Kereső toggle

Melegjogi áttörés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az igencsak eseménydús őszi politikai szezonban, mintegy mellékesen az
Országgyűlés külön törvényben szabályozta a regisztrált élettársi kapcsolat
intézményét.

A sztrájkok, utcai megmozdulások, népszavazási kezdeményezések viharában
tulajdonképpen elsikkadt az a törvény, amely évezredes értékek és hagyományok
félretolását jelenti. Cikkünk az elfogadott új törvényt és annak hátterét
elemzi.

Némileg meglepő módon az MSZP frakcióvezetője félévzáró sajtótájékoztatóján
az év négy legfontosabb kérdése közé sorolta a regisztrált élettársi
kapcsolatról szóló törvényt. A nyilatkozat azért meglepő, mert sem az MSZP
választási programja, sem idei retorikája nem jelezte, hogy a szocialisták
politikai prioritásként kezelik a kérdést.

Az elfogadott javaslat lényege, hogy a hatályos törvények szerint létező
házasság és élettársi kapcsolat intézménye mellett létrehozza a regisztrált
élettársi kapcsolatot. A törvény, amely nem a polgári törvénykönyvben vagy a
családjogi törvényben szabályozza a kérdést, hanem külön önálló törvényben,
lehetővé teszi, hogy az élettársak anyakönyvvezető előtt regisztrálhassák
kapcsolatukat, és ezzel gyakorlatilag mindazokat a jogokat megkapják, ami
hagyományosan a házassághoz kapcsolódik, kivéve a gyermek örökbefogadásának
jogát.

A szocialisták szerint ez a törvény egymillió embert érint, mivel ennyien élnek
szerintük élettársi kapcsolatban.

Az előterjesztők arról nem szóltak, hogy vajon miért választják sokan az
élettársi kapcsolatot a házasság helyett. Igaz, arra sem kapunk választ, hogy a
törvény elfogadása után azok, akik most élettársi kapcsolatban élnek, és a
jövőben is élhetnek így, miért regisztráltatnák kapcsolatukat az
anyakönyvvezetőnél, és ha regisztráltatják, akkor miért lesz ez jobb a
számunkra, mint a házasságkötés. Más szavakkal, akiket a ma már gyakorlatilag
alig létező formaságok, amivel a házasságkötés jár, visszarettentenek attól,
hogy egy kétségtelenül mélyebb elkötelezettséggel járó házasságot megkössenek,
miért fognak regisztrált élettársi kapcsolatba lépni, amely szintén valamivel
mélyebb elkötelezettséget jelent, mint az egyszerű élettársi kapcsolat.

A félreértések elkerülése végett le kell szögezni, hogy a regisztrált élettársi
kapcsolat felbontása semmivel nem lesz egyszerűbb, mint a házasság felbontása. A
különbség csupán annyi, hogy ha a regisztrált élettársak minden kérdésben
megegyeznek, akkor nem bíróság, hanem közjegyző előtt bonthatják fel
kapcsolatukat, ami valószínűleg drágább lesz, mint a bírósági válóper illetéke,
és lehet, hogy egy kicsit rövidebb ideig tart. A közös megegyezés ugyanakkor a
házasság bíróság előtti felbontását is nagyon leegyszerűsíti, a problémák akkor
állnak elő, ha a felek nem tudnak megegyezni. Ilyenkor következnek be a ronda
válóperek, amelyeknek száma a megegyezni nem tudó regisztrált élettársak
ugyancsak bíróság előtt folytatandó válópereivel fog gyarapodni.

Röviden szólva, nem igaz, hogy a törvény egymillió embert érint, mivel az
élettársi kapcsolatban élők döntő többsége számára a regisztrált élettársi
kapcsolat ugyanazt jelenti, mint a házasság, olyan elkötelezettséget, amibe nem
akarnak belelépni.

Ha valóban egymillió embert érintene a törvény, nem kellett volna így és most
átnyomni a törvényhozáson, meg lehetett volna várni a hamarosan elkészülő új
polgári törvénykönyvet, és abban lehetett volna szabályozni ezeket a kérdéseket.
Ettől azonban a szocialisták és az ügy lobbistái féltek, mivel az a vita túl
közel lett volna a következő parlamenti választásokhoz. Ha valóban egymillió
embert érintene, az amúgy is csak egy év múlva, 2009. január 1-jén hatályba lépő
törvényt jövőre is el lehetett volna fogadni. Miért akkor a sietség és a
taktikázás?

Azért, mert a törvény valójában a melegek és leszbikusok „házasságkötésének”
ügyéről szól.

Az ügy mellett elkötelezett lobbisták korábban a kisebbik kormánypárton
keresztül látták megvalósíthatónak céljukat, időközben azonban két felismerésre
is eljutottak. Felismerték, hogy az egyre gyengébb és marginalizálódó SZDSZ nem
rendelkezik kellő erővel a cél elérésére. Másrészt szembesültek azzal, hogy az
erkölcsi kérdéseket illetően döntően konzervatív magyar társadalommal nem tudják
elfogadtatni céljukat.

Az első körülményből arra a következtetésre jutottak, hogy az ügy mellett amúgy
is elkötelezett szabad demokraták helyett a szocialistákat használják céljaik
érdekében. Ehhez a Gyurcsány család közeli barátját, a politikában semmiféle
tapasztalattal nem rendelkező Szetey Gábort használták. A magyar közéletben
teljesen ismeretlen Szeteyt Gyurcsány Ferenc a kormányzati személyzeti ügyek
rendezésével bízta meg. Az általa betöltött pozíció korábban soha nem létezett a
magyar kormányban. Szetey bevezette a köztisztviselők értékelésének erősen
vitatható rendszerét, amivel közutálatra tett szert a köztisztviselői karban.
Sokan látják úgy, hogy más tényezők mellett Szeteynek is döntő szerepe van
abban, hogy a rendszerváltás óta a mostani kormány igazgatási szakértelme a
leggyengébb. A minisztériumokban soha korábban nem látott káosz és zűrzavar
uralkodik. Mind az igazgatási, mind a törvényelőkészítő munkában a mai kormányt
tartják közigazgatással foglalkozó szakértők a legkevésbé felkészültnek.

Szetey valódi szerepe akkor kezdett világossá válni, amikor a miniszterelnök
feleségének szimbolikus és aktív támogatásával egy melegek számára tartott
rendezvényen nyilvánosságra hozta, hogy homoszexuális.

A híradások szerint Szeteynek döntő szerepe volt abban, hogy a szocialista
frakciót rávegye a törvény támogatására, a frakcióülésen elmondott érveit azóta
visszhangzó szocialisták arra hivatkoznak, hogy valamennyi európai baloldali
párt felvállalta a melegek kapcsolatának legalizálását. Kérdés, hogy Szetey
említette-e a képviselőknek, hogy azok az európai baloldali pártok, amelyek
ebben az ügyben aktívak voltak, már évtizedek óta szakítottak morális
kérdésekben konzervatív szavazóikkal. Nem így a magyar szocialisták, akiknek még
megmaradt szavazói között elsöprő többségben vannak a hatvan felettiek, akik
ezekben az ügyekben nagyon más értékrendet képviselnek, mint a hatvannyolcas
hagyományokból kinőtt, markánsan alternatív és fiatal szavazók által támogatott
spanyol vagy olasz vagy holland baloldali pártok.

Kérdés, hogy miután az MSZP szavazóiban tudatosulni fog, hogy mi is történt, ez
milyen reakciókat fog kiváltani. Az ügy rendezése ugyanis mindazokat a jegyeket
felmutatni látszik, amivel az ellenzék a baloldalt vádolja, nevezetesen, hogy
különféle trükkökkel becsapja az embereket, és a választók és a társadalom
egésze helyett marginális csoportok érdekeit képviseli, ráadásul a politikai
tisztesség határait feszegető módon.

Lehet, hogy a december 17-én megszületett döntések, a szocialista szavazókat
zavarba hozó egészségbiztosítási privatizáció és az elsősorban a melegek
kapcsolatának legalizálását jelentő regisztrált élettársi kapcsolatról szóló
törvény többet fog ártani az azokat ilyen módon elfogadtatóknak, mint ahogyan
azt most gondolják.

Tradicionális egyházak a regisztrált élettársi kapcsolatról

Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára:

Az egynemű párok élettársi kapcsolata nem felel meg a keresztény tanításnak,
veszélyes támadást jelent a társadalom alapvető intézménye, a család ellen.
Nemcsak az Egyház, nemcsak a természeti törvény, de a magyar Alkotmány is azt
vallja, hogy a család egy férfi és egy nő kizárólagos, a társadalom számára is
hasznos életközössége, amelynek célja a házastársak java és az élet továbbadása.
A házasság a megkereszteltek esetében szentség is egyben, két férfi vagy két nő
kapcsolatát nem lehet Isten előtt megpecsételni, a keresztény házasság viszont
ettől egyszeri és felbonthatatlan. Minden olyan kísérlet, amely a házasságon
kívüli párkapcsolatokat, beleértve az egyneműek együttélését, a házasság
intézményéhez kívánja közelíteni jogi eszközökkel, gyengíti a társadalom
életerejét, veszélyezteti a fiatalok döntési szabadságát, valamint a felnövekvő
gyermekek egészséges fejlődését.

Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője:

A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján a házasságot, mint egy
férfi és egy nő életre szóló szövetségi kapcsolatát, Isten jó teremtési
rendjének tartja. Valljuk, hogy a családi élet alapja a házasság, melyet Isten
gyermekekkel áldhat meg, részesítve a házasfeleket ezáltal az élet
továbbadásának teremtői áldásában is. Tartós, monogám házasságban teljesedhet ki
két személy szeretetkapcsolata, és a gyermekek sokirányú fejlődése leginkább a
harmonikus családi légkörben biztosított.

Mivel a homoszexuális gyakorlatot mind az Ó-, mind az Újszövetség elítéli, s azt
a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti, ezért egyházunk az ilyen
kapcsolatokat elfogadni nem tudja, ezek egyházi megáldását lehetetlennek tartja.
A homofil párok együttélésével kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság házassági
értékeket védő állásfoglalásával és a jelen hatályos családjogi törvény
vonatkozó rendelkezéseivel értünk egyet.

Feldmayer Péter, a Mazsihisz elnöke:

Állami törvényekkel kapcsolatban nem fogalmazunk meg kompetens véleményt.
Tudomásul vesszük, hogy így látták jónak a törvényhozók.

Sz. Z.

Hat százalék támogató

A MASMI Hungary Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a
felnőtt társadalom közel 30 százaléka teljes mértékben elítéli a homoszexuális
kapcsolatokat. További 60 százalékuk lenézi a saját nemükhöz vonzódókat.

A többség elutasítja a homoszexuálisok házasságkötését is, amit csak a
válaszadók alig harmada engedélyezne. Csupán minden negyedik válaszadó tenné
lehetővé a meleg párok számára az örökbefogadást, és még ennél is kevesebben, 18
százalékuk engedné meg ugyanezt a tartósan együtt élő férfiaknak. A tiltást
szorgalmazók hangadói 45 év feletti elvált munkanélküliek. A melegeket
valamennyi társadalmi csoport döntő hányada megfosztaná az örökbefogadás
lehetőségétől. Ebben a kérdésben nincs – mérhető – liberális társadalmi csoport.
Még azok körében is tetten érhető a tiltás kényszere, akik egyébként normálisnak
tartják a homoszexuális kapcsolatot. A homoszexuális párok házasságkötését
pártolók ötöde gyermek örökbefogadását már nem engedélyezné. Férfiak együttélése
esetén még rosszabb az arány – a korábbi támogatók csaknem fele tiltaná ezt a
lehetőséget.

A homoszexuálisok élettársi kapcsolatát, házasságkötését és örökbefogadási
törekvéseit támogató abszolút toleránsak tábora a magyar társadalomnak alig 6
százalékát teszi ki. A korlátozottan engedékenyek aránya 30 százalék, akárcsak
az ilyen kapcsolatot lenéző, de nem tiltóké. Az egyneműek bárminemű kapcsolatát
elutasító, őket mindenféle jogtól megfosztó tábor az engedélyezők számának
többszörösét, a társadalom harmadát teszi ki. (Forrás: nol.hu)

Lobbikronológia

2000. év eleje – A Barátok közt-ben az egyik főszereplő bevallja egyik
barátjának, hogy a saját neméhez vonzódik.

2001. március 1. – Elcsattan az első melegcsók a Barátok közt-ben.

október – Terry Black, aki korábban transzvesztita előadóművészként dolgozott,
örökbe szeretne fogadni egy újszülöttet. A gyámhatóság először jóváhagyja a
kérvényt, majd azt miniszteri közbenjárásra visszavonja.

2003. január – Megjelennek az első magyar meleg és leszbikus
valóságshow-szereplők az RTL Klub Való Világ című musorában.

szeptember – Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter hivatalos tárgyalást
kezdeményez a melegszervezetekkel.

október 10. – Szexuális irányultsága miatt elbocsátanak egy lelkészhallgatót a
Károli Gáspár Református Egyetemről.

december 22. – A parlament elfogadja Az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, amely széles körben tiltja a
szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést.

2005. március 10. – Ungár Klára SZDSZ-es politikus egy televíziós
műsorban nyíltan beszél leszbikusságáról.

május 17. – Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter közleményt ad ki a Homofóbia-ellenes Világnap alkalmából.

május 24. – Az SZDSZ hat képviselője az azonos nemű párok előtt is nyitva álló
regisztrált élettársi kapcsolat bevezetéséről szóló törvényjavaslatot nyújt be a
parlamentnek.

július 9. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Volt Fesztiválon elmondott
beszédében kiáll az azonos neműek párválasztási szabadsága mellett.

december – Terry Black jogerősen örökbe fogadhatja a már négy éve nevelt
Danikát.

2006. november 13. – Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért
ügyvivője a melegek érdekében végzett tevékenységéért állami elismerésben,
„Szociális Munkáért díj”-ban részesül.

december 31. – Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megjelenteti az új
Polgári Törvénykönyv öröklési jogi könyvének tervezetét. A tervezetben a
bejegyzett élettársak a házastársakkal teljesen azonos elbírálás alá esnek.

2007. március 14. – Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje a regisztrált
élettársi kapcsolat mellett foglal állást politikai programjában.

március 15. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az állami ünnepségen
„Összetartozunk” címmel elmondott ünnepi beszédében a melegjogok mellett foglal
állást.

július 5-8. – A XII. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transznemű fesztivál
megnyitóbeszédében Szetey Gábor államtitkár feltárja másságát.

augusztus 31. – A Magyar Gárda megalakulása kapcsán tartott nemzetközi
sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc bejelenti: a kormány a Polgári Törvénykönyv
módosítását kezdeményezi, hogy a kisebbségek (köztük nevesítve a szexuális
kisebbségek) könnyebben felléphessenek a bántó megnyilvánulásokkal szemben.

október 1. – Az MSZP-frakció döntést hoz arról, hogy nem támogatja az SZDSZ-nek
a házasság megnyitására vonatkozó törvényjavaslatát, egyúttal határidő
megjelölése nélkül felszólítja a kormányt, hogy az azonos neműek együttélésének
jogi kérdéseit a regisztrált élettársi kapcsolat bevezetésével rendezze.

október 15. – Az Alkotmánybíróság, népszavazási kezdeményezésről soron kívül
döntve, közvetve kimondja a melegházasság alkotmányellenességét.

október 29. – Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megjelenteti az új
Polgári Törvénykönyv tervezetének újabb változatát.

A tervezetben szerepel az anyakönyvvezető előtt kötött bejegyzett élettársi
kapcsolat intézménye, melyben az örökbefogadás továbbra sem lenne engedélyezett.


november 16. – A kormány benyújtja a parlamentnek a bejegyzett élettársi
kapcsolatról szóló törvényjavaslatot.

december 17. – A parlament elfogadja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló
törvényjavaslatot.

(Forrás: wikipedia)

Olvasson tovább: