Kereső toggle

Az Őszödi írás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyurcsány Ferenc Megegyezés című tanulmányának megjelenésével megkezdődött
az őszi politikai szezon. A miniszterelnök írásának nem titkolt célja, hogy a
kisebbségi kormányzás folytatásához támogatást szerezzen – leginkább az SZDSZ
részéről. Ha nem sikerül, akkor jövő tavasszal előrehozott választások lehetnek.



Fotó: Vörös Szilárd

Úgy tudni, a miniszterelnök leginkább egymaga írta a balatonőszödi
kormányüdülőben az MSZP aktuális pártprogramjának is tekinthető rövid
tanulmányt, amelyet aztán a Népszabadságban félig kormány és félig pártpénzen
jelentetett meg. A szocialisták – és még a vezetők – többsége is az újságból
értesült a konkrét programról, noha annak témáit korábban több belső fórumon
egyeztették. Ennek ellenére voltak olyan szocialista képviselők, akik a
megjelenés napja előtti, meglehetősen rövid frakcióülésen szóvá tették, hogy a
pártban szokásos előzetes vita ezzel elmaradt. Ha pedig ezt követően mondanak
bármi kritikusat a szövegről, akkor az már a kormány és Gyurcsány politikai
jövőjét érintő kérdéssé nagyítódik fel, noha általában ezekkel nem ez lenne a
céljuk.

Gyurcsány Ferenc 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentésre lát lehetőséget a
következő időszakban, de szerinte az adókat csak abban az ütemben lehet
csökkenteni, ahogyan többletbevételei lesznek a költségvetésnek abból, hogy a
kisebb adókat többen hajlandóak befizetni.

Az adócsökkentési program 300 milliárd forintos első ütemében, a kormányfő
ajánlata szerint már 2009-ben egy lépésben eltörölnék a 4 százalékos vállalati
különadót, a társasági adót pedig 18 százalékban határoznák meg a jelenlegi 16
százalék helyett. A személyi jövedelemadót úgy csökkentenék, hogy a jelenlegi
1,7 millió forint helyett 2 millió forint éves jövedelemig kellene 18 százalékos
adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az afölötti részre lenne érvényes.

A szakértők meglehetősen kétkedve fogadták a javaslatokat. A miniszterelnök –
akinek a lehetséges bukásáról és mindig meglepő túléléséről már hónapok óta
cikkeznek – nehéz helyzetben várhatja az őszt. Az MSZP és a saját népszerűségét
nem sikerült feljebb tornázni, a nyár elején az SZDSZ kiszállásával elvesztette
a kormánytöbbséget, és a pártjában is személyével szembeni mozgalmak indultak
Hajdú-Bihar megyében és Baranyában. Bár vannak kedvező jelek a magyar
gazdaságban, de az általános fellendülés még nem kezdődött el.

A helyzetet bonyolítja, hogy a leginkább lehetséges partnernél, az SZDSZ-nél sem
világosak az erővonalak. Noha Fodor Gábornak sikerült a liberálisok élére
állnia, de a korábbi elnök, Kóka János különutas politikájának nem sikerült
gátat szabnia. Most úgy tűnik, hogy Gyurcsánynak az SZDSZ-ben mindkét
politikussal meg kell állapodnia ahhoz, hogy a költségvetés megszavazáshoz
szükséges többséget előállítsa.

Fodor Gábor támogatói köreihez tartozó liberális politikusok között viszont
meglehetősen rossz a miniszterelnök ázsiója. Szerintük túlélőnek ugyan
zseniális, de vezetőnek csapnivaló Gyurcsány Ferenc, és mind az MSZP, mind az
SZDSZ mélyrepüléséhez a miniszterelnök sorozatos hibái és hiteltelenné válása
vezetett. Ráadásul erősen tartja a köreikben magát az a nézet, hogy noha a
nyilvánosság előtt Gyurcsány és Kóka összeveszett, addig a valóságban még mindig
összejátszanak, együtt megtervezett lépéseket hajtanak végre. A „fodoristák”
további sérelme, hogy tudomásuk szerint Gyurcsányék a háttérben beavatkoztak az
SZDSZ elnökválasztási küzdelmébe, méghozzá Kóka mellett. Szóval e társaság
számára nem lenne elképzelhetetlen, hogy miniszterelnököt cseréljen a két párt,
amire egy-két képviselőjük szerint éppen ősszel lehetne sort keríteni.

Kóka János céljaiból annyit látni, hogy ő továbbra is ragaszkodik még
pártelnökként szorgalmazott 1000 milliárd forintos nagyságrendű
adócsökkentéshez, de az nem világos, hogy ő ezt milyen politikai konstellációban
(Gyurcsánnyal vagy nélküle) tartja kivitelezhetőnek. A volt pártelnök a hírek
szerint járja a vidéket, bázist épít magának, és készül a Fodor Gábornak való
visszavágásra.

A liberálisok egyébként a hétvégén tartják a kétnapos „összetartásukat”, melyen
a reményeik szerint megalkotják a párt őszi stratégiáját, illetve kialakítják az
álláspontjukat a miniszterelnök cselekvési tervéről, amit, egy liberális párti
politikus lapunknak, „nem túl erős”-nek minősített.

Az igazság az, hogy ősszel a miniszterelnököt könnyű lenne megbuktatni (ehhez
még az SZDSZ-re sem lenne szüksége az MSZP vezéreinek, még egy kisebb rebellis
szocialista csoport is megtehetné), viszont – Gyurcsány Ferenc konstruktivitása
hiányában – rendkívül nehéz lenne új személyt a helyére kineveztetni. Hiszen a
kormányalakítási megbízatást Sólyom László konzervatív államfőnél kell elérni,
aki bármilyen bizonytalanság esetén könnyedén előrehozott választásokat írhatna
ki, ami a közvélemény-kutatásokat utcahosszal vezető Fidesznek kedvezne.

Ráadásul az MSZP politikusainak – annak ellenére, hogy ki elégedett a
miniszterelnökkel, ki nem – nem érdeke most a miniszterelnök cseréje, hiszen
azzal maguk is bukottnak minősítenék az elmúlt két és fél év kormányzati
ciklusát. Úgy járhatnának, mint Szlovákiában Dzurinda, hogy a nehezét
megcsinálta, de a reformok gyümölcsét már Fico arathatta le. Több szocialista
politikussal való beszélgetésből az szűrhető le, hogy valamiért most nincs is
ambíció senkiben, hogy Gyurcsány helyére lépjen. A vidéki szervezkedéseket
leszámítva csendes a pártelit.

Őszi menetrend

Szeptember 6. A Magyar Charta alakuló ülése. Eredetileg a nyár eleji
homoszexuális-felvonuláson történt verekedések miatt e napon tömegrendezvényre
hívta volna a miniszterelnök a „népet”, de a szervezés csúszása – és az
érdeklõdés lagymatagsága – miatt ekkor csak a szervezõ bizottság alakul meg. Az
SZDSZ nem támogatja a kezdeményezést.

Szeptember 15. Az adótörvények benyújtási ideje. Az adózás értelemszerûen
meghatározza a költségvetést, hiszen megszabja az állam bevételeit. Ha a kormány
az adózási elképzeléseihez nem képes többségi támogatást szerezni, akkor az már
elõjele annak, hogy a költségvetést sem biztosan képes megszavaztatni.

Szeptember 17. Atz õszödi beszéd kiszivárgásának és az MTV ostromának
évfordulója. Az elmúlt években sohasem úszta meg az ország utcai verekedések
nélkül. Emellett a mai napig nem ismert, hogy ki szivárogtatta ki a
miniszterelnök nagy vihart kavart beszédét.

Szeptember 20. A tervek szerint a Magyar Charta demonstrációt hív össze.
A miniszterelnök az 1992–1993-ban tevékenykedõ Demokratikus Charta
tömegrendezvényeinek sikerét ismételné meg. A szervezés mögött nyilván az az
érdek is ott van, hogy az õszödi beszéd miatt várható akciókat kormánypárti
tömegrendezvényekkel übereljék.

Szeptember 27. Elnökválasztás az MDF-ben. Mivel a demokrata fórum
képviselõi elméletileg segíthetik az MSZP-t a költségvetés elfogadásában, ezért
mind a szocialisták, mind a fideszesek részérõl óriási nyomás nehezedjék Dávid
Ibolyára, hogy ebben a „mérleg nyelve” helyzetben miként viselkedik. Hallhatóak
olyan hangok is, hogy Almássy Kornél azért indul az elnökségért, hogy a Fidesz
számára kedvezõ fordulatot hajtson végre az MDF-ben. A Fidesz aduja, hogy közös
listán 2010-ben vagy egy elõrehozott választáson biztosan képes az
országgyûlésbe juttatni a Dávid Ibolya-ellenes politikusokat.

Október 23. Az elmúlt években mindig történtek e nemzeti ünnepen utcai
harcok a radikális kormányellenes csoportok és a rendõrök között. Tavaly
„légmentesen” elzárták a politikai elitet a néptõl.

November 20. Az SZDSZ a 20. születésnapját ünnepli. Az elmúlt hetekben
óriási vita alakult ki a liberális értelmiségiek között arról, hogy ki tehetõ
felelõssé a párt „tönkretételében”. Vélhetõen ez a jubileumi esemény a vitákat
tovább generálja.

December 31. A költségvetés elfogadásának utolsó idõpontja. Általában az
õszi ülésszak a karácsonyi ünnepekkel fejezõdik be, a költségvetés
végszavazásával. Ha az év utolsó napjára esne ez a szavazás, az rendkívüli ülést
feltételez.

Olvasson tovább: