Kereső toggle

Ünneprontók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még a tízóraiját is elvették az állami ünnepség helyszínére igyekvő bácsitól, aztán este rendőrtámadás áldozatává vált a Jobbik EP-listavezetője – ez a sarkított olvasata a március 15-ei történéseknek az egyik fél szerint. Az ellenoldal az elmúlt évek randalírozásait emlegeti a fokozott ellenőrzés indokaként.

Több sajtótermék által is brutálisnak minősített felvétel látott napvilágot az egyik videomegosztó portálon. „Könnygáz a Nádor utcában" címet viseli, és az látható rajta, amint a pesti éjszakában március 15-én vonuló tömegbe a rendőrség egyszer csak könnygázt kezd permetezni. A tömegben ott kiabál Morvai Krisztina is, aki előzőleg a helyszínen akart sajtótájékoztatót tartani. A háttérben a rendőrség folyamatosan a terület elhagyására szólít fel, a könnygáz kilövése után azonban a videó készítője szerint nem volt a friss levegőre kivezető út.

Ez azonban csak az egyik eseménye az ünnepi történéseknek. Idén sokkal nyugodtabban telt az emlékezés, a randalírozók is szolidabbnak bizonyultak: rendőrökkel való kergetőzések és igazoltatások vetettek véget az esti vonulásoknak. Mindehhez pedig rekordmennyiségű, 6500 fős rendőri állomány dukált, ami nem csekély utólagos visszhangot váltott ki.

„Testemmel kellett megvédenem két jobbikos munkatárs segítségével Morvai Krisztinát az ellene is irányuló rendőri támadásban, nehogy még jobban bántalmazzák" - számolt be az akciófilmbe illő eseményekről a Heteknek Gaudi-Nagy Tamás (kis képünkön). A Nemzeti Jogvédő Szolgálat éppen megfigyelői feladatokat ellátó ügyvezetője egyértelműen úgy érezte, hogy az akció a Jobbik EP-listavezetője és jogvédő kolléganője ellen irányul, akit az egyenruhások földre akartak vinni. A rendőrök ezzel szemben azt állítják, senki sem bántalmazta a Jobbik Brüsszelbe tartó listavezetőjét.

Nem ez az egyetlen dolog azonban, amit Gaudi-Nagy mellett a Társaság a Szabadságjo-gokért szervezet (TASZ) is kifogásol. Kordonfal és detektoros kapuk zárták el ugyanis a külvilágtól az állami rendezvényeket, így szokatlan megpróbáltatásokat kellett kiállnia annak is, aki hivatalos ünnepségen akart emlékezni. A kapukon csak alapos átvizsgálás után lehetett túljutni, a Hetek tudósítója például arról számolt be, hogy egy nyugdíjas férfi azután döntött úgy, hogy nem vesz részt a Múzeum körúti rendezvényen, miután a kapuknál le kellett volna tennie a tízórainak szánt almáját. Persze nemcsak az alma, hanem a körte, az üdítőital, sőt, a cumisüveg is fennakadt a rostán - utóbbi miatt egy kismama szintén a tévéképernyőt választotta.

„A kordonok száma, az egész beléptető kapus rendszer, a motozós átvizsgálás túlzás" - reagált lapunk megkeresésére Dénes Balázs, a TASZ elnöke, aki szerint azt kell szem előtt tartani, hogy egy átlagos nemzeti ünnepről van szó. Az elnök nem tud „olyan helyzetről, ami Magyarországon egy ilyen intézkedéssorozatot indokolttá tenne, ha pedig van ilyen, a rendőrség azt mulasztotta el, hogy ezt a társadalom tudomására hozza". Annyit lehetett ugyan hallani, hogy az ünnepnapot megelőzően a város több pontján is találtak elrejtett Molotov-koktélokat, de máig homály borítja, hogy kik és milyen célból tették oda.

Ugyancsak kereszttűzbe került a február elsején életbe lépett, így most először a gyakorlatban is alkalmazott „Lex Tojás" törvény: a szigorítás kézzel fogható következménye például, hogy immár bűncselekménynek minősül, ha valaki politikusokra tojást dob, illetve a rendezvényeket sípolással vagy dobálással zavarja meg. A tojásdobálás egyébként idén elmaradt, előállítottak viszont két férfit, akik állítólag a miniszterelnöknek kiabálták a „Hazaáruló", „Gyurcsány, takarodj" szavakat. Az érintettek később elmondták: a fogdában a rendőrök megalázták őket, meztelenül, terpeszállásban vizsgálták meg végbélnyílásukat. A rendőrség belső vizsgálata szerint a vetkőztetők hibáztak, de az előállítás jogszerű volt.

„A Lex Tojás éles bevetése és tesztelése zajlott tizenötödikén, ez pedig nem más, mint az alapvető szabadságjogok gyakorlásának totális kriminalizálása. Kirívóan és nagyszámban sérültek a szabadságjogok az ünnepen" - szögezte le Gaudi-Nagy, aki arról is beszámolt, hogy a 37 előállított közül körülbelül egy tucatnál indítottak eljárást az új tényállások alapján. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány egyébként múlt héten nyújtotta be beadványát, melyben a Lex Tojás utólagos alkotmányellenessé nyilvánítását kérik.

Dénes Balázs a tojásdobálást nem, a kifütyülést viszont engedné: „A tojásdobálás nem fér bele a véleménynyilvánítási szabadságba, mert erőszakos fizikai kontaktusnak minősül, míg a bekiabálás nem az." A TASZ egyébként kikérte a rendőrség március 15-ére vonatkozó belső utasításait.

A rendőrvezetők ugyanakkor elégedettek az elvégzett munkával: Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány szerint megalapozatlanok az elhangzott vádak, a hatóság a hatályos jogszabályokat megtartva járt el 15-én, a rendezvények rendőri biztosítása nem volt túlzott, az „határozott és szabályszerű" volt. Tarjányi Péter biztonsági szakértő az egyik tévéadásban elmondta: az előző évek rendbontásaira való tekintettel indokolt volt egy ekkora mértékű rendőri jelenlét.

Gaudi-Nagy a zaklató igazoltatásokat is kifogásolja: „Már az ombudsman is elítélően nyilatkozott róla, ennek ellenére idén is indok nélkül igazoltattak a rend őrei." A jogász állítja: jogszerű tüntetésen igazoltatni nem lehet.

Hogy az ünnepi intézkedések valóban helytállóak voltak-e, azt Szabó Máté is vizsgálni fogja. Az állampolgári jogok biztosa „a gyülekezési joggal, a véleménynyilvánítási és sajtószabadsággal, a személyes szabadsághoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságok gyanúja miatt" kezd kutakodni; a rendőrség oldaláról pedig a jogszerűség, a szakszerűség és az arányosság követelményeinek teljesülését vizsgálja. Ezenkívül vizsgálódni fognak a bíróságokon is: Morvai Krisztina feljelentést tett saját ügyében, és felbujtóként vádolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Draskovics Tibor rendészeti minisztert.

Olvasson tovább: