Együttműködési megállapodást kötött egymással a Jobbik és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ). Ez felveti annak a kérdését, hogy nem akarnak-e szélsőséges politikai erők beépülni a rendvédelmi szervek működésébe.
Bár a felek igyekeztek hangsúlyozni, szakmai és nem politikai megállapodás köttetett a TMRSZ és a Jobbik között, nehezen lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy az együttműködés szentesítésére az EP-kampány kellős közepén kerül sor, továbbá, hogy Szima Judit, a szakszervezet főtitkára a Jobbik listájának negyedik helyét foglalja el. A kérdés azért fontos, mert az Alkotmány szerint fegyveres és rendvédelmi szerezetek tagjai nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az alezredes ugyan szünetelteti jogviszonyát a kampány idejére, viszont a hatezer rendvédelemben dolgozó tagot számláló érdekvédelmi tömörülést ettől függetlenül a szélsőjobboldali párt szárnyai alá manőverezi.
Szima Judit már korábban is radikális érdekvédő munkájával vívta ki a nyilvánosság érdeklődését. A rendőri vezetőket bíráló kijelentései miatt bujtogatás miatt indított eljárást ellene a katonai ügyészség - ez most szünetel, ugyanis Szima EP-jelöltként mentelmi jogot élvez. A 2006 őszén kirobbant utcai harcok kapcsán pedig nyílt levélben érvelt amellett, hogy a tüntetőket nem ellenségként kell kezelni.
A Jobbikkal a Teve utcai rendőrpalotában aláírt együttműködési megállapodás értelmében a TMRSZ szakmai segítséget nyújt a párt rendészeti programjának kidolgozásához, ezért cserébe a reményeik szerint hamarosan döntési helyzetbe kerülő Vonáék - többek között - figyelembe veszik a szakszervezet javaslatait a rendőri vezetői kiválasztás rendszerének átalakításakor.
Az együttműködés aláírása kapcsán politikusok sora kongatta meg a vészharangot. Az SZDSZ-es Gulyás József szerint a TMRSZ tevékenysége bizonyíték a nyíltan neonáci Nemzeti Arcvonal nevű csoport állításaira, miszerint „a legtettrekészebb hazafiak, vagyis a szélsőséges, radikális csoportokhoz kötődő személyek beépültek a nemzetbiztonsági szolgálat és a ren-dőrség testületeibe". Szerinte egyetlen egy jogállam sem tolerálja sehol a világon azt, hogy a rendőrség keretein belül a rendőri vezetés tekintélyét kikezdő, az alkotmányos normákat megkérdőjelező tevékenység folyjék.
A szabad demokrata ügyvivő elfogadhatatlannak tartja, hogy Szima szakszervezeti vezetőként a Jobbik EP-listáján szerepel, lapjának főszerkesztője, Posta Imre pedig „zsidók által szított magyar-cigány polgárháborúkról vizionál". Posta a Köztársasági őrezred szakpszichológusa volt, ám a miniszterelnöknek küldött, a testületnél tapasztalt visszásságokat taglaló, vádaskodó panaszlevele után fegyelmivel elbocsátották állásából.
A kormány részéről Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter utasította az országos rendőrfőkapitányt, hogy folytasson vizsgálatot a megállapodás kapcsán. Ezt követően Lázár János, az Országgyűlés Rendvédelmi Bizottságának fideszes elnöke - igaz konkrétumok említése nélkül - szintén azt írta, hogy a magyar rendőrségnek még a látszatát is kerülnie kell annak, hogy egyes pártpolitikai szereplőkkel szoros szervezeti együttműködést tervez.
Szakszervezeti berkekben sem arat osztatlan sikert a TMRSZ tevékenysége. A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a napokban kizárta soraiból Szimáék szakszervezetét. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke lapunknak hangsúlyozta, erre nem a Jobbikkal kötött megállapodás miatt került sor, bár ennek kapcsán egyébként is elgondolkoztak volna ezen. A szakítás indokát inkább Szima Judit magatartása adta. „Amióta 4 éve csatlakoztak hozzánk, a TMRSZ nem tekintette magára nézve kötelezőnek a szövetség szabályait, a testületeink döntéseit megkérdőjelezte, úgy is lehetne fogalmazni, hogy bomlasztott. Két év után ennek oka is kiderült: Szima Judit akkor felvetette, hogy átvenné a szövetség irányítását, és szerinte át kellene adnunk a MOSZ vagyonát a tagszervezeteknek, köztük nekik. Ennek ellenére még egy évvel ezelőtt is kiálltunk mellette, amikor bujtogatás miatt indult ellene eljárás a katonai ügyészségen" - mondta Palkovics. Hozzátette: Szima sajátos stílust honosított meg a hazai szakszervezeti érintkezésben azzal, hogy szinte mindenkivel haragban van, és sérelem esetén egyből perel.
A MOSZ elnöke megjegyezte, a szakításhoz az is hozzájárult, hogy a TMRSZ honlapján olyan, a társadalmi normákat durván megsértő kijelentések jelentek meg, mint például az, hogy Magyarországon nem lehetőség, hanem kötelesség antiszemitának lenni. Palkovics szerint az ügyben a gondot nem a politikával való kapcsolat jelenti - hiszen ez szakszervezeti körökben nem meglepő - hanem, hogy egy szélsőséges párttal a kelleténél szorosabban együttműködik egy rendvédelmi szakszervezet.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a TMRSZ szereptévesztésben van. „Mi elhatárolódunk ettől. Egy szakszervezetnek a dolgozók érdekképviseletén kell munkálkodnia, és nem pártpolitikai célokat szolgálni" - fogalmazott Pongó Géza. Szerinte a megállapodás egyes pontjai is kérdéseket vetnek fel. Például a halálbüntetés visszaállításának igénye az európai normákkal szemben áll, és inkább a Jobbik kampányát szolgálja.
