Vakcinavita

Jön az influenza, de ki ad oltást?

„Ingyen akarja dolgoztatni a háziorvosokat az állam” – állította a Heteknek az országos hírnévre szert tevő háziorvos, aki a napokban megtagadta az egyébként ingyenes influenza elleni védőoltás beadását. Minden érintett jogszabályokkal magyarázza az igazát, a kérdés pedig egyre aktuálisabb: egy ENSZ-jelentés szerint világszerte 70 millió áldozatot is követelhet a következő influenzajárvány.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tard községben senki nem kaphatja meg az influenza elleni védőoltást. Bár a vakcinát a központi költségvetésből finanszírozza az állam, a helyi háziorvos egyelőre senkit nem olt be. Falusi Ferenc országos tisztifőorvos már egymillió forintos bírsággal is megfenyegette Keszthelyi Gyulát, ő azonban egyelőre kitart.
„A háziorvosoknak ingyen kellene vállalniuk a kockázatot” – mondja Keszthelyi Gyula, aki szerint a védőoltással kapcsolatban alapvetően két ellentmondásos terület van. Az egyik az, hogy nekik nem fizetik a pluszmunkáért járó bért, a másik pedig az esetleges szövődményekkel kapcsolatos felelősség kérdése. „Óriási joghézagok és teljes jogbizonytalanság van ezen a területen, hiszen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a nem kötelező védőoltások beadását nem az egészségbiztosítás finanszírozza, tehát a fizetésünkben nincs benne” – mondja az orvos, a tisztázatlan felelősség kérdése pedig még ennél is kényesebb kérdés számára. Állítása szerint két olyan per is lezajlott az elmúlt években, amelyekben az orvosnak azért kellett „komoly kártérítést” fizetnie a betegnek, mert az influenza elleni védőoltás következtében bénultak le.
„A háziorvos nem tagadhatja meg az oltás beadását, miután erre jogszabály kötelezi” – így szól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) álláspontja, az ő utalásuk pedig a 2000-es háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló rendeletre mutat. Az Egészségügyi Minisztérium ugyancsak erre a jogszabályra hivatkozik, és egyébként felkérte az ÁNTSZ-t a tardi háziorvos ügyének kivizsgálására. Ritoók Emese, az ÁNTSZ szóvivője azt nyilatkozta a Heteknek:
A Keszthelyi doktor példáját követő háziorvosok arra számíthatnak, hogy „határozatban kijelölik” őket, majd ha nem hajtják végre a határozatban foglaltakat, szabálysértési eljárást indítanak ellenük.
„A háziorvosok egy nagyon szerény javadalmazást kapnak, ebben az influenza elleni védőoltás, és más nem kötelező védőoltások nem tartoznak bele” – hallottuk az ellenvéleményt Éger Istvántól, a Magyar Orvosi Kamara elnökétől. Éger a konkrét ügyben nem szeretne állást foglalni, de – mint mondja – „a tardi kolléga markáns fellépése fókuszba helyez egy csomó tisztázatlan dolgot”. Az elnök „teljesen önkényesnek” nevezte azt a miniszteri rendeletet, amelyből az következik, hogy a költségvetés támogatása miatt ingyenes védőoltásokat ingyen kell beadni. „A jog erejével visszaélve ingyenes munkavégzésre kényszerít a miniszter egy csomó orvost” – mondja az elnök. Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a háziorvo­sok számának drámai csökkenése és a tardi háziorvos által felvázolt állapotok között, Éger csak annyit mondott: „számos más, ennél súlyosabb jogi rendezetlenség van, amelyek mellett ez a probléma eltörpül”.
Ami pedig a finanszírozást illeti, Molnár Barbara, az OEP sajtószóvivője úgy látja, hogy mivel a háziorvos „fix finanszírozásban részesül, abban benne van a védőoltásokkal kapcsolatos tevékenység is”. Hogy ez esetben kié a felelősség a nem kívánt mellékhatások felbukkanásával, az ÁNTSZ válasza nem kifejezetten megnyugtató: akkor kérhető számon az orvos, ha technikai okok miatt alakult ki a szövődmény.
„A néhány száz oltástól nem esik le az aranykesztyű a kezünkről, inkább a felelősség kérdése az igazán lényeges itt: elképzelhető, hogy a beteg immunrendszerében van a hiba, és mégis elővehetik a háziorvost” – mondja dr. Móczár István, aki harmincegy éve ad be oltásokat. És bár drukkol kollégájának, biztosra veszi, hogy meg fogják büntetni.
Dr. Ambrus Anikó fővárosi háziorvos szerint elég sok orvos alkalmazza a náluk is bevált módszert: a rendelő falára kihelyezik a nem kötelező oltásokkal kapcsolatos – esetleges szövődményeket is tartalmazó – tájékoztatókat, és beadás előtt aláíratnak betegeikkel egy nyilatkozatot, amelyben azok elismerik, hogy tájékoztatást kaptak, és kérik az oltást.
Noha a szakma nagy része szükségesnek tartana egy átfogó jogszabály-átvizsgálást, az ÁNTSZ munkatársa összességében „elszigetelt jelenségként” aposztrofálja a Borsod megyei község háziorvosának bojkottját. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása pedig így szól: „A minisztériumhoz egy konkrét bejelentés érkezett.”

Elnéptelenedő szakma

Másfél évtizeden belül 3000-3200 háziorvos utánpótlására lesz szükség Magyarországon az Országos Alapellátási Intézet vizsgálata alapján.

A jelenség oka egyszerű: a háziorvosok átlagéletkora lassanként eléri a nyugdíjkorhatárt, utánpótlás pedig nincs.
Jelenleg az összesen 6801 alapellátó praxis közül több mint 140 betöltetlen, több mint 100-ban legalább fél éve nincs orvos. A hatvan év feletti orvosok aránya 27 százalék, az ötvenen felülieké pedig 66 százalék, azaz 15 éven belül három körzetből kettő megüresedik. „A folyamat első komolyabb törését bő 10 esztendeje szenvedte el, és azóta kisebb kiigazításokkal ugyan, de egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül a háziorvoslás. A felébe-harmadába megalkotott praxistörvény, a megígért állami kezességvállalás elmaradása oda vezetett, hogy mára a háziorvosok életkora közeledik az 57. évhez, a generációváltás szinte reménytelen, illetve a pálya robbanásszerű kiürülésében fog megnyilvánulni” – írja a Magyar Orvosi Kamara egyik közleménye.
A százával megüresedő helyeket a jelenleg képzett létszám biztos, hogy nem fogja betölteni, az elmúlt 12 évben is csak 1052 új háziorvos került a rendszerbe. Vannak Magyarországon olyan települések, ahol az önkormányzat családi házzal és tárt karokkal várja jövendő körzeti orvosát, mert a praxis régóta betöltetlen.

Ipolyi-Topál Gitta

PARTNEREINK: