Fotó: MTI
Fodor Gábor és csapata annyiban kényszerpályán van, hogy a liberálisok
egyetlen népszerű és még hitelesnek tartott politikusának rövid ideje van
bizonyításra. Egyrészt azért, mert elterjedt annak a híre a pártban, hogy Kóka
János – aki mindössze két szavazattal kapott ki az elnökválasztáson –
szervezkedik vidéken, és készül a visszavágásra. Például egy decemberi
rendkívüli elnökválasztásra lehetőséget teremtene, ha ősszel a Fodor vezette
SZDSZ nem lenne képes erős arculatot felépíteni.
Másrészt, ha a liberális párt tovább folytatja a vergődését, akkor Fodor
pillanatnyi népszerűsége is odaveszhet. Bár a szocialisták közül többen arra
kérték Fodorékat, hogy támogassák Gyurcsányt, de úgy tudni, hogy többször azt a
választ adták, hogy stratégiai okokból ez rendkívül kockázatos lenne az
SZDSZ-nek. Magyarázat: ma a miniszterelnök a legnépszerűtlenebb politikusok
egyike, ha az SZDSZ lenne a megmentője, azáltal, hogy megszavazza a
költségvetést, akkor Fodor Gábor osztozna a miniszterelnök népszerűtlenségében,
és ezzel az SZDSZ – és persze a saját – sorsát pecsételné meg. Mint egy
liberális ügyvivő fogalmazott: „az SZDSZ a saját léte miatt most egy változatlan
kormányösszetétel mellett nem szavazhatja meg a költségvetést. Valaminek kell
történnie, hogy legyen értelme visszamenni a koalícióba, úgy, hogy a hitelünket
se veszítsük el.”
Gyurcsány Ferencnek éppen az a legnehezebb feladat, hogy olyan ajánlatot adjon
az SZDSZ-nek, ami a saját túlélésén túl egyben perspektívát jelent a liberális
pártnak is. Több liberálissal is beszélve erről, úgy tűnik: ilyen ajánlatot
nehezen tudnak elképzelni. Még egy előrehozott választás is kedvezőbb nekik,
mint az, hogy a jelenlegi „vergődés” folytatódjék.
„Most négy százalék körül állunk, amit az előrehozott választásokon egy jó
kampánnyal könnyebben lehet öt százalékra tornászni, mint 2010-ben az 1-2
százalékot, mert ha így mennek tovább a dolgok, akkor ugyanis csak ennyi
várható” – fejtegette egy meghatározó szabad demokrata politikus.
Ráadásul több hibát is elkövetett az elmúlt időszakban Gyurcsány Ferenc, ami a
vele való megegyezést érzelmileg is nehézzé teszi. A „fodoristák” között tartja
magát az a nézet, hogy a miniszterelnök emberei beavatkoztak az SZDSZ
elnökválasztásába, méghozzá Kóka János mellett. Illetve Gyurcsány Ferenc több
belső beszélgetésen, a párt elnökségi ülésein rendkívül kritikusan beszélt Fodor
Gáborról, amit aztán többen visszamondtak az SZDSZ jelenlegi elnökének. „Miért
támogassuk Gyurcsányt, ha Kóka Jánoson keresztül meg akar minket buktatni” –
fejtegette a Fodor-stáb egyik tagja.
Az SZDSZ-nek kapóra jött, hogy Gyurcsány Ferenc „Megegyezés” című dolgozata nem
sikerült túl eredetire, így pár mondatos érvrendszerrel könnyedén mondhattak
nemet.
A miniszterelnök reakciója is meglepő volt. Még az SZDSZ-es nemleges döntés
előtt sikerült rávennie az MSZP vezetőit, hogy olyan értelmű nyilatkozatokat
adjanak, amelyek arról szólnak: a miniszterelnök személye nem lehet vitakérdés.
A „nagyemberek” ezt meg is tették, de úgy tűnik, hogy ez nem hatotta meg az
SZDSZ-t, amely még tárgyalni sem akart a „Megegyezés” programról. (Egyes
információk szerint Kóka Jánosék felvetették a tárgyalások lehetőségét.)
Az MSZP elitjét megdöbbentette, hogy Fodor amellett, hogy nem akart tárgyalni,
még úgymond „belegyalogolt” Gyurcsányba, mondván: csak a túlélés érdekli őt. Ez
sértő a miniszterelnökre nézve, akit nagy reformerként, a kicsinyes napi
politizálás fölé emelkedett politikusként igyekeztek eddig pozicionálni az MSZP
píárosai. Egy tévéműsorban még egyet rátett a lapátra az SZDSZ elnöke,
nevezetesen azt állította: pártjának a Gyurcsány-kormányba nincs visszaútja, de
azt nem zárta ki, hogy egy másikba igen, legyen az akár szocialista vezetésű.
Úgy tudni, a miniszterelnök eleinte azt szorgalmazta, hogy az MSZP tartson ki
mellette, és „erőből” próbálják megoldani. Ez a parlamenti matek értelmében
legalább öt ellenzéki átszavazót kíván. Ilyet a Fideszben nem találni, az SZDSZ
és az MDF esetében is rizikós, noha az köztudott, hogy a szabad demokraták
között vannak olyan képviselők, akik Orbánnál is nagyobb ellenségüknek tekintik
Fodort. Azonban ez az átszavazósdi a köztársasági elnök választásánál sem jött
be, noha akkor annyiban könnyebb volt a hoppon maradt MSZP helyzete, hogy titkos
szavazás miatt nem tudódtak ki a „vakondok” nevei.
A láthatóan defenzívába került Gyurcsány azonban kedden váratlanul a tárgyalási
javaslatot tett az SZDSZ-nek és még a személyi kérdéseket – tehát az esetleges
távozását – is elméletileg „kinyitotta”. Blogjában azt írta, hogy ő győzte meg
erről Kiss Pétert és Lendvai Ildikót. Ennek ellenére az MSZP-ben az az általános
vélemény, hogy ennek éppen az ellenkezője történhetett, miután kiderült, hogy
senki sem tudja garantálni, hogy a költségvetés megszavazásához rendelkezésre
áll majd öt ellenzéki képviselő.
A politikai elitben azonban a legkülönbözőbb forgatókönyvek járnak, s közülük
egyesek 30-40 százaléknyi esélyt adnak arra, hogy Gyurcsány Ferenc konstruktív
együttműködése mellett új miniszterelnöke, egy átalakított kormánya lesz
Magyarországnak. Majd ugyanennyi érv szól amellett, hogy a miniszterelnök képes
konszolidálni a helyzetét. Tehát e vélekedések szerint 20-40 százalék az esélye
az előrehozott választásoknak. Múlt héten ezt egy meghatározó szocialista
képviselő 70 százalékra taksálta, tehát szerintük javulóban a helyzet. Az
esélylatolgatók többsége azonban azzal a közhellyel zárja a beszélgetést, hogy
minden lehetséges, és mindennek az ellenkezője is.
2008. 09. 05. (XII/36)
