Jó napot, miniszter úr! - egy középiskolai évfolyamtársa elbeszélése szerint a bajai labdarúgóklub ificsapatának edzője ezzel a „zrikálós" megszólítással köszöntötte annak idején az érettségi előtt álló Bajnait, aki a tanulmányai miatt a vártnál riktábban jelent meg az edzéseken. Csongor Jani bácsi - az edző - nem látott a jövőbe, de a neve elhallgatását kérő közeli ismerős szerint jó érzékkel rátapintott Bajnai egyik jellemző tulajdonságára, elképesztő ambiciózusságára.
„A nyolcvanas években nem volt divat angolt tanulni, de ő már a harmadikban nyelvvizsgázott. Ez a mentalitás egyébként a fociban is megnyilvánult: nem volt tehetséges kapus, de ütötte-vágta magát az eredményekért" - mondta az egykori iskolatárs. Ezt a céltudatosságot szerinte Bajnai a családjából hozta. Édesapja az ország egyik legsikeresebb vállalatát, a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetet igazgatta, amelyet sokan csak „Bajnailévisz"-nek hívtak. A keresztnevét a Gordon's Dry Gin vagy Gordon Banks egykori híres angol kapus után öröklő fiatalember (a családi emlékezet nem egyértelmű) már a gimnáziumban diákvezető volt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig ő lett az ország első hallgatói önkormányzatának elnöke. Nevéhez fűződik például az országos visszhangot kiváltó egyetemi menzasztrájk megszervezése 1987-ben.
Bajnai egyetemista barátaival részt vett a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete (AIESEC) magyar részlegének a működtetésében. „Akkoriban szűnt meg a KISZ, egy vákuum keletkezett az ifjúsági területen, amibe legügyesebben a Fidesz tudott benyomulni, a KISZ szenvedett, de az AIESEC lehetőséget teremtett a közgazdászoknak utazni, kapcsolatokat építeni, nem annyira politikai, hanem inkább egy karrier-építő szervezet volt" - magyarázta a Heteknek a miniszterelnök-jelölt egy akkori ismerőse, aki szerint Bajnai és baráti köre családi indíttatásból „csont balosak" voltak.
Az AIESEC tagja volt az 1988-ban Pozsgay Imre akkori államminiszter bábáskodásával megalakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT). A szervezet elnökévé Stumpf Istvánt választották, aki ezzel kapcsolatban lapunknak korábban úgy nyilatkozott: „A Fidesz számára én jelentettem a garanciát, hogy nem egy olyan szervezet, amelynek az a célja, hogy őket bedarálják." (Hetek, 2003. november 28. Egy generáció útja a hatalomba)
A diktatórikus hatalomgyakorlásból kiábrándult fiatalok a működés gyakorlati megszervezésében átestek a ló másik oldalára. Alapszabályként azt határozták meg, hogy minden döntést konszenzussal hoznak meg. Ez vége-hossza nélküli vitákba torkollott. Stumpf István szerint „legalább a fiatalok megtanulták a véleményüket artikulálni, érvelni és másokat meggyőzni. Ráadásul, mivel a nyilvánosság érdeklődve figyelte az új generáció politizálását, így a résztvevők megtanulhatták a sajtóval kapcsolatos érintkezést, ami felkészítette őket a későbbi politikai életben való szereplésükre".
Bajnai Gordon a külügyi területet kapta meg. A szervezet ugyanis egy év után megszűnt, de a benne feltűnő fiatalok szép karriert futottak be: Palotás János vállalkozói érdekvédőként lett ismert, Kövér László, Gyurcsány Ferenc, Stumpf István és Bajnai Gordon a mai napig meghatározó alakjai a közéletnek. (Debreczeni József Gyurcsányról szóló könyvében megemlíti, hogy 1990 őszén Horn Gyulának bemutatták Gyurcsányt, Bajnait és Stumpfot mint a legtehetségesebb fiatalokat.)
Bajnai a rendszerváltás után apja révén a Creditum pénzügyi tanácsadó céghez került, ahol - féléves londoni szakmai gyakorlatát leszámítva - 1995-ig dolgozott. Ezt követően a CA-IB Értékpapír Rt.-hez került, ahol 29 évesen már vezérigazgató-helyettes lett. A cég a következő években szinte minden nagyobb privatizációs ügyletben részt vett. Az origonak adott egyik interjújában Bajnai úgy fogalmazott: „Kutya keményen dolgoztunk a '90-es években, tényleg éjjel-nappal kellett hajtani, de nagyon sokat tanultunk a külföldi cégektől."
Egy közeli tanácsadója szerint a miniszterelnök-jelölt kedvező tulajdonsága, hogy egykori befektetési bankárként talán a jelenlegi politikai elitben ő ismeri és érti legjobban a piaci folyamatokat. Számtalan bankárral, különösen a vele egykorú közgazdász-generációval kiváló kapcsolatokat ápol. Ez utóbbi azért érdekes, mert a '80-as évek végén és a '90-es évek elején végzett közgazdász-generáció az elmúlt években ért fel a csúcsra, és egy sor piacvezető bank és gazdasági intézmény vezetőivé nevezték ki őket.
Tavaly októberben, amikor a forint árfolyama esett és az állampapírpiac befagyott, Bajnai a kormány számára „szállította" a legfrissebb piaci információkat. (Hetek, 2008. november 14. Magyarország csodálatos megmenekülése) Nem véletlen, hogy Bajnai csomagját Bokros Lajostól kezdve egy sor neves közgazdász jó irányba megtett lépésként értékelte.
Ami a szakmai pályáját illeti, Bajnai 32 évesen, 2000-ben lett a Wallis Rt. vezérigazgatója, amelyhez több száz vállalat tartozott, többek között a húsipari Hajdú-Bét Rt., amelyben a cég 1998-ban szerzett tulajdonrészt, de többszöri kísérlet ellenére sem sikerült talpra állítani. 2003 végén bedőlt a vállalat, amelyet a Wallis felszámolás alá vont. A termelőkre nézve ennek katasztrofális következményei lettek, miután a Hajdú-Bét nem tudta törleszteni feléjük többmilliárdos adósságát. Sok család, amely hitelekből gazdálkodott, tönkrement, és állítólag kilencen öngyilkosságot követtek el.
Bajnai azóta többször kifejtett álláspontja szerint törvényesen zajlott le a felszámolás. Egy ismerőse szerint abban, hogy a Hajdú-Bét megmentése nem sikerült, nagy szerepe volt annak, hogy az állami támogatásokkal a rivális Bábolna Rt.-t pumpálták fel akkoriban. A történtek állítólag őt magát is megviselték, sokat fogyott abban az időben.
Bajnait 2004-ben Gyurcsány gazdasági miniszternek kérte fel, ám ezt visszautasította. Barátja szerint „nem akart pusztán azért miniszter lenni", mert az jól mutat az önéletrajzában. (Ekkor állítólag ő ajánlotta maga helyett Kóka Jánost, aki üzleti partnere volt.)
A 2006-os választások után azonban már kormánybiztosként irányította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Bajnai megreformálta az ügynökséget, jellemző intézkedése volt, hogy ha késve fizettek a győztes pályázóknak, akkor a hivatalnokok bérét tíz százalékkal csökkentette. „Gordon rendkívül kimért és elég jó eszű ember. A programok, amelyeket felügyelt, nagyon jók voltak, ugyanakkor a befejezés nem mindig sikerült ideálisan" - fogalmazott lapunknak Harangozó Gábor szocialista EP-képviselő, aki a Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként szorosan együttműködött vele. Szerinte sok múlik majd azon, milyen kormány alakul, és a miniszterelnök csapatában még milyen emberek lesznek.
Az MSZP-frakcióban nem tartozott a kedvelt miniszterek közé, aminek az egyik oka, hogy nem érezték sajátjuknak, hiszen a „rendszerbe" Gyurcsány emelte be. A szocialisták azt róják fel neki, hogy az egyetlen olyan területen, ahol pénzosztás folyt, nem tudott látványosat alkotni. „Rajta kívül majd' mindegyik miniszternek az volt a feladata, hogy letuszkolja az ágazata torkán a pénzmegvonásokat, miközben az uniós fejlesztések területén ezermilliárdos beruházásokról szól a fáma. Ez lenne az MSZP egyetlen ütőkártyája" - tájékoztatta lapunkat az MSZP-frakció egyik prominense.
Harangozó szerint Bajnai jól bírja a kritikát, és a legszorultabb helyzetekben is magabiztos marad. „Az informális miniszteri találkozókon az egész mezőnyből messze kiemelkedően, tökéletes angolsággal, a megfelelő kifejezésekkel tudta kivágni magát. Az ülések után jöttek hozzánk gratulálni kollégák, hogy ez a magyar kolléga milyen kiváló: elfogadták és kedvelték" - mondta. Hozzátette azt is, hogy amikor az utóbbi időben egy-egy ilyen rendezvény után elmentek vacsorázni, Bajnai „folyamatosan szenvedett attól", hogy bár voltak elképzelései a válság enyhítésére, ezeket a lépéseket főnöke nem merte meglépni. „Már azon gondolkozott, hogy nem érdemes tovább csinálni. Aztán nagyot változott a helyzet" - fogalmazott Harangozó. (Sebestyén István, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán)
