Kereső toggle

Száguldó nemzet

Napi ezer gyorshajtás az autópályákon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ezer embert büntetnek meg naponta gyorshajtásért Magyarország két
autópályáján, pedig a százmilliós bevételeket termelő kamerás megfigyelőrendszer
még csak kísérleti jelleggel működik. A rendőrség szóvivője állítja: a befolyt
pénz az Államkincstárba kerül.



Fotó: S. L.

December elején a rendőrség négy, kamerával felszerelt sebességmérőt
helyezett el az M1-es és az M7-es autópályán. Az eredmények megdöbbentőek: a
vezetőt a járművel együtt rögzítő berendezés az indítás után ezerszámra „érte
tetten” az elkövetőket. Mára, miután a kezdeti túlkapások javarészt
visszaszorultak, az átlagos érték napi nyolcszáz és ezer közötti büntetésre
csökkent – derül ki a rendőrség tájékoztatásából.

Javuló tendenciát lát a szabálysértések számát illetően Pausz Ferenc, az
Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedési osztályvezetője. Az alezredes
szerint az elmúlt években „az autópályákon annyira elszabadultak az indulatok,
hogy a rendszer kiépítésének kezdetén néhány mért érték még közel sem volt a
megengedett sebességhatáron belül”. Ennek a jelenségnek a visszahúzódását, és az
átlagsebesség csökkenését tapasztalta és várja továbbra is a szakember a kamerás
traffipaxoktól.

Nem ilyen derűlátó Bilkei Pál közlekedéspszichológus, aki szerint a hasonló
elven működő rendszereknek nincs nagy visszatartó erejük az autópályákon. „Ritka
az az eset, hogy valaki autópályán rendőrautót igyekszik megelőzni, a
kihelyezett kamerák viszont nem feltűnőek, és csak kevesen tudják, hogy hol
vannak elhelyezve” – érvel a balesetkutató, hozzátéve, hogy a magyar sofőrök egy
részében az a nézet alakult ki, hogy „az autópályákon már szabad az út, lehet
menni, úgysincs ellenőrzés”. A pszichológus figyelmeztet, hogy a gyorshajtásnak
fiziológiai háttere is van. Nagy sebességnél ugyanis a boldogsághormonok
fokozott termelése játszódik le a szervezetben, ezért olyan „izgalmas” a
száguldás.

A hazai úrvezetők annyira rákaptak az iramra, hogy amikor néhány évvel ezelőtt
átálltunk a lakott területen belüli 50 km/h-s sebességhatárra, az átlagsebesség
csak 60 km/h-ig tudott csökkenni. „Magyarán mindig gyorsabban hajtunk” – hangzik
Bilkei összegzése. A gyorshajtók között elenyésző számban találhatók meg a
hölgyek, és az urak közül is elsősorban a 19–25 év, illetve a 40–50 év közöttiek
jelentik a kritikusnak mondható korcsoportot. Előbbieket a pszichológus szerint
a bizonyítási vágy, utóbbiakat pedig az a nézet csapja be, hogy egy rutinos
vezetőt már nem érhet meglepetés.

Pedig érhet: az eddigi kiskapu, mellyel a vezetők nagy része elkerülte a
büntetést, az új rendszer bevezetésével megszűnik. „Ezentúl nem lehet arra
hivatkozni, hogy más vezette az autót, hiszen a szemből készült fényképes
azonosítás egyértelműen azonosítja a vezetőt” – állítja Pausz Ferenc, hozzátéve,
hogy a nemrég befejeződött átalakításnak köszönhetően ezentúl éjszaka is
tökéletesen felismerhető fényképek készülhetnek. Arra a kérdésre, hogy ki
gazdálkodhat a büntetések befizetéséből származó milliós nagyságrendű
bevétellel, Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője lapunknak annyit mondott:
mindenfajta büntetésből befolyt pénz az Államkincstárat gazdagítja.

Olvasson tovább: