Kereső toggle

Egy lelkész élettere

Egymásnak estek a reformátusok ifj. Hegedűs miatt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyerésben van ifj. Hegedűs Lóránt. A botrányairól híres református lelkész rövid időn belül két olyan perben is sikerrel vette az akadályt, melyek tárgya a hazai zsidóságnak szóló kendőzetlen üzenete volt. Miközben ő Lendvai Ildikót perelte, a református zsinat fegyelmi eljárás alá vonta „hitvallásellenes” megnyilatkozásai miatt. Hívei szerint az események a liberálisok által vezényelt „kultúrkampf” részét képezik.

Első körben a Fővárosi Bíróság előtt indított személyiségi jogi perben nyert a szocialisták frakcióvezetője ellen novemberben. „Lendvai Ildikó azzal, hogy a Nap-Kelte című műsor 2007. augusztus 27-ei adásának Kereszttűz című műsorszámában olyan hamis látszatot keltett, hogy Hegedűs Lóránt emberek kiirtására vonatkozó felhívást közölt volna, megsértette a felperesnek a jó hírnév védelméhez, a becsület védelméhez és az emberi méltóság védelméhez kapcsolódó személyiségi jogait” – állapította meg elsőfokú ítéletében a bíróság, és 400 ezer forint megfizetésére kötelezte a képviselőnőt.
A szocialisták egyik első embere akkor még nem sejthette, hogy csak párat kell aludni, és a „galíciai jöttmentek” kirekesztésére buzdító lelkész, ha lehet, még korábbi önmagán is túltesz majd. A 2007. évi ’56-os megemlékezés ugyanis kimondottan „erősre” sikerült a Hazatérés temploma előtt ácsorgó bocskais, gárdás, kommandós, árpádsávos hallgatóság legnagyobb örömére. Az ifjabbik Hegedűs először az idegen hatalmak magyarországi befolyásáról alkotott nézeteit osztotta meg hallgatóságával, majd Petőfi szavait segítségül hívva Simon Peresz izraeli elnök édesanyját sorolta a feslett erkölcsű fehérnépek táborába. A peresíthetőség kockázatát kijátszva aztán Szabó Dezső 1935-ből származó és a zsidóság faji jellemzőiről szóló írását olvastatta fel híveinek egy kezdő színésszel.
A Magyarországi Református Egyház elnöksége nyomban panaszbeadványt fogalmazott meg a Budapest-Északi Református Egyházmegye bíróságának, akik utoljára tavaly márciusban kaptak tőlük hasonlót. Akkor azt kifogásolta a zsinat, hogy a lelkész a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához az egyházközség egyik termében biztosított helyet. Az ügy egymásnak fordította a református erővonalakat, mindenki igyekezett szabadulni a „véres rongytól”. Először az egyházmegye elnöksége vette el az ügyet az ügyésztől elfogultságra hivatkozva, majd a kijelölt egyházi bíróság állt el a tárgyalás lefolytatásától. Így került az Irving-ügyet és az ’56-os beszédet összevonva tárgyaló per – sorsolás útján – a Vértesaljai Református Egyházmegye bíróságához. E grémium 2008 áprilisában elutasította a református zsinat panaszbeadványát, mert véleményük szerint a lelkész nem viselkedett az egyház törvényeivel ellentétesen.
A fellebbezés után a zsinat túlnyomó többséggel határozatot fogadott el, melyben továbbra is jogosnak tartották az egyház elnökségének a lelkipásztor tevékenységével szembeni kifogását.

A háromtagú vértesaljai bíróság azonban a november 27-én tartott kápolnásnyéki zárt tárgyalásán ismét felmentette ifj. Hegedűs Lórántot mondván, hogy „megalapozatlan a beadvány, amely szerint a budapesti lelkész a református egyház jó hírnevét, tekintélyét sértő, hitvallásellenes megnyilatkozásokat tett”. Orbán László ügyvéd kiemelte: a vádak „szóbeszédre” és újságnyilatkozatokra épültek. Ezt sérelmezte lapunknak Tőkéczki László történész-politológus, a dunamelléki református egyházkerület frissen megválasztott főgondnoka is, arra az álláspontra helyezkedve, hogy Bölcskei Gusztáv lelkész elnök „neoliberális fogalmakkal operáló” panasza az egyházi jog szempontjából értelmezhetetlen volt. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint a Hegedűs ellen folyó „színjáték” politikai indíttatású, és az „SZDSZ-es és szocialista körök kultúrkampfjának részét képezi”.
Ifjabb Hegedűs Lóránt komolyan készült híveivel a megmérettetésre, és bár korábban nem jelent meg a beidézéseken, ezúttal három busznyi atyafit szállíttatott a tárgyalás helyszínére. „Mutassuk meg jelenlétünkkel az egyházi vezetőknek, hogy kiállunk az általuk támogatott Horváth György ciontanácsos révén palástvesztésre ítéltetni kívánt nemzet lelkésze mellett” – hangzott a verbunk a hídfoglalásairól híres Lelkiismeret 88 elnevezésű szélsőséges csoport honlapján, kedvencük pedig megnyugtatta a hatóságokat, hogy nem kívántak nyomást gyakorolni a független bíróságra. „Kijelentem, hogy David Irving brit történészt sem én, sem az általam vezetett egyházközség presbitériuma nem hívta meg a Budapest V., Szabadság tér 2. szám alatt található Szabó Dezső Katakombaszínházba” – mondta el védekezésül Hegedűs Lóránt a meghallgatáson, és az Ausztriában három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt történész új könyvét megjelentető Gede Testvérekre lőcsölte a balhét. Nem bosszúból persze, hanem mert ők „szokva vannak”. Amikor ugyanis felesége, Budakeszi alpolgármestere, Zsuzsa asszony Goebbels hírhedt náci propagandafilmje, a Jud Süss számára keresett megfelelő helyszínt, szintén az antiszemita, nyilas irodalom elsőszámú hazai terjesztői siettek segítségükre.
Lapunk megkeresésére az ellenérdekű felek a jogerős bírósági döntés írásos indoklásának hiányában kifejezetten szűkszavúnak bizonyultak. Csoma Áron, a református zsinat elnökségének szóvivője csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy Hegedűs lelkész úr tevékenységével sokan nem értenek egyet egyházukban, a fegyelmi eljáráson kívül azonban nincs  más eszköz a vezetés kezében, hogy érvényt szerezzen nemtetszésének. „Azóta, hogy napvilágra került az egyházi bíróság döntésének híre, rengeteg olyan e-mailt kaptunk, amelyben mindenféle rasszistának és zsidógyűlölőnek elmondtak minket” – tárta fel a szóvivő, miként vetül árnyék egy lelkipásztor uszító kijelentése nyomán az egész református egyházra.

Hegedűs Lóránt tudni véli, hogy kik írták a leveleket. „A lelkészi minőségéből felfüggesztett Majsai Tamástól – aki Szent István jobbját tetemcafatnak minősítette – és a Wesley János Akadémián székelő barátaitól bőségesen kitelik néhány ilyen tartalmú üzenet, hiszen ők gyűjtöttek ellenem aláírást a 2007. október 23-ai beszédem kapcsán is” – leplezte le lapunknak az ismeretlen tetteseket a lelkész, aki egyébiránt semmi kivetnivalót nem talál Szabó Dezső gyűlölettől fröcsögő, antiszemita pamfletjében.

Erőszak is kell az uszításhoz

 Magyarországon a gyűlöletre uszítás és a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállása csak akkor valósul meg, ha reálissá válik annak veszélye, hogy az adott beszéd, film hatására a hallgatóság erőszakos cselekedetekre ragadtatja magát. Emiatt aztán hazánkban még senkit sem ítéltek el jogerősen gyűlöletbeszéd miatt. A szocialisták jogszabálymódosító törekvései pedig rendre kudarcot vallottak, miután az Alkotmánybíróság a szólásszabadság védelmében nem egyszer alkotmányellenesnek ítélte a tervezett változtatásokat. Legutóbb épp’ idén nyáron vérzett el a Polgári Törvénykönyv vonatkozó cikkelyeinek kiegészítése. Ezek alapján a verbálisan inzultált csoportokhoz tartozó egyének a jövőben nem érvényesíthetik igényüket az adott közösség nevében. A Fidesz alkotmánymódosítással oldaná meg a kérdést; a változtatás kimondaná, hogy az emberi méltóság előrébb való, mint a szólásszabadság.

Olvasson tovább: