Kereső toggle

Folytatódik a zsidózás

Szélsőségek erősödése Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004-2005-ben címmel jelent meg a héten
egy sorozat legújabb kötete. A zsidóellenes megnyilvánulásokat összegyűjtő
szerkesztőknek úgy tűnik, nagy ellenállással kell majd szembenézniük: az MTA
legújabb felmérése alapján a magyarok 11 százaléka vallja magát
szélsőjobboldalinak. 



Fotó: Somorjai L.

A B’nai B’rith társaság már évek óta folyamatosan csokorba szedi azokat a
legjellemzőbb megnyilvánulásokat, melyek egyértelmű zsidóellenességről
árulkodnak. Könyvükben ezeket olyan „csomópontok” köré rendezik, melyek az
elmúlt időben a legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó események között szerepeltek
(ilyen például Bácsfi Diána vagy a Tilos Rádió ügye). „A szerzők azonban nem az
adott személyt minősítik, ők csak rámutatnak a meglévő problémákra” – derült ki
a könyv bemutatóján. 

Problémák márpedig – úgy tűnik –  ezen a területen is vannak: a Magyar Televízió
A szólás szabadsága című műsorában Tamás Pál szociológus megdöbbentő
statisztikákról számolt be: a Magyar Tudományos Akadémia által végzett
felmérésből az derül ki, hogy a magyar emberek 11 százaléka vallja magát
szélsőjobboldali beállítottságú személynek. Ebből is „a 18 és 29 éves közötti,
tehát a fiatal korosztályban ez a tizenegynéhány százalék felmegy 27 százalékra”
– mondta. 



A Lelkiismeret ’88 tüntetése egy zsidó író ellen

A szociológus a műsorban kifejtette: „Az emberek mindig középre szeretik
magukat elhelyezni: balközépre, jobbközépre; és akkor helyezik el magukat az
egyik irányba radikálisan vagy bal vagy jobb irányba, ha erre a közvéleménytől,
a sajtótól és a politikától valamilyen típusú felbátorítást kapnak”. Ezt látszik
alátámasztani a most megjelent könyv egyik szerkesztője is: Gerő András szerint
a legjelentősebb antiszemita megerősödés 1998 után érződött. „Ekkor ugyanis –
magyarázta a professzor – a szélsőjobb politikai teret kapott azáltal, hogy a
Magyar Igazság és Élet Pártja bejutott a parlamentbe.” „De persze napjainkban
sem szűntek meg azok a csatornák, melyek folyamatosan gerjesztik az ilyen
gondolkodásra nyitott emberek érzéseit, indulatait” – állítják a szerzők, és
példaként a Magyar Fórumot, illetve a Demokrata című lapot említik. Ezekről
azonban már szót sem ejtenek könyvükben, mivel olyannyira nyilvánvaló faji alapú
világnézetük… 

Gerő András szerint a szélsőségek radikalizálódásához nagyban hozzájárul az
árpádsávos zászlók büntetlen lengetése. „Azzal, hogy néhány demonstráló ezt a
nyilasok által megterhelt jelképet használja, egyértelmű kötődést fejez ki a
mögötte levő eszme iránt” – mondta, hozzátéve, hogy a zsidóellenesség modernkori
megnyilvánulási formája egyre inkább az Izrael-ellenességhez kötődik
napjainkban.

A megjelenő kötet egyik újdonsága egyébként, hogy pár év szünet után újra
listázza azoknak a könyveknek a címét, melyek Magyarországon könyvesbolti
forgalomban kaphatóak, és nyílt antiszemita tartalommal rendelkeznek. Ezekből
tizennégy darabot gyűjtöttek össze, melyek között szerepel Adolf Hitler egyik
műve, Szálasi Ferenc beszédei és tanulmányai című gyűjtemény, és Prohászka
Ottokár Az én antiszemitizmusom című tanulmánya is.

Olvasson tovább: