Kereső toggle

Vakcinavita

Jön az influenza, de ki ad oltást?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ingyen akarja dolgoztatni a háziorvosokat az állam” – állította a Heteknek
az országos hírnévre szert tevő háziorvos, aki a napokban megtagadta az
egyébként ingyenes influenza elleni védőoltás beadását. Minden érintett
jogszabályokkal magyarázza az igazát, a kérdés pedig egyre aktuálisabb: egy
ENSZ-jelentés szerint világszerte 70 millió áldozatot is követelhet a következő
influenzajárvány.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tard községben senki nem kaphatja meg az
influenza elleni védőoltást. Bár a vakcinát a központi költségvetésből
finanszírozza az állam, a helyi háziorvos egyelőre senkit nem olt be. Falusi
Ferenc országos tisztifőorvos már egymillió forintos bírsággal is megfenyegette
Keszthelyi Gyulát, ő azonban egyelőre kitart.

„A háziorvosoknak ingyen kellene vállalniuk a kockázatot” – mondja Keszthelyi
Gyula, aki szerint a védőoltással kapcsolatban alapvetően két ellentmondásos
terület van. Az egyik az, hogy nekik nem fizetik a pluszmunkáért járó bért, a
másik pedig az esetleges szövődményekkel kapcsolatos felelősség kérdése. „Óriási
joghézagok és teljes jogbizonytalanság van ezen a területen, hiszen a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a nem kötelező védőoltások
beadását nem az egészségbiztosítás finanszírozza, tehát a fizetésünkben nincs
benne” – mondja az orvos, a tisztázatlan felelősség kérdése pedig még ennél is
kényesebb kérdés számára. Állítása szerint két olyan per is lezajlott az elmúlt
években, amelyekben az orvosnak azért kellett „komoly kártérítést” fizetnie a
betegnek, mert az influenza elleni védőoltás következtében bénultak le.

„A háziorvos nem tagadhatja meg az oltás beadását, miután erre jogszabály
kötelezi” – így szól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) álláspontja,
az ő utalásuk pedig a 2000-es háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi
tevékenységről szóló rendeletre mutat. Az Egészségügyi Minisztérium ugyancsak
erre a jogszabályra hivatkozik, és egyébként felkérte az ÁNTSZ-t a tardi
háziorvos ügyének kivizsgálására. Ritoók Emese, az ÁNTSZ szóvivője azt
nyilatkozta a Heteknek:

A Keszthelyi doktor példáját követő háziorvosok arra számíthatnak, hogy
„határozatban kijelölik” őket, majd ha nem hajtják végre a határozatban
foglaltakat, szabálysértési eljárást indítanak ellenük.

„A háziorvosok egy nagyon szerény javadalmazást kapnak, ebben az influenza
elleni védőoltás, és más nem kötelező védőoltások nem tartoznak bele” –
hallottuk az ellenvéleményt Éger Istvántól, a Magyar Orvosi Kamara elnökétől.
Éger a konkrét ügyben nem szeretne állást foglalni, de – mint mondja – „a tardi
kolléga markáns fellépése fókuszba helyez egy csomó tisztázatlan dolgot”. Az
elnök „teljesen önkényesnek” nevezte azt a miniszteri rendeletet, amelyből az
következik, hogy a költségvetés támogatása miatt ingyenes védőoltásokat ingyen
kell beadni. „A jog erejével visszaélve ingyenes munkavégzésre kényszerít a
miniszter egy csomó orvost” – mondja az elnök. Arra a kérdésre, hogy van-e
összefüggés a háziorvosok számának drámai csökkenése és a tardi háziorvos által
felvázolt állapotok között, Éger csak annyit mondott: „számos más, ennél
súlyosabb jogi rendezetlenség van, amelyek mellett ez a probléma eltörpül”.

Ami pedig a finanszírozást illeti, Molnár Barbara, az OEP sajtószóvivője úgy
látja, hogy mivel a háziorvos „fix finanszírozásban részesül, abban benne van a
védőoltásokkal kapcsolatos tevékenység is”. Hogy ez esetben kié a felelősség a
nem kívánt mellékhatások felbukkanásával, az ÁNTSZ válasza nem kifejezetten
megnyugtató: akkor kérhető számon az orvos, ha technikai okok miatt alakult ki a
szövődmény.

„A néhány száz oltástól nem esik le az aranykesztyű a kezünkről, inkább a
felelősség kérdése az igazán lényeges itt: elképzelhető, hogy a beteg
immunrendszerében van a hiba, és mégis elővehetik a háziorvost” – mondja dr.
Móczár István, aki harmincegy éve ad be oltásokat. És bár drukkol kollégájának,
biztosra veszi, hogy meg fogják büntetni.

Dr. Ambrus Anikó fővárosi háziorvos szerint elég sok orvos alkalmazza a náluk is
bevált módszert: a rendelő falára kihelyezik a nem kötelező oltásokkal
kapcsolatos – esetleges szövődményeket is tartalmazó – tájékoztatókat, és beadás
előtt aláíratnak betegeikkel egy nyilatkozatot, amelyben azok elismerik, hogy
tájékoztatást kaptak, és kérik az oltást.

Noha a szakma nagy része szükségesnek tartana egy átfogó
jogszabály-átvizsgálást, az ÁNTSZ munkatársa összességében „elszigetelt
jelenségként” aposztrofálja a Borsod megyei község háziorvosának bojkottját. Az
Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása pedig így szól: „A minisztériumhoz egy
konkrét bejelentés érkezett.”

Elnéptelenedő szakma

Másfél évtizeden belül 3000-3200 háziorvos utánpótlására lesz szükség
Magyarországon az Országos Alapellátási Intézet vizsgálata alapján.

A jelenség oka egyszerű: a háziorvosok átlagéletkora lassanként eléri a
nyugdíjkorhatárt, utánpótlás pedig nincs.

Jelenleg az összesen 6801 alapellátó praxis közül több mint 140 betöltetlen,
több mint 100-ban legalább fél éve nincs orvos. A hatvan év feletti orvosok
aránya 27 százalék, az ötvenen felülieké pedig 66 százalék, azaz 15 éven belül
három körzetből kettő megüresedik. „A folyamat első komolyabb törését bő 10
esztendeje szenvedte el, és azóta kisebb kiigazításokkal ugyan, de egyre
lehetetlenebb helyzetbe kerül a háziorvoslás. A felébe-harmadába megalkotott
praxistörvény, a megígért állami kezességvállalás elmaradása oda vezetett, hogy
mára a háziorvosok életkora közeledik az 57. évhez, a generációváltás szinte
reménytelen, illetve a pálya robbanásszerű kiürülésében fog megnyilvánulni” –
írja a Magyar Orvosi Kamara egyik közleménye.

A százával megüresedő helyeket a jelenleg képzett létszám biztos, hogy nem fogja
betölteni, az elmúlt 12 évben is csak 1052 új háziorvos került a rendszerbe.
Vannak Magyarországon olyan települések, ahol az önkormányzat családi házzal és
tárt karokkal várja jövendő körzeti orvosát, mert a praxis régóta betöltetlen.

Ipolyi-Topál Gitta

Olvasson tovább: