Kereső toggle

Csurka után szabadon

Az előrehozott választásokért tüntettek a Hősök terén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ami a MIÉP-nek már nem sikerült, az MSZP-nek még igen: ismét megtelt a Hősök tere tüntetőkkel. Igaz, a gyűlést a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezte – és a cél az volt, hogy megakadályozzák Bajnai Gordon miniszterelnökké válását. Az MSZP kormányfőjelölő kongresszusának napjára időzített megmozduláson a több mint egy tucat szónok az előrehozott választásokat és a parlament önfeloszlatását sürgette. A rendezvényt a Magyar Gárda tagjai „felügyelték”.

A tüntetők száma 25 ezer és 500 ezer közé tehető. Az előbbi adatot az MTI és a sajtó, az utóbbit a gyűlés moderátora becsülte így. Bármi legyen az igazság, tény, hogy a Hősök tere megtelt, és még a múzeumok lépcsőin is egymás mellett ültek az emberek.
Az első felszólaló, Makovecz Imre szerint addig kell majd tüntetni, amíg el nem érik a céljukat – az előrehozott választást. Hasonlóan érvelt a négyórás gyűlés utolsó felszólalója, Fricz Tamás politológus is, aki április 14-én a Parlament épülete köré szervezett élő lánccal szeretné siettetni a jelenlegi kormány bukását. A többi szónok pedig a maga módján színesítette a képet: a Gój Motorosok például a köztársasági elnöknek címzett – és átadott – petíciójukkal hívták fel magukra a figyelmet, míg a jelenlévő tömeg bekiabálásaival igyekezett hangulatot teremteni.
Az elhangzó beszédek alapján nehéz elhinni, hogy ténylegesen „civil” összefogásról lenne szó. „Bitóra a zsidókkal” – rikácsolta egy rekedt női hang, amikor a Nemzeti Egyletek nevében felszólaló Szilágyi György így okoskodott: tudjuk, kik azok, „akik képesek eladni és teljesen kifosztani hazánkat”.  Edelény polgármestere, Molnár Oszkár ennél is világosabban fogalmazta meg véleményét: „A bűnözők tettestársai a parlamenti szavazógépezet nélkül  nem tudnák lépésről lépésre végrehajtani Simon Peresz tervét, azaz Magyarország teljes kisemmizését és felvásárlását” – mondta a nagy nyilvánosság előtt a szónoki emelvényről.
Ezek után meglepő volt hallani Bencze Izabella kijelentését, aki a „nemzeti vagyonvédők” nevében kijelentette: „nem vagyunk hajlandóak gyűlölni egymást”. Egy másik idősíkban viszont valaki azt kiabálta a tömegből, hogy „le a patkányokkal”.
A felszólalók között többen újra lejátszották azt a lemezt, amely ezen a téren már többször elhangzott a korábbi években: eszerint a multik „a szemünk láttára fojtják meg az országot”. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a dolgozók ki nem fizetett béréből támogatják a multikat, ezért adósrabszolgasorba süllyedt az ország.
A szónokok között feltűnt idősebb Hegedűs Lóránt református püspök is, akinek értelmezése szerint nem létezik jobb- és baloldal, csak magyar és nem magyar. Érdekes színfoltnak látszott, amikor a  történelmi alkotmányról szónokló Molnár Attila így szólította meg a vallásos résztvevőket: „Reformátusok, katolikusok, izraeliták és táltosok”. A rendezvényt Fricz Tamás beszéde zárta, aki szerint a Gyurcsány–Bajnai változás az 1956-os Rákosi–Gerő cserére emlékeztet. A különbség csak annyi, hogy akkor Moszkvából irányították az országot, most pedig Brüsszelhez igazítják a döntéseket.
Fricz az április 14-ére tervezett Kossuth téri megmozdulás próbája gyanánt felszólította a tömeget, hogy fogják meg egymás kezét. A Hetek riportere objektivitását megőrizni szándékozván erre nem volt hajlandó, és amikor  egy középkorú asszony minden erejével a  karja után kapott, ellenállt. Ez kisebb feltűnést keltett, kiváltképp akkor, amikor az asszony így kiabált: „mi van, nem vagy közülünk való?” Szégyen a futás, de hasznos: miközben a riporter sietősen távozott, számtalan fényképfelvételt készítettek róla.

Budaházy nekirontott a gárdának

A Hősök terén lezajlott demonstráció folytatásaként egy nagyobb tömeg indult a Parlament felé vasárnap kora este. A Kossuth téren többen felszólaltak, köztük Budaházy György „hídfoglaló” is.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője durván provokálta a helyszínt biztosító rendőröket, amin a szép számmal jelen levő Magyar Gárda tagjai és vezetői felháborodtak. Egyikük ki akarta venni a szónok kezéből a mikrofont, mire Budaházy feldühödött, és arról kezdett értekezni, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda sem jó megoldás, inkább egy új rendszerváltásra lenne szükség.     A gárdisták demonstratíve elvonultak a helyszínről, de az ottmaradt kétezer fős tömeg két táborra szakadt, amelyek egymást szidalmazták. Ez a héten az internetes portálokon folytatódott tovább.
A Kossuth téren történtekről a Magyar Gárda Mozgalom sajtóirodája közleményt adott ki, amely szerint a gárda értékrendjével, jövőképével összeegyeztethetetlen gondolatok hangzottak el a szónok szájából. Mozgalmuk eddig törvényes keretek között működött, és úgy vélik, bírják a társadalom jelentős részének szimpátiáját.
A közlemény leszögezi: a 2009. április 5-i megmozdulások nem
a rendőrség által elkövetett jogsértésekről szóltak. Amennyiben valaki mégis ezt kívánta középpontba állítani, az további feszültséget kívánt szítani a hatóság és a nemzet között, és ez csupán további felesleges utcai harcokhoz vezetett volna.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója ugyan nem volt ott a rendezvényen, de videón elemezte az esetet, és a Kurucinfónak adott interjúban védelmébe vette harcostársát, Budaházyt. Toroczkai értelmezésében az eset így zajlott: „egy gárdista ki akarta venni Gyuri kezéből a mikrofont, mert ő szidni merte a rendőröket. Ezt én sem hagytam volna, aki ismeri Gyurit, tudja, hogy ő még önmérsékletet tanúsított. Egyrészt a cigánymaffiát védő, hazafiak adatait az internetre kitevő, bűnpártoló, sőt általában bűnöző rendőrséget jelenleg egy hazafi csak szidhatja, nem védheti. Ma nem ők vannak a rend pártján, hanem mi, akik szemben állunk velük. Tudom, hogy még mindig akad néhány normális rendőr is, de bűnösök közt cinkos, aki néma. Az, hogy Gyuri ezután tett néhány keresetlen szót a gárdára, keserű reakció volt, de hazugságnak bizonyult, hogy leköcsögözte volna őket. Ezután szerintem hiba volt, hogy a gárda durcásan elvonult”. A válasz hallatán a cikk szerzője „Budaházyt nem a diplomáciai érzékéért szeretjük” megállapítással folytatta az írást. A lap állítása szerint szándékos zavarkeltés húzódik a háttérben, amely a két érintett fél között igyekszik zavart kelteni.

Olvasson tovább: