Kereső toggle

Kiegyezéses hangulatban

A legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és
értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy
látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat.

„Tárgyalni fognak a szakértőink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben,
majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és
készülünk 2010-re. Addigra talán össze tudjuk szedni magunkat” – magyarázta
lapunknak egy liberális politikus, aki szerint az a közhangulat az SZDSZ-ben,
hogy ki kell egyezni a MSZP-vel, mert – idézzük – „a legrosszabb Gyurcsány is
jobb, mint a legjobb Orbán”.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy sikerre vezet Fodor Gábor pártelnök kiélezett
stratégiája, hogy tartalmi és személyi változásokat indukál a koalíciókötés
feltételeként. A szabad demokraták között akkor még sokan osztották azt a
nézetet, hogy az MSZP és az SZDSZ népszerűségvesztése jelentős fordulat árán
szerezhető csak vissza. Szerintük annyira népszerűtlen és hiteltelen Gyurcsány
Ferenc, hogy minden hatalomban töltött órája csak a Fidesz malmára hajtja a
vizet. Többen még az előrehozott választásokat is előnyösebbnek gondolták, mint
a további – ahogy egy képviselő fogalmazott – „vergődést”.

Ráadásul az előrehozott választásokban olyan logikát is találtak, hogy ha
2009-ben kerül hatalomra a Fidesz, akkor a 2010-ben tartandó önkormányzati
választásokra már kiábrándulnak annyira az emberek Orbán Viktorékból, hogy az
SZDSZ nem veszti el az önkormányzati pozícióit. Ez a gondolatmenet egyébként a
szocialista önkormányzati lobbi prominensei között is fellelhető, viszont
annyira rettegnek Gyurcsány Ferenctől, hogy semmilyen lépést sem mernek tenni.

Fodor és csapata nem számolt azonban azzal, hogy a szocialistákkal való
évtizedes együttműködés mennyire mély nyomokat hagyott a párt szakértői és
értelmiségi holdudvarának gondolkodásmódjában. A Fodor Gábort ért értelmiségi
össztűz hatására még a fodoristák hangulata is megváltozott, és egyre többen
mormolják a már ismertetett mondást, hogy „a legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint
a legjobb Orbán”.

Vegyünk egy példát. A múlt hét pénteken tartott fővárosi választmányi ülésen
fényes győzelmet arattak Fodor Gábor hívei a kókistákkal szemben. Igaz, sokat
elárul a belső helyzetről, hogy előzetesen titokban tartották a fodoristák, hogy
a pártelnök is megjelenik a rendezvényen. Bár a pozíciókat Fodorhoz közelálló
politikusok nyerték el, sőt, egy békülést sürgető kiáltvány napirendre való
kerülését is sikerült megakadályozni, mégis a közhangulatra „az egyezzünk meg”
volt a jellemző.

A frakció hétfői ülésén a pártelnök és csapata nem tudta keresztülvinni, hogy
támogassák a Fidesz kezdeményezését, miszerint a parlament vegye napirendjére a
miniszterelnök Megegyezés című programját és szavazzon arról. Ez nyilván azt
jelentette volna, hogy az ellenzéki pártok közösen leszavazták volna Gyurcsány
esszéjét, azaz a nyílt színen megalázták volna a miniszterelnököt. A
gyurcsányisták a fejleményeket azonnal Fodor újabb megalázó vereségeként
értékelték. Az SZDSZ-ben még Fodor támogatói között is két olvasata van a
történteknek. A pesszimistább vélemény szerint az történt, hogy az önállósságra
törekvő SZDSZ próbált felegyenesedni, de kiderült, hogy súlyos gerincbántalmai
vannak, némely helyen még a csigolyák is hiányoznak.

„Egy-egy igazgatósági tagság, miniszterelnöki fejlesztési ígéret a
polgármesternek, kormány által támogatott tisztség uniós intézményekben, közös
üzletek, állásajánlatok és központi megrendelések elvezettek odáig, hogy
béklyóba kötötte az MSZP az SZDSZ-t” – magyarázta a Fodor-szárny egyik
meghatározó alakja. Szerinte az MSZP-nek a liberálisokra csak szatellit pártként
van szüksége, akik behozzák nekik azokat a szavazókat, akik soha nem szavaznának
a „kommunistákra”, de érdemben semmibe nem hagyják beleszólni.

Egy másik, amúgy Fodor Gábort támogató vélemény szerint a „vereség dühe miatt” a
jelenlegi pártvezetés kicsit túldramatizálja a helyzetet. Szerinte a több
évtizedes együttműködést a szocialistákkal nem lehet egyik napról a másikra
elfelejteni. Ráadásul a jobboldal előretörését csak az MSZP-vel közösen lehet
megakadályozni, ezért fel kell dolgozni, hogy a pártvezetés egy kicsit tovább
szaladt a lehetőségeinél, és a korrekció után a pártépítésre kell koncentrálni.

Olvasson tovább: