Kereső toggle

Lassú méreg a szívbe

Néhány tucat fiatal rontja meg a magyar-roma együttélést Kiskunlacházán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kiskunlacháza a tavaly novemberi szörnyű gyerekgyilkossággal került az országos érdeklődés homlokterébe. A megerőszakolt, majd megfojtott Horák Nóra gyilkosai azóta sem kerültek elő. A gyanúba kevert helyi cigány fiatalok ártatlanságát az önkéntesen vállalt hazugságvizsgálat és a DNS-teszt is igazolta, ennek ellenére a településen jelentős a feszültség romák és magyarok között. Olaj volt a tűzre egy néhány héttel ezelőtt történt nyíltszíni támadás, mikor is egy roma fiúcsapat állított meg egy tizenkét éves kislányt.

- Az unokám hazafelé ment az iskolából két óra körül, a nyolc fiú meg onnan, a másik utcából jött - meséli a kislány nagymamája. Főleg kilenc, tízévesek voltak, de a legidősebb tizenhat, annak már három gyereke van, három.

Kinek?

- Ennek a tizenhat éves kölöknek, aki megtámadta az unokámat. Itt laknak a faluban. És akkor szegénykémnek hátratekerték a kezét, a válla összezúzódott, azóta is gipszben van.

Mit akartak a kislánytól?

- Kettő lefogta neki a kezit, a harmadik meg kereste a zsebében a telefonját, meg a pénzit, a negyedik kiborította a táskáját az út kellős közepire, de azért annyi eszük volt, hogy így lehúzták a pulóvert a kezükre, hogy nehogy véletlenül ujjlenyomat maradjon. Erre van eszük, de arra, hogy elmenjen iskolába, arra nincs. És szegénykém idegrohamot kapott, mire hazaért, agyon pisilte magát.

Félelem és gyűlölet

A megszólított helyiek egyöntetűen arról beszélnek, hogy van félnivalójuk, de a legtöbben közvetlenül nem érintettek, legfeljebb rokonuk, ismerősük történetével szolgálnak. Ezek a történetek általában arról szólnak, hogy a helyi romák egy kisebb része lop, fenyegetőzik, a gyerekek fenyegetik az iskolatársaikat, de még a felnőtteket is. „Azon a részen, ahol az unokatestvérem is lakik, szinte a felnőttek is félnek a kis kölköktől, mert dobálóznak, leköpködik őket, csúnyán beszélnek" - íme egy tipikus beszámoló.

„Én utálom őket" - mondja szemrebbenés nélkül egy ötven körüli férfi a Ráckevei úton, a biciklijét támasztva. Hozzá is betörtek, két-háromszázezer forintot vittek el. Az utálattal kapcsolatban azt mondja, egy iskolába járt a tavaly meggyilkolt Nóra nagyapjával. Arra a felvetésre, hogy a mai napig nincsenek meg a tettesek, vagyis ebben az esetben indokolatlan romabűnözésről beszélni, nem ad érdemi választ. Viszont felemlegeti a tizenkét éves, megtámadott kislány minapi történetét. Mi a megoldás? „Ki kell nyírni őket!" - feleli, majd biciklijére pattan és elkerekezik.

A hírhedt Petőfi utcában dél körül egy lélek sem jár, leszámítva egy középkorú nőt: „Amíg a Miki börtönben volt, bennünket is megtámadott a felesége, meg a családja, mert nem adtunk pénzt nekik. A kisujjamat eltörték, a férjemnek meg kéztörése volt, hárman támadtak ránk."

Ez egy család, akiről beszélünk?

- Egy család, igen, az Sz. család.

Hány főből áll, hogy ennyire félelmetesek?

- Azt nem tudom, de amikor buli van, akkor olyan hangos a zene, hogy elhallatszik a tizedik utcába is, mert mikrofontól kezdve minden van, voltak már kint kommandósok is ez miatt. És félünk, amikor csináltattuk a kerítést, kint volt az utcán a cementtől kezdve minden, és hát az ember hogyne félne. Persze, ha egyedül jön szembe valamelyik, akkor „csókolom", de ha többen vannak, akkor „k... paraszt". Tavaly állandóan avval fenyegettek, hogyha nem adunk pénzt, akkor baj lesz. Hát miből? Kisnyugdíjasok vagyunk, könyörgöm.

Volt rá példa, hogy adtak nekik pénzt?

- Volt már példa, de csak azért adtunk két-háromszáz forintot, hogy hagyjanak békén. Muszáj volt, hogy ne legyen gond.

A papír-írószer bolt eladója azt mondja, amíg élt az öreg Guszti, addig rendet tartott, de amióta öt éve meghalt, azóta súlyos a helyzet. Azóta a gyerekeiket nem engedik egyedül az iskolába, mert néhány cigánygyerek szemtelenkedik, pimaszkodik, elveszi a kisebbek pénzét, telefonját.

Sz.-ék portája tárva-nyitva, egy fekete BMW áll az udvarban. Csak a három tizenéves lány van otthon. Tévéznek, a témában semmit nem tudnak mondani, de láthatólag nem is akarnak. Egyikük megadja apja, Sz. Miklós számát, de a hívott fél nem kapcsolható, az üzenetrögzítő pedig betelt.

Nem kérnek a gárdából

Répás József polgármester elismeri, hogy a cigányság a legnagyobb vesztese a rendszerváltozásnak, hiszen tömegével veszítették el a munkahelyeket, ráadásul egy szakképzetlen rétegről van szó. A mai rendszerből nehéz visszalépni a normális mederbe, mert családok sokasága él úgy tíz-húsz éve, hogy nincs munkájuk, a segélyeket pedig természetesnek veszik. A gazdaság helyzete viszont egyre rosszabb, a költségvetés egyre kevésbé bírja a segélyezést, ráadásul a közhangulat is fokozatosan romlik. „A dolgozó, adófizető állampolgárok elégedetlenek, azt mondják, ha ők keményen megdolgoznak a kevés pénzükért, akkor a segélyre jogosult fél is tegyen meg legalább annyit, hogy megpróbál munkát keresni" - vázolja a helyzetet a polgármester szerény irodájában.

Kiskunlacházán az eredményezte a konfliktushelyzetet, hogy a cigány közösség egy része szóbeli és fizikai atrocitások révén nyilvánult meg a helyi lakosság felé. Törvényszerű - vélekedik a polgármester -, hogy a lakosság természetes reakciója az, hogy „minden cigány ember ilyen, nem dolgozik, kapja a segélyt, közben lop, csal, hazudik". Én jól tudom, hogy nagyon sok tisztességes roma él Lacházán, akik törvénytisztelő, adófizető állampolgárok, de az is tény, hogy vannak olyan családok, akiknek a magatartása miatt a negatív megítélés az egész cigányságra rávetül.

A polgármester szerint országos szinten is az a legnagyobb probléma, hogy a tizenéves cigány generáció úgy nőtt fel, hogy otthon csak azt látta, „segélyekből élünk, csencselünk, elveszem mástól, ami éppen nincsen".

Kiskunlacházán kilencezren élnek, ebből a roma lakosság kétszázötven-háromszáz fő. A döbbenetes az, hogy néhány tucat - többnyire fiatal - ember képes megmérgezni egy teljes település életét.

„Ha ez a szűk réteg csoportokba, bandákba verődve rendszeresen inzultálja az időseket, illetve az iskolán belül vagy kívül a gyerekeket, és mindez több hónapon keresztül zajlik, akkor az emberek már nem igazán nézik azt, hogy hányan lehetnek, hanem általánosítanak" - mondja a község első embere.

A helyiek közül többen is elismerően nyilatkoztak a polgármesterről. ő legalább megpróbál tenni valamit, összegezhetjük a véleményeket. És valóban, Répás József eltökéltnek tűnik: a napokban azt nyilatkozta, ha szép szóval nem képes jobb belátásra bírni a renitens családokat, mindent elkövet annak érdekében, hogy elhagyják Kiskunlacházát. A liberális értelmiség persze azonnal felhördült, az alkotmányosság határának súrolásáról cikkeztek, ám úgy tűnik, Répás - ha egyáltalán eljutottak hozzá a hírek - nem tántorodik el.

„Én minden normális, józanul gondolkodó cigány emberrel kész vagyok együttműködni, mert elsődlegesen ők tudnák a saját társadalmukon belül megoldani ezt a konfliktushelyzetet. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy a cigányságon belül évszázadok során meglévő hierarchia teljesen fölborult: a mai tizenévesek nem tisztelik a hagyományt, egyszerűen nem hallgatnak az idősek szavára. Én segíteni akarok nekik, de azt elvárom, hogy a településen belül több atrocitás ne történjen. Mert ha folytatódik ez a tendencia, tényleg minden jogi lépést megteszek annak érdekében, hogy az érintettek elhagyják a települést" - magyarázza a polgármester.

A rasszizmus vádjára annyit mond, számára kilencezer ember biztonsága fontos, és ha magyar családoktól, magyar emberektől kellene rettegni kibírhatatlan természetük miatt, velük szemben ugyanilyen keményen fellépne. Az igazi cél persze az lenne, ha mindenki betartaná a közösség szabályait, teszi hozzá.

Horák Nóra meggyilkolását követően tavaly novemberben ötezer fő vett részt az erőszak ellen szervezett fáklyás felvonuláson. Répás Józsefnél bejelentkezett a Magyar Gárda is. A polgármester annyit kért tőlük, hogy ne egyenruhában, hanem magánemberként jöjjenek. A civil ruhás gárdisták csatlakoztak a menethez, majd egy mellékutcában „igaz magyar becsülettel" egyenruhába öltöztek.

Répás József azonnal a támadások kereszttüzébe került. „Én nem állok kapcsolatban a Magyar Gárdával, bár tudom, hogy Kolompár Orbán, a magyarországi cigányság vezetője azt állította, hogy a Jobbik színeiben indulok jelöltként" - hangsúlyozza.

A Kisgazdapártból Torgyán József által kizárt Répás egyik párt színében sem indul a parlamenti választáson. Mint mondja, őt Kiskunlacháza és az itt lakók érdeklik.

Olvasson tovább: