Egyes becslések szerint az első félév 6 ezer kilakoltatása után az év végére további 60-75 ezer család kerülhet utcára. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint ugyanakkor éves szinten néhány száz kilakoltatással kell számolni, és nem annyira a bankok, mint inkább a pénzügyi vállalkozások ügyfelei kerülnek bajba.
A sarkadi B. Mária már átélte a kilakoltatás borzalmait: a lánya házát tavaly elárvereztette az egyik nagy bank hiteleit áruló cég. Az árverezésnél a végrehajtó mellett az egyik őrző-védő szolgálat kigyúrt alkalmazottai is jelen voltak, ahol aztán a banki tartozás minimumösszegéért, alig több mint nyolcszázezerért kelt el a ház. „A baj ott kezdődött, hogy meghalt a vejem balesetben, a lányomnak három gyerekkel esélye sem volt: előbb az autót vitte a bank, majd a házra felvett hitel törlesztésének elmaradása után három hónappal jött a végrehajtói értesítés. Fizetni nem tudtunk, más megegyezésbe nem ment bele a bank, a szerződésen nem voltak hajlandóak változtatni, maradt az árverés. Addig sírtam minden éjjel, minden nap, de az árverés napjára már elfogyott minden könnyem, megkeményedtem: megértettem, hogy azzal a biztonságérzettel, amivel én éltem, már le kell számolni. Kutya világ ez, ahol az erősebb érdek győz, a vesztest meg leírják a leltárból. Méltósággal vettünk részt az árverésen, ahova a végrehajtó »erősítéssel« érkezett, de megnyugtattuk: tőlünk nem kell félni. Azóta együtt vagyunk az én kis házamban a gyerekekkel, mert anyukájuk külföldön dolgozik" - meséli az asszony.
A szaporodó kilakoltatások miatt az Otthonvédők rendkívüli parlamenti ülést szeretnének, a Magyar Szociális Fórum pedig levelet írt Szili Katalin házelnöknek az ügyben, melyben azt kérik, hogy parlamenti bizottság vizsgálja a bankok felelősségét. A levél szerzője, Simó Endre szerint nyáron jóval több embert lakoltattak ki, mint év elején, mivel az adósok nem tudják fizetni a pénzintézetek által egyoldalúan megemelt törlesztőrészleteket. A szociális szervező lapunknak kifejtette, a kilakoltatások egyre brutálisabban mennek végbe, volt már példa arra is, hogy bántalmazták az ellenszegülőt, míg más esetekben gyerekeket választanak el szülőktől, mert nincs hová mennie a családnak.
Szili Katalin házelnök a levél kézhezvétele után azt javasolta, hogy legyen egy három hónapos moratórium, mely idő alatt a bankok nem érvényesíthetnék a követeléseiket, felállítanának egy vizsgálóbizottságot, és a moratóriumra vonatkozó törvénytervezetet is előkészítenék. Egyes napvilágot látott becslések szerint az év első 6 hónapjában nagyjából 6 ezer kilakoltatásra került sor, de az év végére további 60-75 ezer család feje fölül viszik el a fedelet. A kormányszóvivő az ügyre reflektálva bejelentette: nem lenne szerencsés, ha a kormány központilag lépne fel a kényszerértékesítéseknél. A kormány úgy véli, ennek rossz üzenete lenne, viszont a kabinet eddigi intézkedései mindezek megelőzését szolgálják.
„Míg az elvekről és a felelősségről folyik a vita, addig a bankok csendben és gyorsan igyekeznek az árveréseket lebonyolítani" - mondta lapunknak Tóth Irén érdekvédő, aki évek óta igyekszik országszerte segíteni az árverezésre jutott lakástulajdonosokon. „A gazdasági válság csak gyorsította azokat a folyamatokat, amelyek eddig is jelen voltak a magyar társadalomban, a leszakadó rétegek szinte kilátástalan helyzetbe kerültek, a bankok pedig személytelenül kezelik a bajba jutott ügyfeleiket" - állítja az érdekvédő. Szerinte azért lett téma a bankok felelőssége és a társadalom perifériáján már évek óta zajló, kegyetlen kilakoltatások ügye, mert a középosztály is veszélyeztetve érzi már magát, az ő sorsuk is kiszolgáltatottabb lett az elmúlt egy évben.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint tavaly mintegy 200 ezer végrehajtást kezdeményeztek, nagyjából 40 ezer esetben valamilyen hiteltartozás miatt. Ebből 2600 esetben vontak ingatlant végrehajtás alá, amelyből 1500 volt a lakás. 236 történet végződött kilakoltatással, a többség vagy rendezte tartozását, vagy egyéb módon állapodott meg hitelezőjével - állítja a kamara által közzétett nyilatkozat.
„Az elmúlt időszakban megjelent becslések rendkívül túlzóak, pusztán a figyelemfelkeltést szolgálják - mondta lapunknak Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetője. - A hozzánk forduló ügyfelek száma valóban emelkedett az utóbbi egy évben, de közel sem olyan mértékben, ahogyan azt a média tálalta. A kilakoltatások valóban nagy problémát jelentenek, hiszen egyetlen család utcára kerülése is óriási tragédia, de éves szinten összességében is csak néhány száz kilakoltatásról lehet beszélni. Az esetek többségében a családokat nem törvényes úton, hanem törvénytelen eszközökkel teszik az utcára. Ha hozzánk fordulnak az adósok, igyekszünk segíteni nekik, hogy ne jussanak el idáig" - mondta az egyesület vezetője.
Lénárd Mariann szerint a probléma nem is a nagy kereskedelmi bankokkal, inkább a lazább feltételek mellett hitelező pénzügyi vállalkozásokkal van. ők kínálnak speciális szolgáltatásokat, aminek a végén egy abszolút kiszolgáltatott adós áll majd, persze csak akkor, ha aláírja a szerződést.
„A hitelintézetek felismerték, hogy kezelniük kell a gazdasági válság miatt kialakult kényszerhelyzetet, és az esetek többségében tudnak olyan megoldást kínálni az ügyfélnek, hogy elkerülhesse a végrehajtást. Az is elmondható, hogy a banki megoldások még a kormány által kínált mentőcsomagok opcióit is felülmúlják, tehát a bajba jutott ügyfelek jobb, ha a bankokkal tárgyalnak" - mondta a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetője.
