Most jártam a Dunántúlon, a Dél-Alföldön, és azt látom, vidéken elképesztő méretű a nyomorúság – meséli Fodor Éva kérdezőbiztos. – A hideg és a szegénység az időseket, családosokat egyaránt fenyegeti: vidéken, városban gyakran találkozom olyan kisnyugdíjassal, aki egyedül él fűtetlen otthonában, ételosztásokra jár, havi harmincezerből tengődik. Mindenhol kemény gyűjtögetős életet élnek az emberek, de nem is csoda, amikor kétezer forint egy mázsa tűzifa, ami jó, ha pár napra elég.”
Január első felében eddig negyvennégyen, ősz óta pedig mintegy kilencvenen fagytak meg Magyarországon, háromnegyedük saját otthonában. Főleg a vidéki, idős, magányos emberek, különösen a férfiak a legkiszolgáltatottabbak. Borsodban eddig tizennyolc áldozatot szedett a hideg, Budapesten tizenkettőt, ugyanannyit, mint Szabolcsban. Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa év eleji közleményében fokozott állami és civil felelősségvállalást sürgetett a további fagyhalálok megakadályozása érdekében, és vizsgálatot indított a mulasztások felderítésére. Szavára az ellenzéki pártok is megszólaltak, véleményük szerint jogszabállyal kellene az önkormányzatok kötelező feladatává tenni, hogy felmérjék, kik a veszélyeztetettek. Kormányoldalról Gyurcsány Ferenc olyan rendeletet sürget, miszerint az energiaszolgáltatókat törvényileg köteleznék arra, hogy értesítsék a helyi önkormányzatot, mielőtt kikapcsolják a szolgáltatást.
„Az elmúlt év telén közel háromszáz embertársunk szenvedett kihűlés okozta halált. Köztük jelentős számban magányosan élő idősek, saját lakásukban. Életüket megmenthettük volna kellő odafigyeléssel” – nyilatkozta Szűcs Erika szociális miniszter, kinyilvánítva, hogy a szaktárca is felvállalta a problémát: a hajléktalanná válás megelőzése érdekében idén megemelték a lakhatási támogatás normatíváját, a szociálisan rászorulóknál és a fogyatékkal élőknél pedig nem engedik az energiaszolgáltatás megszüntetését. Több helyen bevezették a kártyás mérőórákat is.
2009. 01. 16. (XIII/3)
