Kereső toggle

Kétharmadot a jobboldalnak

Besegítene Orbánnak Makovecz Imre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyelőre titkolózás övezi, néhány érdekelt mégis nyíltan beszél róla, hogy 25-30 civil szervezet közelíti álláspontját nemzeti kérdésekben Makovecz Imre antropozófus, építész kezdeményezésére. A platform célkitűzései között első helyen szerepel az Alkotmány módosítása és az ehhez szükséges kétharmados jobboldali többség hatalomba segítése.

„Egyelőre nem mondhatok semmit, de egy hónapon belül biztos kialakul a dolog. Isten áldja" - hárította el megkeresésünket Makovecz Imre megannyi szakmai díj méltó birtokosa, akit egy ideje komolyan nyugtalanít a nemzethalál gondolata. Az organikus építészet hazai doenje, aki régóta ünnepelt sztár a jobboldali megmozdulásokon, most úgy érzi, egy akolba kell terelnie a sokfejű nemzeti kezdeményezéseket, hogy egységes erőt tudjanak felmutatni. Céljaik között szerepel többek között az előrehozott választások elérése, hogy aztán egy „nemzeti érdeket képviselő, lehetőleg kétharmados többség" vegye át a stafétát Gyurcsányéktól. Ha ez megvan, akkor már csak a „nemzet hosszú távú érdekeit megfogalmazó, képviselő, a mindenkori kormányra kontrollt gyakorló társadalmi erőt" kell létrehozni és nem utolsósorban fenntartani. E civil tömb közjogi szerepét alkotmányosan is bebiztosítanák abban az új alaptörvényben, mellyel az általuk kommunista örökségnek titulált mostanit váltanák ki.

Az építészguru körébe meghívottak között egyebek mellett olyan szervezetek is szerepelnek, mint a házigazda elnökletével működő Magyarországért Egyesület, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Polgári Körök Országos Szövetsége, a Hende Csaba-féle Szövetség a Nemzetért Alapítvány, az Élőlánc Magyarországért, a MAGOSZ, az állítólag 50 ezer tagot számláló Munkástanácsok Országos Szövetsége; de hivatalos a Fidesz civil kapcsolatokért felelős egyik koordinátora és Fritz Tamás politológus is. Közülük többen a „nem kívánok nyilatkozni" formulával vették elejét lapunk puhatolózásainak, és akadtak olyanok is, akik névtelenséget kérve nemes egyszerűséggel komolytalan értelmiségi párbeszédnek titulálták a körvonalazódó törekvéseket.

Nem így Bencze Izabella a Független Jogász Fórumtól, aki egykor a szovjet csapatkivonások vezető jogásza volt, és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál vezérigazgató-helyetteskedett az Orbán-kormány idején. Szerinte a nemzeti gondolkodású civil oldal egymásra találásáról van szó, amire az elmúlt hatvan évben azért nem volt komoly esély, mert a regnáló kormányok olyan virtuális teret hoztak létre, amelyben nem a természetes emberi erők és értékek játszanak szerepet, hanem bizonyos hatalmak által manipulált viszonyok. Az ügyvédnő úgy érzi, a legnehezebb dolog visszaadni az emberek hitét abban, hogy ők maguk határozhatják meg sorsukat. Márpedig a civil társadalom teljes összefogása nélkül nem lehet leszámolni az állampárt árnyaival. Megítélésük szerint az állam szembefordult nemzetével, amely létrehozta, így a hatalom feletti civil kontroll igénye sokkal erősebb a társadalomban, mint korábban. A Független Jogász Fórum már dolgozik is egy új alkotmánytervezeten, mondván: Európában már csak nálunk van kommunista alkotmány. Olyan alaptörvény kell - vallja Bencze Ilona -, amely a demokratikus jogok közvetlen gyakorlására nemcsak a jelenleg is rendelkezésünkre álló eszközöket biztosítja (népszavazás, népi kezdeményezés, sztrájk, egyesülési jog, tüntetés), hanem olyanokat is, mint a közvetlen elnökválasztás, a képviselők visszahívásának lehetősége vagy a parlament feloszlatása.

Igen ám, csakhogy kétharmados többség nélkül lőttek az álmoknak, ezért elsődlegesen mégiscsak az a cél, hogy a nemzeti oldal minimum ennyivel legyen jelen a következő országgyűlésben. Ez jelentené a valódi rendszerváltáshoz szükséges kezdeti lépéseket Kelemen András szerint is. A Nemzeti Fórum képviselője és a Makovecz Imre nevével fémjelzett Magyarországért Egyesület alelnöke szerint azonnal orvosolni kell azt a lehetetlen helyzetet, hogy jogszabályi akadálya van a kormány azonnali leváltásának. Mint mondja, közvetlenül a rendszerváltás után, Antall Józsefék idejében volt létjogosultsága ennek a szabályozásnak, de mára antidemokratikus helyzetet eredményezett. Kötelességünk rajta változtatni - mondja a képviselő -, az Alkotmány nem szentírás, és még a preambuluma is rögzíti, hogy ideiglenes. Hogy milyen irányba vinnék a népi demokrácia ügyét a „nemzeti" jogászok, arra elegendő támpont a közeljövőben megjelenő, A történelmi Alkotmány című könyv, melyet az a Zétényi Zsolt ügyvéd szerkeszt, aki a Szentkorona közjogi szerepéről megjelent írásai mellett újabban náci háborús bűnökkel vádolt magyar aggastyánok jogi képviseletében jeleskedik. Mint Kelemen András lapunknak elmondta, a kétkamarás parlament ügyében is egyetértés látszik kibontakozni a tömörülés résztvevői között. A „felsőház" a pártpolitikát ellensúlyozná a benne foglalt civil szervezetekkel, egyházakkal, nemzetiségekkel és szakszervezetekkel.

A közös nevező létrehozásán fáradozó civilek egyik további célkitűzése a „volt pártállami, szocialista rendszertől való jogi, politikai és erkölcsi elhatárolódás", az érintettek elszámoltatása, számonkérése. Mint mondják, a rendszerváltás óta eltelt húsz évben egyszer sem történt meg egy tisztességes, jogilag és erkölcsileg is értelmezhető szakítás az elmúlt rendszerrel, továbbá össznépi kívánság, hogy valaki utánanézzen végre annak az iszonyatos vagyonvesztésnek, ami 1989 óta végbement hazánkban. Ami pedig az ügynöki hálózatokat illeti, úgy tartják, hogy elkerülhetetlen egyfajta utólagos „igazságkimondás", hiszen ha nem is ismerjük meg a teljes valóságot, legalább hadd nevezzük meg azokat az embereket, akik közreműködtek a magyar mentalitás tönkretételében.

„Imre bácsi tudná megmondani az összefogás tényleges súlyát, de jelenleg nem olyan nagy, mert például mi sem vagyunk hajlandóak egy követ fújni a gyűlölettel. Mi nem kormányváltó jelszavakkal akarunk kimenni az utcára, mert nem a kormány színe számít, hanem az, hogy szem előtt tartják-e a nemzet jövőjének zálogait, a gyerekes családokat" - mondta el érdeklődésünkre Török Ádám, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkára, aki a sűrű levélváltásokból, illetve a találkozók hangulatából arra következtet, hogy az új platform színrelépése nem várja meg az őszt.

Olvasson tovább: