SZDSZ-ben az amerikai elnökjelölő küzdelmek mintájára lezajlott egy kampány,
amely mindent egybevetve tisztességes és színvonalas volt. Mindkét jelölt
egyenlő esélyt kapott álláspontja ismertetésére, minden választó kellő
tájékozottságot szerezhetett. Ezután került sor a küldöttértekezletre, ahol
szintén tisztességes vitában, korrekt körülmények között történt a szavazás. Az
első fordulóban mindkét jelölt 377 szavazatot kapott. „A demokráciában minden
szavazat számít” – tanítjuk mi, szabadságszerető demokraták. Hogyan lehetne
erről a fiatalokat jobban meggyőzni, mint így, hogy a gyakorlatban is
bebizonyítjuk? Ha a Fidesz, az MSZP vagy az MDF küldöttei közül százan elmennek
haza a választás előtt, vagy beszorulnak a WC-be, senki észre sem vette volna,
mivel az ottani szavazásoknál egy-egy szavazatnak nem volt tétje. Az SZDSZ
küldöttei közül minden személy szavazata és jelenléte számított, minden egyes
küldött tudhatja, hogy nélküle máshogyan alakultak volna az események.
Lehet, hogy vannak, akik jobban szeretik a lezsugázott eredményeket, az unalmas,
kiüresedett, tartalmatlan színjátékokat, amit demokráciának vagy politizálásnak
csúfolnak. Ezekkel szemben a szabadságszerető emberek szeretik a szabad vitát, a
nézetek ütköztetését, és a politikában is hisznek a versenyben, mert ennél a
döntéshozatalnál még nem találtak fel jobbat, és ezt nevezik liberális
demokráciának. Biztosan állítható, hogy az utóbbi tíz évben nem volt hasonlóan
izgalmas és színvonalas politikai küzdelem magyar politikai pártban.
Ebben a küzdelemben az SZDSZ számára megnyílt az esély annak bizonyítására, hogy
komolyan gondolja saját politikai nézeteit. A demokrácia ugyanis azt jelenti,
hogy a nézetek versenyében az győz, aki több szavazót tud maga mellé állítani.
Most ez Kóka Jánosnak sikerült, de úgy, hogy közben nem volt vesztes. Én
megértem Fodor Gábor híveinek csalódottságát, hiszen mindössze egy szavazat
választotta el őket az első fordulóban a győzelemtől, de látniuk kell, hogy
Fodor eddigi politikai pályafutásának legjobb teljesítményével érte el azt az
eredményt, amely ha mindent egybevetünk, siker, és semmi okot nem ad sem
Fodornak, sem híveinek a szégyenre.
A már említett amerikai jelöltállítás folyamatában, miután a küldöttek döntenek,
minden korábbi jelölt a győztes mellé áll, csapatát, és szavazóit a közös ügy
szolgálatába állítja. Fodor és hívei akkor tudják az elmúlt hónapokban
felhalmozott értékeket legjobban képviselni, ha segítik azt a pártvezetést,
amelyet a küldöttek megválasztottak. Kóka elnökké választása mellett egy
látványosan megújult – és tegyük hozzá: többségében inkább Fodort támogató –
ügyvivői testület is létrejött. Fodor és támogatói nem mondhatják, hogy
ellenzékben maradtak.
Az új elnök, Kóka János számára nagy kihívásokkal indul az elnöki mandátum.
Érzékelnie kell, hogy nyert, de nem győzött. A párt arra szavazott, hogy mindkét
nézetrendszert együtt kell képviselnie az SZDSZ-nek, ami egyáltalán nem
lehetetlen. Kókának látnia kell, hogy az ellenfele által képviselt nézeteknek,
elveknek, törekvéseknek a pártban nagyon nagy támogatása van, ha ezeket a
támogatókat is megnyeri a közös munkának, akkor van esély az SZDSZ megújulására.
Ha képes lesz megtartani mindazt, ami jó volt ebben a versenyben és
megszabadulni azoktól a strukturális problémáktól és személyi ellentétektől,
amelyek eddig az SZDSZ megújítását bénították, akkor 2010-ben nem elérhetetlen a
kampányban kitűzött tíz százalékos eredmény.
Fodor Gábor pályafutásának nagy esélyét teremtette meg az elmúlt hónapokban.
Amikor Kókával közösen eldöntik, hogyan tud a leginkább segíteni a pártnak,
emlékeznie kell a demokratikus politika egyik alaptételére: „A tettek mindig
hangosabban beszélnek mint a szavak”. Fodor számára megnyílt a lehetőség, hogy
évtizedes párton belüli ellenzéki szerepből kilépve, tettekkel is bizonyítsa,
hogy az általa képviselt nézetek működőképesek. Ezt pedig leginkább kormányzati
szerepet vállalva tudja megtenni. Molnár Lajos kormányból történő kiválása még
inkább szükségessé teszi a liberálisok markáns kormányzati jelenlétét. Az
SZDSZ-t a szavazók 2010-ben kormányzati teljesítménye alapján fogják megítélni,
sikerük nem attól függ, hogy a liberális klubokban milyen jó vitákat tudnak
tartani, hanem attól, hogy az általuk képviselt elvekből mit tudnak a
gyakorlatba ültetni. A sikeres fiatal politikusokkal megerősödött pártvezetés, a
fiatal pártelnök és például a környezettudatos fiatalokat miniszterként is
támogatásra bíró Fodor valódi esélyt jelenthet nemcsak az SZDSZ, hanem a
szabadságszerető demokraták számára is.
2007. 04. 06. (XI/14)
