Kereső toggle

Kit védenek?

Budaházyt és Képírót képviseli a Nemzeti Jogvédő Alapítvány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor, egy 1959-ben gyilkosságért halálra
ítélt csendőrtiszt; az MTV ostromában részt vett futballhuligánok; valamint az
évek óta a kormányellenes tüntetések reflektorfényében tündöklő Budaházy György
– valószínűleg az egyetlen kapcsolat közöttük az, hogy valamennyiüket a Nemzeti
Jogvédő Alapítvány védi.

Kedden tartotta sajtótájékoztatóját a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, amely
többek között annak is köszönheti ismertségét, hogy elérte a Ságvári Endre
lelövéséért 1959-ben elítélt Kristóf László csendőrtiszt rehabilitációját,
illetve ők képviselik a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándort is.

„Igen durva és tömeges megsértése folyik Magyarországon a jogoknak” – mondta a
találkozón Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottságtól nemrég „eligazolt”
jogász, aki meghívott vendégként volt jelen az eseményen. Közben Grespik László
nyelvészi képességeiről is tanúságot tett a jelenlevők előtt: tőle származik
ugyanis a „spontán tüntetés” kifejezés, melynek köszönhetően már nem lehet
feloszlatni egy tüntetést csak azért, mert idő hiányában elmulasztották
bejelenteni. Továbbá ő terjesztette elő a „gyülekezési jogi tárgyaló”
szószerkezetet is, amely olyan embert jelöl, aki a tüntetők és a rendőrök között
közvetít majd a jövőben. Minderre szerinte azért van szükség, mert a meg nem
értett tüntetőknek „a haja szála az egekben van” amiatt, hogy senki sem
hallgatja meg őket.

Gyurta Tibor együttműködő ügyvéd jogi gumibotnak nevezte a passzív
engedetlenséget, tehát azt, hogy valaki ötvenezer forintra büntethető legyen, ha
nem engedelmeskedik a rendőri felszólításnak. Ennek eltörléséért is harcol
ugyanis a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Az MTV-székház ostromának ügye kapcsán
Gyurta elmondta: azért nem szabható ki ötéves börtönbüntetés a „hazafiakra”,
mert az MTV nem számít „közérdekű üzemnek”, és amúgy is sértette a
véleménynyilvánításhoz való jogot, amikor nem olvasták be a rongálók petícióját.

Üdítő témaként szóba került még az egri Markhot Ferenc kórház, melynek
magánkézbe kerülését akarják megakadályozni, és a délvidéki magyarok
állampolgársági státusa is. Végül pedig Budaházy Györgynek arról a peréről
értekeztek a nemzet jogászai, amely a 2002-es hídfoglalásának törvényességét
vizsgálja. Ennek nem jogerős ítélete Morvai Krisztina szerint az ötvenes évek
szellemét idézi, tudniillik a diplomás Budaházyt és társait „megalázó jelleggel”
harminc nap „utcaseprésre” ítélték.

Olvasson tovább: