Fotó: AP
Az űrkutatással foglalkozó Talentis Csoport és a Bonn Magyarország Kft. olyan
megállapodást kötött a héten, amelynek keretében a fővároshoz közel, a
Zsámbéki-medencében építik meg azt az Űripari Technológiai és Tesztközpontot,
amely a hivatalos indoklás szerint „az európai legmagasabb szintet képviselő
űrminősítésű berendezések tesztelését és minősítését” végzi majd. Ha a tervek
megvalósulnak, a projekt a közép-kelet-európai régió űrkutatási központjává
emelné hazánkat.
Bár első hallásra nem tűnik kézenfekvő ötletnek a Zsámbéki-medence mint a 21.
század magyar Szilícium-völgye, Seres Judit, a Talentis Csoport kommunikációs
vezetője szerint több érv is a magyar űrkutatás erőteljesebb működtetése mellett
szól. „Magyarországnak egy-két éves versenyelőnye van a környező országokhoz
képest, amit feltétlenül érdemes kihasználni” – állítja Seres, aki meg van róla
győződve, hogy a hazai űrkutatás erősítése a high-tech ipar akár robbanásszerű
növekedéséhez is vezethet, mint mondjuk francia és angol versenytársainknál.
Solymosi János ezt még azzal fejeli meg, hogy az űrkutatás területén új status
quo van kialakulóban, így ha most sikerül olyan hátteret megteremtenünk, amivel
sikeresen lehet pályázni az uniós pénzekre, akkor az űrkutatás mellett mind a
repülőgép-, mind a gépjárműipar erőteljesen növekedne. A Bonn Magyarország Kft.
vezetője szerint azért a Zsámbéki-medencét szemelték ki, mert elegendő területet
képes biztosítani a fejlődéshez, ugyanakkor infrastrukturálisan és időben is a
főváros közvetlen közelségében helyezkedik el.
Űripari berkekben köztudott, hogy Magyarország az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA)
tagjaként évente egymillió euró tagsági díjat köteles fizetni, ami hónapokon
belül, a teljes jogú tagságunk elérésekor ötszörösére növekszik. Bár az ESA
alapelvei szerint a befizetett pénz kilencven százalékát pályázati formában
visszaigényelhetik a tagországok, esetünkben ez mindeddig csupán elvi lehetőség
maradt. „A pénzeket nem ajándékba adják, komoly háttérrel kell rendelkezni hazai
oldalon is ahhoz, hogy eredményesen kerüljünk ki ezekből a pályázatokból” –
erősítette meg kérdésünkre Dr. Almár Iván, a Magyar Tudományos Akadémia
Csillagászati Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos
Tanács elnöke. A szakember szerint egyébként a legnagyobb probléma mégsem itt,
hanem az emberi oldalon van: „Túl szkeptikusak az emberek az űrkutatással
kapcsolatban; a legbonyolultabb feladat mindig az adófizetők meggyőzése arról,
hogy nem kidobott pénz, amit erre fordítunk.” A tesztközpont beruházói előtt
pedig pontosan ez a feladat tornyosul: Seres Judit szerint az igazán nagy célok
eléréséhez „a magáncégek befektetései önmagukban nem feltétlenül elegendők,
szükség van arra, hogy a kormányzat nemzetközi szinten képviselje ezt a célt,
lobbizzon érte, hogy hazánk számára egy hosszú távon is jól jövedelmező terület
nyílhasson meg”. A jelenlegi, nem kifejezetten támogató jellegű hazai légkörre
utalt Dr. Keszthelyi Lajos kutatóprofesszor is, aki a Nobel-díjas Békési György
egy idézett mondatával válaszolt a Hetek kérdésére: „Magyarországon nagyon jól
lehet kutatni és dolgozni, de eladni, azt Amerikában lehet.”
Persze a hazai űrkutatás nem a Zsámbéki-medence projektjével venné kezdetét.
„Nagy presztízsünk van űrkutatás területén” – hangzott el egy szakember szájából
Charles Simonyi űrutazásának első lépései alkalmából megrendezett Duna
televíziós eseményen. A magyar űripar egyik legsikeresebb termékeként számon
tartott, az Atomenergiakutató Intézet által kifejlesztett sugárdózismérőt, a
„Pillét”, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is használta, sőt, Charles
Simonyi ezekben a napokban is ezzel az eszközzel dolgozik. Ugyancsak a
Nemzetközi Űrállomásra tervezik küldeni a Miskolci Egyetem Anyagtudományi
Intézetének mérnökei által kifejlesztett korszerű űrkemencét, az Univerzális
Sokzónás Kristályosítót. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az elmúlt
évtizedekben magyar űrkutatók és mérnökök több nemzetközi hírű kutatásban is –
például a Vega-programban – döntő szerepet játszottak.
Bár Dr. Keszthelyi Lajos szerint nem valószínű, hogy Magyarország valaha is
űrrepülőt fog fellőni, azt szinte biztosra veszi, hogy ilyen múlttal a hátunk
mögött komoly sikereket érhetünk el az űripar egyes részterületein.
2007. 04. 13. (XI/15)
