tapasztalatok szerint a plázaprogramok ideje alatt csökkent a rongálások, csínytevések száma – állapították meg egybehangzóan a programban részt vevő bevásárlóközpontok vezetői. A szervezők összesen 3000 látogatót regisztráltak, és ebből 800 fiatalt sikerült is lekötniük. Hogy mivel? Többféle alternatíva kínálkozik, ilyen például a nyertes pályázók által biztosított kortársképzés, önismeretei tréning, sportnap, klubfoglalkozás és így tovább. A Kék-Fehér Ifjúsági, Információs és Szolgáltató Ház projektje alapvetően szocializációs program, amelynek célja az agresszivitás levezetése, a lelki egyensúlyra nevelés, koncentrációs készségek elsajátítása, problémák kezelése, hogy a fiatalok és a fiatal felnőttek társadalmi integrációját elősegítsék. A projekt öt és fél hónapos időtartama alatt 957-en kaptak a szervezettől szolgáltatást. A program megvalósításában, a toborzásban, szervezésben kortárs önkéntesek működnek közre. Nem titkolt céljuk, hogy az állami támogatás megszűnése után a program önfenntartóvá váljon. A programok egyébként három vidéki város plázáiban működnek: Tatabányán, Győrben és Kecskeméten. Budapesten még nem indult be hasonló jellegű kezdeményezés.
(Hegedűs Dóra, Tóth-Szente Lili, Tóth Kata)

Olvasson tovább: