Kereső toggle

Hivatásos provokátor

Terrorizmussal gyanúsítják Budaházyt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A terrorizmus csírái Magyarországon is megjelentek, ám jelenlegi szintjén még megelőzhető a kiterjedése és végletes eldurvulása. A terrorizmus gyanújával a napokban őrizetbe vett Budaházy Györggyel kapcsolatban a szélsőjobboldali táboron kívül is megoszlanak a vélemények: vannak, akik a Hamasszal említik egy lapon, mások szerint csak egy mártíromságra hajlamos, zavaros ideológiájú, magányos „hős”.

A szélsőjobboldal egyik emblematikus figurájaként számon tartott Budaházy György a múlt szerdán sétált be a rendőrség Teve utcai központjába egy tüntetés bejelentésének ügyében: akkor vették őrizetbe.

Keresztes Imre főügyész közölte: a gyanú szerint Budaházy György utasítására hajtotta végre egyik bűntársa a Hiller István családi háza elleni lőfegyveres támadást, illetve az ő utasítására dobtak Kóka János épülő házára Molotov-koktélt 2007 decemberében. Azzal is gyanúsítják, hogy 2009 áprilisában ő utasította bűntársait arra, hogy futball-labdába rejtett robbanószereket helyezzenek el két országgyűlési képviselő házánál.

A főügyészség mindezek alapján Budaházyt „állami szerv kényszerítése céljából fegyverrel kapcsolatos, közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekménnyel", valamint „robbanóanyag és robbantószer készítésével elkövetett robbanóanyaggal visszaélés bűntettével" gyanúsítja, ez utóbbit az ügyészség szerint felbujtóként követte el. Mindezen túl kétrendbeli emberölés előkészületével is gyanúsítja az ügyészség Budaházy Györgyöt.

Budaházy említett bűntársai a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg tagjai lehetnek. Hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint e szervezet egyik tagja tett terhelő vallomást Budaházy ellen. A neonáci kuruc.info szerint vádalku köttetett az egyik korábban letartóztatott „hazafival", akit április elején fogott el a rendőrség azzal a gyanúval, hogy Ecsődi László MSZP-képviselő elleni merényletre készült. A fiatalember lakásán talált, sorszám nélküli pisztolyról kiderült, hogy Magyarországon készült, valószí-nűleg megrendelésre, és  hogy ezzel lőttek rá Hiller István házára 2007-ben.

A sors fintora, hogy Budaházy éppen az említett „hazafi" és társai melletti szimpátiatüntetés ügyében ment be a rendőrségre, amikor letartóztatták. (A rendőrség persze készült a letartóztatásra, úgy tudjuk, másnapra tervezték az akciót.)

Ki kicsoda?

A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg 2007 decemberében hallatott magáról első ízben, amikor magára vállalta Csintalan Sándor brutális megverését. „Tény: vascsővel vertük meg. Azért nem kapott többet, mert ez csak figyelmeztetés volt, nem akartuk megölni, könyörgött az életéért kétségbeesve" - írta közleményében a szervezet. Az egykor MSZP-alelnök, jelenleg a Hír TV-n műsort vezető Csintalan bűne szerintük az volt, hogy nyíltan kiállt az antiszemita, rasszista eszmék ellen.

A szervezet által elismert másik akciósorozat során öt szocialista politikus házára dobtak Molotov-koktélt. Az egyébként országosan ismeretlen pártfunkcionáriusok családjának az ijedtségen kívül más baja nem esett. Az akció egybevágott a Magyarok Nyilai taktikájával, amelyet az alábbiakban összegez egy szimpatizánsuk az interneten: „Ellenállók, ne a nagy nevekre menjetek! Azokat őrzik. Büntessük a szolgahadat! A névtelen országgyűlési képviselőket, önkormányzati képviselőket, polgármestereket. Azok segítsége nélkül semmire se mennének a főbűnözők. Rettegjen mind!"

Hídember

Azt egyelőre nem tudni, valóban Budaházy hozta-e létre a csoportot, illetve hogy van-e bármi köze hozzá. Ami viszont tudható, hogy az Erzsébet híd 2002-es elfoglalása nyomán elhíresült, negyvenéves gépészmérnök Budaházy 1990 óta aktívan politizál. Saját elmondása szerint a taxisblokád idején többször fellépett az Antall-kormány ellen tüntető taxisokkal szemben. 1992-ben belépett az MDF-be, ám pozíciót nem vállalt, és néhány év alatt „kikopott" a pártból. Közéleti szerepe 2001-ben kezdődött, amikor néhány társával Magyar Revíziós Mozgalom néven irredenta szervezetet alapított, és utcai figyelemfelhívó demonstrációkat szerveztek a trianoni békeszerződés ellen. A 2002-es hídfoglalás óta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat megálmodó Toroczkai László barátjával együtt Budaházy szinte minden botrányba, illetve utcai harcba fullasztott nemzeti ünnepen, demonstráción feltűnt. Gyakran ő indította el a tömeget egy adott rendezvényről a cél felé: ez történt például 2008. március 15-én, amikor a Szabadság téri neonáci tüntetés résztvevői élén indult el a Művészetek Palotája felé „meglátogatni" az ott ünneplő Gyurcsány Ferencet, vagy október 23-án, amikor a Teve utcai tüntetés résztvevőit vezette keresztül Lipótvároson „mocskos zsidók" kiabálások közepette a Nyugati térhez.

Aszfaltbetyár

„Biztos láttatok már exponenciális görbét, először sokáig csak lassan emelkedik, majd elér egy pontot, és onnantól elkezd meredeken felfelé törni. Pont így erősödik az ellenállás, és már közeledünk ahhoz a ponthoz, ami után a görbe elszáll a végtelen felé. És akkor végük" - írta híveinek idén márciusban Budaházy, majd betekintést engedett sajátos társadalomfelfogásába is: „Amit az egész radikális világon belül többé-kevésbé tapasztalok, az az, hogy a liberális demokráciából - sőt sokszor általában véve a demokráciából is - mindenkinek elege van. (...) És ebben a helyzetben nekünk, akik ezt a rendszert alapjaiban vetjük el, és vetjük meg, nem lehet más utunk, mint a hadiállapot kihirdetése. Nekünk úgy kell cselekednünk, hogy ahogy csak tudjuk, akadályozzuk a rendszer működését, rövidítsük továbbélését. (...) Sokakkal ellentétben - akiket egyáltalán nem érdekelnek a mi utcai harcaink, és még kíváncsiságból sem dugják oda az orrukat soha -, engem minden hatalomellenes utcai megmozdulás érdekel." Egy tévéműsorban pedig nemrégiben azt mondta, nem tekinti magyaroknak a második világháború idején elgázosított honfitársainkat, és a maga részéről nem ezeket, hanem például a Don-kanyarnál elesett katonáinkat sajnálja.

Budaházy egy magányos „hős", mártíromságra való hajlammal és zavaros ideológiai háttérrel - mondta a Heteknek a szélsőjobb prominenseit jól ismerő forrásunk. Tény, hogy az egyébként a Magyarok Házában működő Szkíta Kézműves-boltjából, illetve ősmagyar boltjából élő Budaházy (az üzletekben ősmagyar íjak és tartozékok, ajándéktárgyak, betyáröltözet, illetve szélsőjobbos feliratú pólók kaphatók) nem tagja sem a Jobbiknak, sem a Magyar Gárdának, sőt, idén áprilisban nyilvánosan össze is különbözött velük. Szintén ellentétbe került a szélsőjobb ideig-óráig „ígéretes kezdeményezésének" tűnő Magyar Önvédelmi Mozgalommal (MÖM) is, forrásunk szerint neki és Toroczkainak is köze lehetett a MÖM-vezér Kovács Géza 2008 őszén történt összeveréséhez.

A különböző törésvonalak, súrlódások ellenére a szélsőjobbot két dolog stabilan összetartja: az antiszemitizmus és a balhé iránti affinitás - állította forrásunk.

A Magyarok Nyilaival kapcsolatban azt mondta, ennek tagjai többnyire fiatal „gyerekek", akik a szélsőjobb kemény magjához képest szinte veszélytelen figurák. Utóbbiak viszont - fogalmazott informátorunk - „nagyon meleg palik". A jelző itt nem a szexuális orientációra utal, hanem arra, hogy ez a néhány száz főt számláló csoport rendkívül elszánt, bátor és kiváló fizikai állapotban van. Ha az a kérdés, hogy van-e terrorveszély Magyarországon, ez utóbbi csoport lehet igazán veszélyes, főleg ha egyszer pénzhez és logisztikához jut - vélekedett forrásunk.

Budaházy terrorista mivoltát ugyanakkor nem tartja valószínűnek informátorunk, már csak azért sem, mert amennyiben valóban Budaházy szervezné a Magyarok Nyilait, a csoport néhány tagjának áprilisi lebukása után eltűnt volna a nyilvánosságból - a „szakma" legelemibb szabálya szerint.

Róka fogta csuka

A terrorizmus kialakulásához több feltétel szükséges - mondta a Heteknek Tarjányi Péter rendőrségi szakértő. - Kibékíthetetlen politikai, vallási, gazdasági vagy ideológiai ellentét két politikai vagy társadalmi réteg között: ez Magyarországon a bal- és jobboldal között 2002 óta fennáll. Egy másik feltétel az úgynevezett igazságszolgáltatási vákuum, ami hazánkra vonatkoztatva azt jelenti, hogy az utcai randalírozók, tévészékház-ostromlók nem kapnak olyan példás ítéletet, amely elrettentő hatással lenne a továbbiakra. Újabb feltétel a rendzavarókban élő revansvágy, és mindezt erősítheti a gazdasági válság, illetve az abból fakadó elkeseredettség, elégedetlenség.

A feltételek tehát adottak, a terror pedig meg is jelent Magyarországon, de egyelőre szerencsére a legalsóbb fokozatban - vélekedett Tarjányi. A szakértő éppen ezért tartja szerencsétlennek azt a szocialista nyilatkozatot, melyben Budaházyt és a magyar szélsőjobb résztvevőit a Hamaszhoz hasonlították. És persze azért is, mert a többek között terrorizmussal gyanúsított Budaházyt is megilleti az ártatlanság vélelme.

Amennyiben a férfiról bebizonyosodnak a vádak, az egyrészt a rendvédelmi szervek sikereként lesz értékelhető. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés: hogyan tudott terrorszervezetet létrehozni és működtetni az a Budaházy, aki 2002 óta a rendőrség látókörében volt, több ízben elfogták, hosszabb ideig házi őrizetben élt, vagyis a hatóságok már évekkel ezelőtt fokozott ellenőrzésük alá vonták.

Az úgynevezett nemzeti radikális oldal Budaházy elfogását egyértelmű összefüggésbe hozta a június 14-ei ópusztaszeri szélsőjobbos csúcstalálkozóval, ahol Budaházy, Toroczkai és mások Vona Gábor Jobbik-elnökkel vitatták meg szervezeteik hosszú távú, akár intézményesített együttműködését. Barátja őrizetbe vétele után Toroczkai kijelentette: július 4-ére tüntetést szerveznek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium épülete elé.

Olvasson tovább: