Kereső toggle

Ünnep, rontás?

Lázas készülődés a forradalom évfordulójára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szélsőséges csoportok gyűjtik az akár életek kioltására is alkalmasfegyvereket, támadó eszközöket, és gyakorlatoznak, hogy március 15-én
összehangolt támadást indítsanak a közintézmények és a rendőrök ellen – értesült
a Hetek.

Céljuk olyan súlyos áldozatok „produkálása”, amelyre építve tovább mélyíthető a
kormányellenes hangulat



Fotó: AP

Információink szerint szélsőséges csoportok rendbontást terveznek március
15-ére – állítja a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorizmus és extrémizmus elleni
osztályának vezetője. Mayer Zoltán úgy tudja: a szélsőségesek aktívabbak, mint
korábban, példaként pedig az egyik weblapon működő visszaszámlálót említette,
amelyen március 15-ét az „Új Forradalom Napjának” nevezi. Hasonló szlogent
további két formáció is zászlajára tűzött. „Márciusban Újra Kezdjük” – szól a
Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnökének nevével fémjelzett Mi Magunk
mozgalom toborzója, de – talán véletlenül – ez az ‘56-os forradalom leverése
utáni jelszó ihlette meg a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézetet is, amikor
ilyen címmel rendezett konferenciát a héten. A történész szerint azért döntöttek
így, mert keveset tudunk arról, hogy vajon márciusban valóban újra akarták-e
kezdeni ötven évvel ezelőtt, volt-e tényleges szándék a társadalomban, vagy
inkább a hatalom akart kiprovokálni egy olyan megmozdulást, amelyet vérbe tud
fojtani. Schmidt az őszi tüntetőkhöz hasonlóan úgy véli: nyilvánvalóan adta
magát a párhuzam az ötven évvel ezelőtti és az őszi események között, főleg hogy
szerinte is „brutális rendőrségi akcióra került sor” október végén. A
Nemzetbiztonsági Hivatal információi alátámasztják a szélsőséges tevékenységre
vonatkozó eddigi híreket – jelentette be Lenkovics Barnabás. Az ombudsman
figyelmeztet: a gyülekezési jog még az Alkotmánybíróság szerint sem
korlátozhatatlan alapjog, így például a közrend és a közbiztonság védelme miatt
igenis lehet korlátozni. A Fidesz viszont hisztériakeltésnek tartja az egészet,
és a kancelláriaminiszter nyilatkozatai alapján feljelentést tett a legfőbb
ügyésznél államellenes és terrorcselekmények előkészülete miatt ismeretlen
tettesek ellen. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint, ha nem bizonyosodnak be
Szilvásy György állításai, akkor egyértelmű, hogy a kormány csupán „el akarta
venni a szabad március 15-ét az emberektől”.

Mindeközben a BRFK bejelentette, hogy hat vidéki helyszínen talált fegyvereket,
számszeríjat és Molotov-koktél készítéséhez szükséges anyagokat, illetve egyéb
közbiztonságra veszélyes eszközöket, annak a nyomozásnak a kapcsán, amelyet egy,
az interneten hetekkel ezelőtt megjelent fenyegető videofelvétel miatt rendeltek
el. A képernyőn látható elmaszkírozott férfi akkor arról beszélt, hogy
számszeríját elővéve három rendőrt is képes átlőni, míg egy másik arról, hogy
vannak félautomata és más fegyvereik is. 

Orbán Viktor az egyik bulvárújságnak nyilatkozva elmondta, hogy továbbra is a
„kormány által a békés tüntetőkre uszított rendőröktől” tart leginkább, és
szerinte a rendbontások egyetlen magyarázata ez lehet. Bár pártja maximálisan
figyelmen kívül hagyta Demszky Gábor főpolgármester azon kérését, hogy
rendezvényük helyszínét máshova téve ne bénítsák le a főváros egyik
legforgalmasabb útvonalát, a Fidesz mégis azt követeli a rendőrségtől, hogy ne
engedélyezzen március 15-ére egy újabb rendezvényt a hivatalos budapesti és az
ellenzéki párt megemlékezése közé. Konkrétan a „Kossuth tériek” demonstrációjára
gondolnak, amely szerintük nyílt provokáció azért, hogy a fideszes tömeg közé
vegyülőkkel együtt a békés polgárokat is ütlegelhessék a rendőrök. Időközben
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal is tárgyaltak, aki megígérte nekik,
hogy minden rendőrön lesz azonosító, és nem használnak majd gumilövedéket és
viperát. Nyakó István, az MSZP szóvivője felszólította a legnagyobb ellenzéki
pártot, hogy cserébe a Fidesz „ne szolgáltassa ki még egyszer prédaként a
csőcselék számára saját híveit a minél nagyobb politikai haszonszerzés
érdekében”, magyarán, ha rendbontás lesz, időben figyelmeztessék a
rendezvényükön résztvevőket, hogy merre mehetnek haza.

A Kossuth tériek nehezen törődtek bele a Fidesz elutasításába, ezért a hét
közepére találkozót kezdeményeztek, hogy március 15-e előtt tisztázzák politikai
nézetkülönbségeiket. Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője a
Nemzeti Múzeum lépcsőjén tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: „Mi vagyunk
az új többség, és mi nem adtunk felhatalmazást egyetlen politikai pártnak sem,
hogy nevünkben nyilatkozzon, ezért felszólítjuk Orbán Viktort, hogy hagyja abba
ezt a kint is vagyok, bent is vagyok játékot.” Kezdeményezésük indoka a
következő: „tárgyalnunk kell a Fidesz elnökével mert elképzelhető, hogy ismét
vér fog folyni a pesti utcákon”. Orbánék azonban hallani sem akarnak az
összefogásról, és állításuk szerint kizárólag a hivatalos szervekkel tárgyalnak
a méltó megemlékezés biztosítása érdekében.

Csúzli, Molotov-koktél, íj, gépfegyver

Közelharcban a szurkolók a legjobbak – mondta el lapunknak egyikük. A
különböző szurkolói csoportok vezetői szokták összehangolni a támadásokat, akik
amúgy egymás esküdt ellenségei, de az utcán vállvetve küzdenek. Taktikájukat
számtalanszor tesztelték már meccsek után a rendőrökön. Kétfelé oszlanak, és az
egyik csapat nekiáll felhergelni a rohamosztagot, majd mikor magukra húzták
őket, a többiek a környező utcákból a hátuk mögé kerülnek. A hátsó éknek még
csak el sem kell bújnia, hiszen a rendőrök nem is gondolnák a jól fésült, zakós,
farmeros fiatalokról, hogy a konszolidált külső mögött „ott lakik a farkas”. A
szurkolók állítólag minden héten szerveznek edzéseket, felkészüléseket,
küzdősportok fogásait és a különféle támadó fegyverek használatát gyakorolják.
Az internetes fórumokban, levelezőlistákon, szélsőjobbos portálokon tucatjával
lehet találni, kifejezetten házi összebarkácsolásra kitalált védekező és támadó
eszközök leírásait. „Gumibot ellen L-alakban hajlított fémcső; könnygáz ellen
zokniba rejtett faszén, hokiütő; plexiüveges zsaru ellen festékspray” – foglalja
össze a legfontosabb tudnivalókat az Ellenállók kiskátéja című írásában a
kuruc.info. A téma iránt fogékonyak percek alatt több tucat oldalt találhatnak,
ahol részletesen magyarázzák a készítők, hogy a leghétköznapibb,
barkácsboltokban beszerezhető anyagokat hogyan lehet némi furfanggal az ÁVH
(értsd: magyar rendőrség) ellen csatasorba állítani. Így lesz négy szögből és
némi forrasztásból a lovasrendőrök és rendőrkocsik ellen bevethető „akna”,
gereblye- és ásónyélből tonfa, míg egy horgász-csúzli és valamennyi vasgolyó
vagy csavaranya segítségével egyszerű lőfegyver készíthető. Ehhez hasonló módon
széles „irodalma” van a pajzskészítésnek, az utcai harcokhoz megfelelő
ruházkodásnak, olcsón beszerezhető gázmaszkoknak is. A Molotov-koktélnak több
válfaja is ismeretes: az üvegbe gyömöszölt disznózsír benzinnel és rengeteg
szöggel pár nap „érés” után bedugaszolva és meggyújtva repeszgránátként
viselkedik. Informátorunk szerint nagyon sok csoport úgy van vele, hogy „most
vagy soha”, konkrét céljuk a súlyos vagy halálos áldozat elérése. A szervezők
persze rájátszanak a szociális elégedetlenségre is, mivel tudják, hogy azok az
elkeseredett emberek, akik nem tudják a hónap végén kifizetni a számlájukat,
könnyen fanatizálhatók antikommunista jelszavakkal és rasszizmussal. Az utcán
hőbörgő fiatalok legalább fele munkanélküli – állítja forrásunk, akik sokszor
kisebb súlyú bűncselekményekkel jutnak pénzhez, s mivel a civil életben
nincsenek sikereik, az utcai hősködés miatt kialakult imidzsükből élnek. Ami
pedig az egyetemistákat illeti, nekik a budai háttér, apu és anyu által fizetett
ügyvédek hada adja a bátorságot a küzdelemhez.

„Ha nincs könnygáz vagy gumilövedék, akkor közelharc van. Ha pedig közelharc
van, akkor félő, hogy megismétlődik az, ami az MTV-nél” – mondja az egyik „predátor”,
aki valamennyi ütközetet végigküzdötte. 2002-ben az Erzsébet híd elfoglalásánál
éreztek rá arra, hogy a hatalom megingatható. Ne felejtsük el, hogy az első
Kossuth téri demonstráció nem az őszödi beszéd után volt, hanem amikor öt éve
leszorították őket a hídról. Forrásunk bevallása szerint igazán gyenge pontjuk,
hogy nincsen tömegtámogatásuk. Ezer emberrel pedig nem lehet forradalmat
csinálni – vallja. Állítása szerint a szélsőséges csoportok és az ellenzék
közötti kommunikáció nem a koordinátorok szintjén működik, hanem „egy sokkal
magasabb szinten”. Illusztrációként a Parlament előtti kordonbontást említi,
amikor a képviselők akcióját követő negyedórán belül megérkeztek a Kossuth téri
tüntetők is. „Ha be akarjuk bizonyítani a rendőröknek, hogy fegyelmezettek és
jogkövetők vagyunk, akkor bebizonyítjuk. Ha pedig a világnak akarjuk
bizonyítani, hogy Magyarországon nagy botrány van, akkor azt is könnyedén
bebizonyítjuk” – mondja. A „balhé” tehát nem a tömegtől függ, hanem egy
„központi akarattól”.

Most már úgy készülnek március 15-ére, hogy bármilyen helyzet is alakul ki,
azonnal kész forgatókönyv alapján reagálnak. Fontos szempont például az
időjárás, és az, hogy milyen a tömeghangulat, be lehet-e vadítani az embereket.
Ha valahol történik valami „izgalmas”, hihetetlen, gyorsan rá tudnak szervezni,
annak fényében reagálnak bizonyos helyzetekre, hogy mennyit lehet abból kihozni.
Ennek megvan a logisztikai háttere, hírforrások, kommunikációs csatornák,
kulcsfigurák. Többek között motorosok viszik a híreket a különböző frontok
között, de vannak görkorcsolyás futárok is.

A tüntetők között mozgó „biztonságiak” egyike arra is lát esélyt, hogy
öntevékeny terrorcsoportok alakulnak ki, akik már 2002-ben az Erzsébet hídon is
azt kiabálták, hogy „Belfast-Budapest”. Szerinte nem szabad figyelmen kívül
hagyni, hogy a Hatvannégy Vármegye egykori vezetője által alapított új mozgalmat
úgy hívják, hogy „Mi magunk”, ami egyértelműen az ír ellenállást jelképező
fegyveres csoport, a Sinn Fein (magyarul: Mi Ügyünk) nevére rímel. A közelharcot
és a gerillaütközet fogásait annak logisztikai részével együtt egy horvátországi
magyar veterán tanította be Torockaiéknak, amikor támadást akartak indítani a
vajdasági magyarok védelmében. Forrásunk is úgy tudja, hogy a mostani
felállásban kisebb csoportok akarják szétzilálni a rendőri erőket, akik fel
vannak fegyverkezve számszeríjjal, parittyával, csapágygolyós csúzlival,
Molotov-koktélokkal és mindazzal, amit ezekhez az utcán találnak. Mivel a
visszaélésekre hivatkozva az ellenzék hónapok óta folyamatos presszió alatt
tartja a rendőrséget, a demonstrálók nem számítanak a korábbihoz hasonló
erősségű ellenállásra. Így viszont nagy a kockázata annak, hogy megismétlődnek
az őszi események idején tapasztalható – nem a tüntetésekhez kapcsolódó –
bűncselekmények. Több szemtanúja van annak, hogy a részeg, maszkos huligánok sok
esetben békés járókelőket terrorizáltak, politikai kötődésüket és etnikai
hovatartozásukat firtatva.

Az egyik, „rendbontások elhárítására” specializálódott szervezet munkatársa úgy
tudja, hogy több sportáruházból vásárolták föl a szemvédő rácsos
jégkorongsisakokat, és a baseballütőket. Ő is nyílt titokként kezeli, hogy
bizonyos, az alvilághoz is kapcsolódó csoportok kezében fegyverek vannak,
melyekkel az a céljuk, hogy a kialakult káoszban lövések dördüljenek el, és
lehetőleg két-három olyan sérült is legyen, akiknek az esetére építkezve újra
„terrorállamról” lehet beszélni Magyarországon. „Az egész úgy van konspirálva,
hogy a megrendelők, és az irányítók láthatatlanok maradnak, a közelharcba
belerángatott fiatalokat pedig simán beáldozhatóknak tekintik”.

Olvasson tovább: