Kereső toggle

Kiből lehet miniszterelnök?

Esélyek és az esélyesek listája Bajnaitól Szekeresig

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meddig bírja Gyurcsány Ferenc, és ki lehet az utódja? – hangzik el egyre
többször a kérdés. Megismétlődhet-e a Medgyessy Péter leváltásakor megismert
forgatókönyv, vagy most alapvetően más a helyzet? A Hetek politikusokkal és
tanácsadókkal folytatott háttérbeszélgetéseket a kérdésről.


Hétfőn példátlan dolog történt a parlamentben: a legnagyobb kormánypárti
frakció jelentős része, a szocialista polgármesterek ad hoc szövetsége nyíltan
és kategorikusan szembement a saját miniszterelnökével. Gyurcsány Ferenc ugyanis
a Zuschlag-botrány miatt bejelentett hétpontos köztisztasági, korrupcióellenes
csomagjában (ami a közvélemény-kutatások szerint rendkívül népszerű) a főállású
képviselőség mellett tör lándzsát, azaz a polgármesterek nem lehetnének
országgyűlési képviselők. Az érintettek viszont elutasították a javaslatot.

Az ötlet – valamint a képviselői fizetések és költségtérítések reformjának
ötlete, illetve általában a politikusok anyagi életének bolygatása – azért
okozott felháborodást az MSZP-frakcióban, mert többen úgy vélik: azzal, hogy egy
köztörvényes bűncselekmény kapcsán elővették ezeket a témákat, magát a
képviselőséget sározták be. Ráadásul a miniszterelnök bejelentette, hogy azokban
a témákban, melyeket nem szavaz meg a parlament, népszavazást kezdeményez.

„A közvélemény-kutatások szerint Gyurcsány elvesztette a társadalmi
támogatottságát, ma a legnépszerűtlenebb politikusok egyike. Ebben a helyzetben
furcsa nekimenni az amúgy a politikáját támogató, a javaslatait eddig megszavazó
szocialista képviselőknek és polgármestereknek, azaz a saját bázisának” – mondta
egy befolyásos szocialista politikus, aki szerint párttársai azt is sérelmezik,
hogy a népszavazással „a miniszterelnök szövetkezik a néppel – éppen ellenünk”.

A Horn-kormány idején egyébként előfordult már az MSZP-frakcióban, hogy hasonló
méretű tömeges lázongás tört ki egy kormányjavaslat ellen. A különbség azonban
az volt, hogy Horn akkor a párttársai által elutasított „Új alkotmány”
koncepciót nem szimbolizálta, az egész kérdésben miniszterelnökként és
pártvezetőként alig-alig nyilvánult meg. Ellentétben a mai helyzettel, mikor
Gyurcsány a fő kommunikátora a köztisztasági csomagnak, és napi politikájának
központi eleme lett ez a kérdés. Ezért állítják többen, hogy a
Zuschlag-botrányra adott válaszával a miniszterelnök a rendszerváltás óta az
egyik legsúlyosabb és legnagyobb lázadást váltotta ki egy kormánypárti frakción
belül.

Oszd meg – de ki uralkodik?

Éppen Horn Gyula példája mutatja, akit a pártban a kamarillapolitika
nagymesterének tartanak, hogy akár erős ellenszéllel szemben (a politikus ellen
számtalan esetben szervezkedtek) is ki lehet húzni egy egész ciklust. Ellenpélda
azonban Medgyessy Péter, aki fél távnál – ismert okokból – kiszállásra
kényszerült. (A Szonda Ipsosnál Medgyessyvel 23 százalék volt a legrosszabb
eredménye a szocialistáknak, míg most szeptemberben 18 százalékon állt az összes
megkérdezett között az MSZP, de tavasszal volt ennél is rosszabb: 16 százalék.)


„Medgyessy 2004 nyarára elszigetelődött a pártban, reformokba bele se kezdett,
nem igazán érdekelte a hatalom, pártelnök sem volt, így hát minden küzdelem
nélkül, elegánsan távozott. Gyurcsány pártelnök, ambiciózus, és egy sor
átalakításba belekezdett, kizárt, hogy csak úgy lemondjon” – magyarázta
lapunknak egy „gyurcsányista” politikus, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy
a szocialista párt megvonja a bizalmat a kormányfőtől.

Ráadásul közjogi értelemben a miniszterelnök pozíciója rendkívül stabil, hiszen
– ha nem mond le önként, ahogy például Medgyessy tette – csak a parlamenti
többség akarata tudja megingatni, úgy, hogy (úgynevezett konstruktív
bizalmatlanság alkalmazásával) rögtön egy új kormányfőről is dönteni kell,
amihez jelen helyzetben az SZDSZ (vagy az MDF és a Fidesz) szavazatai is
kellenének. Tehát a cserét az MSZP nem tudja önmaga intézni.

Azok a megoldások, amelyek előrehozott választásokhoz vezethetnének, öngólt
jelentenének azoknak, akik Gyurcsány Ferenc megbuktatásán fáradoznak, hiszen egy
újabb választáson a listát a pártelnök állítaná össze. Ráadásul a Fidesz
vélhetően látványosan győzne.

Egy másik lehetőség, hogy a miniszterelnök egyet hátralép, csak pártelnök marad,
és a maga helyére az MSZP és az SZDSZ támogatásával jelöl egy másik személyt,
például – ahogy parlamenti folyosókon néha elhangzik – Bajnai Gordon
önkormányzati minisztert. Szocialista politikusok egyöntetűen azt szokták erre a
forgatókönyvre mondani: kizárt, hogy az MSZP Medgyessy és Gyurcsány után újra
egy külső embert jelöljön miniszterelnöknek. Ennek ellenére gazdasági körökben
Bajnai népszerű szakpolitikusnak számít, ez a lépés a piacokat és a
közgazdász-társadalmat is megnyugtatná. „Gyurcsány van annyira intelligens, hogy
ha elkerülhetetlen, akkor maga szervezi meg az utódlását, és figyelembe veszi a
piaci igényeket is” – fejtegette egy vezető közgazdász.

A már korábban idézett „gyurcsányista” politikus szerint a köztisztasági
csomaggal most „időnyerés” történik. Ugyanis, ha sikerül még egy évet kihúznia
Gyurcsány Ferencnek, akkor az újra beinduló gazdasági fejlődésnek, a
reálbér-növekedésnek, illetve a látványos uniós fejlesztéseknek köszönhetően
2010-ben újra a miniszterelnök lesz a – reményei szerint az Orbán Viktort újfent
legyőző – „nyerőember”. A mostani lépések arra is jók, hogy a mutyivilághoz
szokott MSZP-t fellazítsa, a polgármesteri összeférhetetlenséggel pedig a
miniszterelnököt „veszélyeztető” önkormányzati lobbit sikerül gyengítenie.

Nem mindenki látja ilyen optimistán a helyzetet. Egy országgyűlési képviselő azt
taglalta lapunknak, hogy a Népszabadságban nyilvánosságra hozott, a hét
köztisztasági pont népszerűségét bizonyító közvélemény-kutatásból egy részlet
kimaradt. Nevezetesen az, hogy melyik politikust tartanák a programok hiteles
végrehajtójának. „Orbán és szocialista politikusok is megelőzték Gyurcsányt ezen
a hitelességi vizsgán. A fő kérdés, egyáltalán vissza tud-e jönni a
miniszterelnök és vele az MSZP a hiteltelenségből” – fejtette ki aggodalmát.

Forrásaink szerint soha nem volt ilyen mélyponton az MSZP frakció belső
állapota, olykor ordibálásig jutnak a viták, és a „kisgazdásodás” jelének
tartják Karsai József és Szanyi Tibor képviselőknek a miniszterelnököt élesen
kritizáló nyilatkozatait. Ráadásul Gyurcsány hét köztisztasági pontja és
Medgyessy négy közjogi javaslata között egyre többen húznak párhuzamot. „Kevés a
teljesítmény, válságban vannak, ezért látszatintézkedésekkel papírparavánt
húztak maguk köré. A két személy között az a különbség, hogy Megyónál mindenki
átlátta, hogy az egész csak vékony papír, Fletó viszont jó illuzionistaként most
arra törekszik, hogy elhitesse, a hét pontja olyan erős, mint a kínai nagy fal”
– terelte a beszélgetést a metaforák világába egy szocialista politikus.

Szerinte a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt egy évben felbomlott, vagy
felbomlasztották az MSZP belső szövetségi rendszerét, így nincs olyan „tengely”,
amely – maradjunk a metaforáknál – „a szakadék felé száguldó kocsit” helyre
tudná tenni. Gyurcsány ugyanis (persze csak a kritikusai szerint) okosan
alkalmazta az „oszd meg és uralkodj” elvét az MSZP-ben. Egymás ellen fordította
a párt csoportjait, összeugrasztotta az önkormányzati lobbit az „egyszerű”
képviselőkkel, illetve a polgármestereket az önkormányzati képviselőkkel, a
fiatalokat az öregekkel. Bár vannak, akik minden mögött összeesküvéseket
sejtenek, bennfentesek inkább sodródást emlegetnek, és a napi, rövid távú
politizálás kudarcát látják a háttérben.

Befolyásos politikusnak számít Szekeres Imre, Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Veres
János vagy éppen Szili Katalin, de semmi jele annak, hogy bármilyen
Gyurcsány-ellenes összefogás alakulna közöttük. (Nyilván, ha van ilyen, azt nem
újságírókkal vitatnák meg.) Ha „mezei” képviselőkkel beszélgetünk, akik a
leginkább ismerik a párt tagságát és a küldötteket, a lehetséges miniszterelnöki
utódra változó válaszokat kapunk. Hol Szili Katalint tartják a legnépszerűbb
utódjelöltnek, hol Szekerest vagy Kisst, de konszenzusos személy körvonalai ma
nyomokban sem láthatók.

Az SZDSZ-re várva

„Az MSZP az ilyen problémákat, belső válságait nem tudta belülről megoldani,
a változásokhoz mindig az SZDSZ »beintése« kellett” – utalt egy politikai
tanácsadó a Medgyessy bukásához vezető liberális vétóra. Ez az, amiből viszont
több szabad demokratának is elege van. Egy ügyvivő hosszasan magyarázta
lapunknak, hogy hányszor próbálták az SZDSZ-t szocialista leszámolásokhoz
felhasználni. „Az tény, hogy a miniszterelnök köztisztasági csomagját jelenlegi
formában nem tudjuk elfogadni, de ennek nem a Gyurcsánnyal szembeni ellenérzés
az oka, egyszerűen más utat, az ötpárti egyeztetéseket és a régi indítványok
elővételét javasoljuk megoldásként. Nem látom, hogy bárki a Medgyessy-modellt
akarná újra lejátszani” – tette hozzá.

Ennek jelentősen ellentmondott egy vezető liberális politikus, aki borzalmasnak
minősítette, és nem mellesleg éppen Medgyessy dugába dőlt négypontos közjogi
csomagjához hasonlította a miniszterelnök hét pontjának bejelentési körülményeit
és retorikai alapelemeit. „Nem gusztusos, ha valaki csak azért, hogy a
hatalomban tudjon maradni, alkotmányos kérdéseket kezd el babrálni. Gyurcsány
ezt teszi” – hangsúlyozta.

Óriási különbség viszont, hogy a három éve a lavinát elindító Fodor Gábor,
illetve az akkori pártelnök, Kuncze Gábor nem volt kormánytag. Ma Fodor és Kóka
formálisan mindenképpen beosztottja Gyurcsánynak, ez utóbbit éppen a jelenlegi
miniszterelnök fedezte fel.

A kormánykoalícióban kialakult helyzetet a Fideszben fotelből ülve nézik, és a
miniszterelnök végjátékának tartják. A legutóbbi stratégia szerint az ellenzéki
párt olyan kőkemény, ámde teljesíthetetlen követeléseket fogalmaz meg a
köztisztasági csomag kapcsán, amelyeket a szocialisták csak önmaguk kárára és az
MSZP felszámolása mellett tudnának támogatni. Így az MSZP, de különösen
Gyurcsány Ferenc a saját kardjába dől.

Olvasson tovább: