Kereső toggle

Az SZDSZ jobbra indexel, de balra előz

Az utolsó utáni figyelmeztetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Három lehetőség előtt állunk: a pártelnök lecseréli a pártelitet, vagy a
pártelit cseréli le a miniszterelnököt, vagy megtanulunk együtt dolgozni” –
foglalta össze egy résztvevő az MSZP legutóbbi, múlt hét szerdai maratoni
elnökségi ülésének lényegét.



Fotó: Vörös Szilárd

Az időkorlát nélküli tanácskozáson az összes elnökségi tag és meghívott
résztvevő olykor brutális ön- és miniszterelnöki kritikával ecsetelte az MSZP és
a kormány jelenlegi helyzetét. Forrásaink eltérően emlékeznek arra, hogy kik
voltak a legkeményebbek. Egyesek szerint Puch László, Kiss Péter és Lamperth
Mónika érvelt legerőteljesebben a változtatások mellett, míg mások szerint még –
olyan, a miniszterelnök feltétlen hívének számító minisztere, mint – Gráf József
agrárminiszter is élesen fogalmazott. Tehát: mindenki „kemény” volt.

Egy résztvevő a megbeszélés drámaiságát úgy próbálta jellemezni, hogy emlékei
szerint „még nem fordult elő, hogy a miniszterelnök végigült volna egy ilyen
hosszú értekezletet, úgy, hogy közben valamiért ne ment volna ki, vagy ne
telefonált, illetve ne sms-ezett volna. Ráadásul úgy tűnt, hogy komolyan
elgondolkozott a hallottakon”.

Az MSZP-ben ugyanis már hónapok óta az a vita egyik tárgya, hogy az elnökség és
a szűkebb pártvezetés tagjai Gyurcsány Ferenc bejelentéseiről, intézkedéseiről
részlegesen, késve vagy utólag értesülnek. Sokan hiányolják a politikai
stratégia közös kitalálását és egyeztetését, és emellett a kormány működésével –
ahogy fogalmazott egy szocialista; „szétesettségével” – kapcsolatban általános
az elégedetlenség. Többen elhibázottnak tartják a Zuschlag-ügy „takarására”
kitalált hétpontos köztisztasági csomag tartalmát és kommunikációját. Emellett
rendre súlyos bírálat éri a miniszterelnök szűkebb tanácsadói körét és a
személyéhez köthető, szocialista „beágyazottsággal” nem rendelkező
politikusokat.

Ha ilyen őszinték lennének az elnökségi ülések, akkor nem jutottunk volna idáig
– fogalmazott lapunknak egy elnökség tag, aki szerint ez reményt jelenthet arra,
hogy az MSZP tudjon változatni politikáján. A szkeptikusabb részvevők szerint az
eredményre azután lehet következtetni, ha Gyurcsány Ferenc visszajön
spanyolországi pihenéséről, ahová „tavaszi szünetezni” éppen ezen ülést követően
ment el családjával.

Eközben Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke a Népszavában azt
nyilatkozta, hogy nem szeretné, ha a kormányfő köztisztasági csomagja a
reformprogram helyére lépne, mert az csak részletkérdés, nem kínál megoldást az
ország előtt álló feladatokra. Szerinte a reformok mérőpontja sem az, hogy
mekkora fájdalmat okoz. A miniszter elismerte, hogy pökhendi és túlzottan
küldetéstudatos volt a kormányzás, ami hozzájárult ahhoz, hogy „amikor egy
változás a többség javára történt, és egy kisebbség szerzett jogát sértette, az
előbbiek támogatását sem tudták megszerezni”. Kiss Péter szerint alázattal kell
viszonyulni a más politikai felvetésekhez, és indokolt néha még olyan
javaslatokat is integrálni, amelyek csak kicsit rosszabbak, mint a saját
megoldásaik.

A miniszterelnök helyzetéről szóló kérdésre az MSZP alelnöke úgy válaszolt: most
nem támogatnák semmilyen személyi alternatíva keresését és ennek
megfogalmazását. Ehelyett a kollektív stratégiát ajánlotta.

Mindenesetre a pártban híre ment a „rendkívüli” elnökségi ülésnek, melyet többen
az utolsó utáni figyelmeztetésnek tartottak. Igaz, a szkeptikusok szerint –
ilyen egyre több van a pártban – már többször volt hasonló akusztikájú
tanácskozás a pártban.

Az MSZP-t nemcsak saját maga, hanem az SZDSZ is meglepte. Horn Gábor, az SZDSZ
ügyvivője ugyanis azt találta mondani: egy következetes konzervatív párt oldalán
lenne mit keresnie az SZDSZ-nek, és elismerte, hogy a kormányon maradás
lehetőségeit keresik. Horn amellett, hogy szörnyűnek nevezte a MSZP egészségügyi
lobbiját, még azt is megpendítette, hogy egy Orbán nélküli Fidesszel együtt
tudnának működni. (Az SZDSZ a legfrissebb kutatások szerint 1 százalékos
támogatottsággal rendelkezik.)

Meglepetést okozott Kóka János pártelnök is, aki három költségvetési javaslatot
jelentett be. 1,7-ről 1,9 millió forintra módosítanák a személyi jövedelemadó
felső sávhatárát (az adójóváírások miatt ez a havi bruttó 140-170 ezer forint
között keresőknek lenne különösen előnyös). Egy százalékkal növelnék a személyi
jövedelemadó felajánlható részét és több családi pótlékot adnának a fogyatékos,
vagy tartósan beteg gyerekek után, valamint a háromnál több gyermeket nevelő
családok számára.

Eddig az SZDSZ volt a költségvetési megszorítások „élharcosa”, ezért különös,
hogy balról próbálja előzni a MSZP-t.

Olvasson tovább: