Kereső toggle

Miért vagy gazdag?

Ismét célkeresztben a vagyonosodási vizsgálatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Azonnali hatállyal elbocsátották azt az APEH-osztályvezetőt, akit kétmillió
forint kenőpénz átvételekor értek tetten. Közben az adóhatóság egy másik síkon
is kereszttűzbe került, immár független politikusok is úgy vélik: a hivatal
irreális követelményeket támaszt a vagyonosodási vizsgálatra kiszemelt
személyekkel szemben.

Csak idén öt olyan eset történt, amelyben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal (APEH) munkatársáról bebizonyosodott, hogy „korrupciógyanús”
tevékenységet folytatott. A mostani azonban minden eddigi történeten túltesz:
egyrészt a tetten ért felsővezető, L. Jenő kétmillió forintos kenőpénzt fogadott
el, másrészt nem is akárkitől. Lapinformációk szerint az egykori budapesti
rendőrfőkapitány, Bodrácska János fia volt a „megbízó”, aki már régóta
híresztelte: apja és saját kapcsolatai révén bárkinek elintézheti a
vagyongyarapodási vizsgálatok visszavonását. Ebben az esetben egy P. Tamás
vállalkozó ellen indult vizsgálatba avatkoztak volna be. Harmadrészt pedig a
rajtaütés egyetlen sarokra történt a rendőrség Teve utcai székházától.

Jelenleg B. Gábort hivatali befolyással való üzérkedéssel, valamint kötelesség
megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, a vállalkozót és az
APEH ellenőrzési osztályvezetőjét az utóbbival. Az ügyészség lakhelyelhagyási
tilalmat indítványozott mindhárom vádlottal szemben, emellett az adóhivatalnál
átnézik azt az 573 vizsgálatot, amelyhez a vagyonosodási vizsgálatokért felelős
személynek köze volt.

Az APEH lapunkhoz eljuttatott nyilatkozata szerint 2008 első nyolc hónapjában
186 bejelentés érkezett a munkatársaikkal kapcsolatban, ebből 32 bizonyult
megalapozottnak, és öt esetben tártak fel korrupciógyanús tevékenységet. Azzal
azonban a hivatal szerint számolni kell, hogy „a kiváló munkát végző
munkatársakat így akarják kivonatni a forgalomból”.

Ez azonban csak az egyike azoknak az eseteknek, amelyek miatt a hivatal az
elmúlt napokban célkeresztbe került. Bár most valóban egy korrupt dolgozó
lepleződött le, általában elfogadott vélemény, hogy: „annyira kiszámíthatatlan
az adóhatóság működése a vagyonosodási vizsgálatok kapcsán, hogy, aki nem
követett el jogsértést, annak is görcsbe rándul a gyomra, amikor megkap egy APEH
levelet, mert tart attól, hogy még ha abszolút jogszerűen járt is el mindig, nem
fogja tudni bizonyítani”. Az előbbi idézet nem egy megbüntetett vállalkozótól,
hanem Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselőtől, az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács tagjától származik, aki néhány képviselőtársával
azon a véleményen van, „újra kellene gondolni az APEH eljárási szabályait, mert
az több helyen is ütközik a jogelvekkel, és sokszor irracionális követelményeket
támaszt”.

Ennek a véleménynek már megpróbált támogatást szerezni, amikor augusztusban
levélben fordult Veres János pénzügyminiszterhez. „Válaszában Veres János
részletezi, hogy miért nem tartja ezt szükségesnek. Mi pedig úgy gondoltuk
néhányan, hogy ennek ellenére szükségesnek tartjuk” – mondta Bárándy a Heteknek.

Az esetleges módosítások szükségességéről magát az APEH-et is megkérdeztük, a
sajtóosztálytól azonban a Pénzügyminisztériumhoz irányították lapunkat. Az
ügyben egy illetékes elismerte: az adóhatóság gyakorlatában adódhatnak hibák, de
ezeket igyekeznek a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni. Ettől azonban még
nem feltétlenül szükséges a hatályos szabályok felülvizsgálata.

„Nem gondolom, hogy a szocialisták próbálkozása kampányfogás lenne” – válaszolt
kérdésünkre Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője. A honatya
elmondta, hogy támogatja Bárándyék javaslatát, hiszen „amióta az APEH-nak
nagyobb mozgáslehetőséget adtak a jogszabályokkal”, őt magát is több olyan
vállalkozó kereste meg, aki sérelmezte ezt az eljárást. Hargitai szerint
„hézagos” a szabályrendszer, és nem biztos, hogy kiállná az alkotmányosság
próbáját. „Túlságosan önkényes eljárásokra ad lehetőséget” – összegez a
költségvetési bizottság tagja, sőt, hozzátette: egy munkacsoport felállításában
is szívesen részt venne.

Az MSZP képviselője szerint a jogalkotó nem tud mindenre gondolni a
jogszabályalkotáskor, így természetes folyamatnak tekinthető, hogy a
vagyongyarapodási vizsgálatoknál kiütköző problémákat kezelni kell. Ilyen
kezelendő probléma például Bárándy szerint az, hogy az APEH eljárásaiban
megfordul a bizonyítási teher: nem a hivatalnak kell bizonyítania az állítását
arról, hogy a célszemély nem adózott megfelelően, hanem az utóbbinak kell
igazolnia az ellenkezőjét. Ezt Bárándy csak szigorú feltételek teljesülésekor
tartaná elképzelhetőnek. A javaslatok között szerepel, hogy az adóhatóságnak
előre világossá kell tennie, a jövőben milyen bizonyítékokat fogad el az adózó
állításainak igazolására, továbbá, hogy hány évre visszamenőleg követelhet a
hivatal vagyongyarapodást igazoló adatot.

Hiszen megdöbbentő bár, de igaz, hogy elveszett huszonéves számlák is milliós
bírságot vonhatnak maguk után. Jó példa annak a vállalkozónak az esete, akinek
az adóhivatal közel 30 millió forint adóhátralékot állapított meg. A vállalkozó
még a rendszerváltás hajnalán műszaki berendezések szervízelésével foglalkozott
gebinesként. A szervízelés során az akkor már komoly likviditási gondokkal
küszködő szocialista kisvállalatok fizetésképtelenné váltak, ezért a
vállalkozókat alkatrészekkel, raktárkészletek jutányos felvásárlásával fizették
ki. Az ötlet bevált, a rendszerváltás hozta társadalmi szabadságban az
alkatrészek jó áron keltek el, a szóban forgó vállalkozó e bevételből pedig
egyre több üzletbe vágott bele, mígnem felfigyelt rá az APEH. Vagyona alapjának
eredetére voltak kíváncsiak, és a gebines világról szóló sztori meghallgatása
után a 25 éves számlákat, blokkokat kérték tőle.

Olvasson tovább: