Az önkormányzati rendszer súlyos működési zavarát mutatja Gál György erzsébetvárosi szabad demokrata politikus ügye. A férfit az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy 700 millió forint kárt okozott egy vállalkozóval közösen az adófizetőknek. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint volt olyan időszak, hogy egymilliárd forintos értékhatárig versenyeztetés nélkül lehetett önkormányzati ingatlant értékesíteni Erzsébetvárosban.
Ha igazak az ügyészség vádjai, akkor egy teljesen kontrollvesztett politikus volt a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Gál György, aki arra sem ügyelt, hogy legalább a látszat szerint ne tűnjék korruptnak. Egy évtized alatt csinált jelentős anyagi karriert Erzsébetvárosban, vagyonát 400-500 millió forintra becsülik. Több száz négyzetméteres lakást vett a városrész szívében egy volt önkormányzati ingatlan helyén, és luxusautókkal közlekedett.
A nyomozók szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele együttműködő vállalkozó, Nagy György a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint kárt okoztak, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A vállalkozás több, az önkormányzat tulajdonában lévő lakóházat jóval forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően – off-shore társaságok közbeiktatásával – rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni. A vállalkozó az egyes cégekbe bizalmas ismerőseit strómanként helyezte el.
A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek 2003-ban és 2004-ben, miközben a politikus összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól támogató segítségéért. A Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette azt az értékbecslőt is, aki a gyanú szerint a piaci árnál jelentősen olcsóbbra értékelte fel az eladott önkormányzati ingatlanokat.
Erzsébetvárosban most a pártok abból űznek sportot, hogy miként lehet ezt az ügyet politikai ellenfeleik nyakába varrni. A fideszesek Hunwald György szocialista polgármester lehetséges érintettségére is utalnak a nyilatkozataikban, míg a „kormánypártiak” azt hangoztatják, hogy a helyi fideszes vezető, Deutsch Tamás helyettese, Garabics Károly, a Fidesz ügyvezető alelnöke is üzleti partnere volt az ügybe belekeveredett vállalkozónak. Lapértesülések szerint a vállalkozó (akit azóta szabadlábra helyeztek) vádalku keretében mindenkit „feldobott”, és a listáján mindenféle pártállású politikus megtalálható.
Egyébként a lakossági tiltakozások miatt a VII. kerületi önkormányzatban az elmúlt öt évben többször is nekifutottak, hogy rendet tegyenek az önkormányzati ingatlanok eladása körül. 2006-ban végül bekerült a képviselő-testület elé egy felülvizsgálati indítvány, ellene csak a Fidesz-frakció tagjai, köztük Deutsch Tamás szavazott. Deutsch az Indexnek azt állította: pont azért, hogy ne mehessenek ugyanúgy tovább a dolgok. A Fidesz azt akarta megakadályozni, hogy a kerület megújíthassa a nemrég előzetesbe zárt, majd kiengedett ingatlanos Nagy Györgynek a házak megszerzésére adott opciót.
Egy önkormányzati képviselő lapunknak elmondta, hogy ez az ügy rámutat arra, hogy mennyire kontrollálatlan lehet egy önkormányzat gazdálkodása, különösen egy fővárosi kerületben, ahol nincs igazán patrióta hangulatú közélet, és nincs független sajtó. A helyi újság és televízió a támogatások révén az önkormányzattól függnek, tehát nem jelentenek „ellensúlyt”. Ha nincsenek nagyon kirívó ügyek, akkor az országos média nem foglalkozik egy-egy polgármester vagy helyi erős ember viselt dolgaival. „Kíváncsi lennék, hogy az erzsébetvárosi szisztéma valójában hány önkormányzatnál napi gyakorlat” – tette hozzá forrásunk.
Az Állami számvevŐszék 2006-os vizsgálata (részlet)
A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket önkormányzati rendeletben szabályozták. A vagyonnal való döntési hatásköröket célszerűen alakították ki. A vagyongazdálkodási rendeletben 2004. július 15-ig főszabályként előírták, hogy a vagyon elidegenítése 30 millió Ft-os értékhatár felett, továbbá használatba vagy bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása éves nettó 15 millió Ft-os bevétel felett versenyeztetési eljárás során történhet. Rögzítették azonban, hogy a versenyeztetésre vonatkozó előírások alkalmazásától a képviselő-testület minősített többségű döntéssel eltérhet.
A versenyeztetés kötelező lefolytatására vonatkozó értékhatárt 2004. július 16-tól megemelték, értékesítés esetében 1000 millió Ft-ban, egyéb hasznosítás esetében éves nettó 100 millió Ft bevételi összegben határozták meg. Az önkormányzat a minősített többségű döntéssel való, indokolás nélküli eltérést lehetővé téve – az Áht.-ban foglaltakat megsértve – lehetőséget biztosított a versenyeztetési eljárás mellőzésére. A szabályozás, valamint az indokolatlanul magas értékhatár előírása nem segítette a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyongazdálkodási rendeletben a 2005. évtől a kötelező versenyeztetés értékhatárát a vagyonértékesítések esetében 20 millió Ft-ra változtatták. 2003–2004-ben a versenyeztetési kötelezettségnek 28 ingatlan értékesítése esetében nem tettek eleget, megsértve ezzel az Áht.-ban foglaltakat.
