Kereső toggle

Suchman Tamás eladja a Balatont

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Fordulat állt be a Balatonnal kapcsolatos közgondolkozásban, újra divat
lett a magyar tengerrel foglalkozni” – állította lapunknak adott interjújában
Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, aki szerint ha sikerül
meglovagolni a kedvező trendet, akkor a magyar tengerrel kapcsolatos „másfél
évtizede rossz és negatív közvélekedés” megváltozhat. Mint mondta: ha
sikersztori lesz a Balaton, az jelentősen megdobja a GDP-t.

Egyre több cikk jelenik meg arról, hogy telt ház van a Balatonon, illetve
hogy a régi, lepusztult, „szocreálos” üdültetéshez képest változott a magyar
tenger arculata, egyfajta „minőségi ugrás” történt. Reálisak ezek az
értékelések? Milyen szezon várható a Balatonon?

– Úgy néz ki, hogy fordulat állt be a Balatonnal kapcsolatos
közgondolkozásban, újra divat lett a magyar tengerrel foglalkozni, és a média
sem fanyalog már, mint pár évvel ezelőtt, hanem pozitív hírek is szólnak rólunk.
Jól teszik: a nemzeti kincsünk propagálása közcélú, közszolgálati feladat. Ennek
persze a remek időjáráson túl több oka is van. Egyrészt Horvátország kifújt,
hiszen kiegyenlítődtek az árak, és ma már sokan meggondolják, hogy érdemes-e
napokat utazni az Adriára.

Most a fejlesztésekkel azt kell elérnünk, hogy az üdülő vendégek ne csak most,
egy föllángolásból, hanem hosszú távon is használják ki a Balaton adta
lehetőségeket. Baloldali politikusként meg azt mondom, hogy a magyar népnek
igenis szüksége van ugyanúgy, mint más ország fiainak, hogy pihenjen. Az elmúlt
másfél évtizedben visszaesett a belföldi, a szakszervezeti üdültetési rendszer,
megszűntek az úttörő-, KISZ- és ifjúsági táborok. Százezrek nem tudtak hol
pihenni. És újra ott tartottunk, mint 1919-ben, amikor több százezer magyar
gyermek még soha nem látta a magyar tengert.

Az arculatváltásban mi a tudatos elem?

– Többszintű fejlesztések zajlanak. Egyrészt cél a magas színvonalú, de
megfizethető turizmus fejlesztése. Emellett különleges akciókat szerveznek,
ilyen a nyugdíjasok elő- és utószezonbeli üdültetése, mellyel a szezont lehet
„tágítani”. Jelentősen fejlődött a négy- és ötcsillagos szolgáltatások köre, így
eséllyel lehet magas színvonalú ellátásokkal a déli tengerektől visszahódítani
Nyugat-Európát. Mivel gond volt, hogy eső esetén kevés alternatív program közül
választhattak a vendégek, ezért ezen is változtatni kellett. Hihetetlen
programokat lehet a Balaton mentén megszervezni akkor, ha költünk erre pénzt.
Egyetlen példát mondok: 168 római villának a romja van a föld alatt Alsópáhoktól
Balácapusztáig. Egy római túrát lehetne szervezni, és így nem kell ezért
Olaszországba utazni. Kulturális fővárossá lehet tenni a Balatont.

A fejlesztési irányokat a kormányzat támogatja, uniós forrásokból el lehet
kezdeni. És külön szerencse, hogy a környékbeli régiók és az önkormányzatok
politikai hovatartozástól függetlenül össze tudnak fogni a tó érdekében a
Balatoni Fejlesztési Tanáccsal. Így újra van gazdája a Balatonnak, ezenkívül 110
milliárd forint fejlesztési támogatás is rendelkezésre áll. Ráadásul minden
forintnyi támogatáshoz még egy vagy két forintot lehet szervezni, így jelentős
hatása lesz ezeknek a projekteknek.

Konkrétan mit jelentenek ezek a programok?

– Természetesen a Balaton rendben tartása, a strandok, a tó vízminősége, a
kikötők, a magas part fejlesztése és karbantartása tartozik ide. Emellett a
vendéglátás feltételeinek javítása, a szállodák rekonstrukciója és újak építése
a hozzájuk szükséges infrastruktúra megteremtésével, beleértve a közlekedést,
továbbfejlesztve a repülő-, a busz- és vasúti közlekedést, illetve a hajózást.


Ha ez a feltételrendszer megvan, hogy jó a víz, szépek a strandok, kiváló a
vendéglátás és a kereskedelem, akkor lehet elvárni, hogy a befektető azt mondja:
ide érdemes befektetni. Nem az uniótól érkezett pénz elosztása a művészet, hanem
a pénznek a jó felhasználása.

A célom az, hogy elérjük: az összes idegenforgalmi bevétel egyharmadát hozza a
Balaton, ami majdnem megfelel a GDP három százalékának. Ha kellően jól,
célzottan használjuk fel a lehetőségeinket, és meg tudjuk szerezni a befektetői
pénzeket, csak itt a Balatonon egy százalékkal növelhető a GDP, ami óriási
összeget jelent.

Ez így grandiózusnak tűnik, de számomra még nem biztos, hogy a Balaton
sikersztori.

– A jó tendencia látható. Ha a vendégek azt látják, hogy a helyiek
törekszenek arra, hogy az adott üdülőhelyet fejlesszék, egyre magasabb
színvonalon szolgálják ki őket, akkor tartós úticéljuk marad a Balaton. Az
„áttöréshez” ez kell.

Éppen ezért szakmai alapon szeretnénk megőrizni ezt a jó trendet. A Magyar
Tudományos Akadémiához és más magas színvonalú szakmai műhelyekhez fordultunk,
és öt kérdésben konferenciákat indítottunk el. Az első és legfontosabb a Balaton
élővilágával foglalkozó eszmecsere, mert ha a Balaton „meghal”, akkor nem
fejleszt itt senki. A második téma a Balaton vízminősége, ami ha nem jó, akkor
nem jön senki. Harmadik a Balaton terhelhetősége, ami azért fontos, mert ha nem
tudományosan megalapozott a fejlesztés, akkor „kipukkanhat” a Balaton-lufi. A
Balaton építészeti vonatkozásai is hasonlóan fontosak, mert szépnek is kell
lennie. A sorozatot egy tudományos konferenciával zárjuk januárban, mely a
Balatonnal mint fejlesztési területtel foglakozik. Mikor ezekkel megleszünk,
akkor az eredményeket egy kiadványban összegezzük, és elindulunk a világban.

Öt országban szeretnék nemzetközi befektetői fórumot szervezni: Amerikában,
Londonban, Párizsban, Németország két városában és Bécsben. A roadshow-val a
külföldi befektetőknek és befektetési alapoknak szeretnénk felkelteni az
érdeklődését.

Berobbant a magyar

Jelentősen, több mint 7 százalékkal bővült a belföldi vendégek száma a
kereskedelmi szálláshelyeken az idén. A Magyar Turizmus Zrt. azt közölte: a több
mint 7 százalékos növekedés az elmúlt hét év legmagasabb értéke. A Központi
Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken
folyamatosan nő a belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya. Ez a tendencia az
elmúlt évben is érvényesült: 2005 és 2006 között a belföldi vendégek aránya 51
százalékról 54 százalékra, a belföldi vendégéjszakák aránya 45 százalékról 49
százalékra emelkedett, mind jobban megközelítve a legfejlettebb belföldi
turizmussal rendelkező európai országok átlagát.

Olvasson tovább: