A Kőröshegyet elkerülő nyomvonaltervek jóval olcsóbbak lettek volna, míg a
dunaújvárosi hidat célszerűbb lett volna akkor megépíteni, amikor az M8-as
autópálya odaér és áthalad az országon. A jelenlegi elképzelések szerint 8-10 év
múlva fog csak megépülni az M8-as autópálya.
A mai magyar szabályozási, jogi környezet akadályozza a közpénzek optimális
elköltését, hangsúlyozta Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
(NIF) elnök-vezérigazgatója és Kemény Emil, az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
főigazgató-helyettese egybehangzóan az autópályák építéséről készített
számvevőszéki jelentésről tartott értekezleten Budapesten.
A jelentés a múlt évben elkészült autópályák vizsgálatáról több helyen
kritikával illette a közlekedési tárca és a NIF tevékenységét. Az egyik fő
kritika a Kőröshegyi völgyhidat érintette, amely a számvevők szerint drága
megoldás volt. Ezzel kapcsolatban Reményik Kálmán elmondta: a település jegyzője
határozatával akadályozta meg azt, hogy a parthoz közelebbi, olcsóbb nyomvonalon
haladjon az M7-es autópálya.
Az ÁSZ által előrehozott beruházásnak nevezett dunaújvárosi híd kapcsán azt
mondta az elnök-vezérigazgató, hogy az lett volna az optimális, ha a híd és a
hozzá két oldalról vezető autópálya egyszerre készült volna el. Jelenleg az
útépítést politikai és egyéb érdekek befolyásolják, így az ésszerűséget nem a
beruházón kell számon kérni. Egyébként ma is van útkapcsolata a hídnak, és
tervezik az autópályákat is. Keleti irányban a környezetvédelmi engedélyeztetés
folyik, míg nyugat felé ezen már túl vannak.
Az ÁSZ hiányolta a beruházások úgynevezett mérnökárait, illetve amelyek
elkészültek, azok is a korábbi vállalási árak felszorzásával jöttek létre.
Reményik Kálmán elismerte, hogy 2007-ig azért nem készítettek mérnökárat, mert
az nem maradhatott volna titokban, és attól csak drágább ajánlatokat kaptak
volna a vállalkozóktól. Ma a NIF saját berkein belül kapacitásárakkal kalkulál
díjakat, de „a problémát csak egy korrupciómentes ország oldaná meg” – mondta az
elnök-vezérigazgató.
Kemény Emil elmondta, hogy az ÁSZ teljesítményeket ellenőrzött, így vizsgálva a
közpénzek elköltését. Elismerte: új jogi környezet kellene ahhoz, hogy a költés
az optimálishoz közel alakuljon. Például egy ember ne tudjon egy 40 milliárdos
beruházást évekre leállíttatni.
Reményik Kálmán egy másik példát mondott: az 51-es út és az M6-os területén is
ugyanaz a fővárosi ügyvéd vásárolt fel földeket, majd százszoros áron akarta
továbbadni. Az ügyből polgári per és rendőrségi feljelentés lett. Ez utóbbit
elutasították, mivel a földdel való spekuláció nem bűncselekmény. (Hetek,
MTI)
2008. 07. 11. (XII/28)
