Kereső toggle

Boldogság, gyere haza

Vezetünk Európa elégedetlenjei között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa egyik legkevésbé boldog nemzete a magyar – derült ki a Tárki 2005-ben
végzett Európai társadalmak összehasonlító vizsgálatából.

A huszonnégy országra kiterjedő kutatás során 45 ezer ember helyezte el magát
egy tíz fokozatú skálán aszerint, hogy éppen mennyire érzi boldognak magát.

Az országok felsorolásában Magyarország hátul kullog: a 21. csupán.
Ugyanakkor a magyar lakosok arra a kérdésre, hogy mennyire érzik magukat
boldognak 6,48-as átlagpontot adtak a tízfokú skálán, ami inkább a skála
„boldog” végéhez van közelebb. Furcsa, de vannak még nálunk is boldogtalanabbak:
Észtország, Szlovákia és Ukrajna. Utóbbiak átlagpontja 5,56. A legboldogabbak a
svájciak, a finnek, az izlandiak és a dánok, átlagpontjuk 8-nál magasabb.

A kutatás szerint Magyarországon a 18 és 39 év közöttiek, a felsőfokú
végzettségűek és a Közép-Dunántúlon élők boldogabbnak érzik magukat az
átlagosnál, míg a középkorúak, az alapfokú végzettségűek és az
észak-magyarországi régió lakosai tartják magukat a leginkább boldogtalannak az
országos átlaghoz képest.

A magyar részvétellel történő nemzetközi kutatás azt mutatja, hogy Európa 24
vizsgált országának lakosai mindent egybevetve elégedettek az életükkel, hiszen
válaszaik átlaga 7,27 pontos a tízfokozatú skálán – mondta lapunknak Dencső
Blanka a magyar kutatások elemzője, aki rámutatott, hogy a boldogság számtalan
dolog függvénye.

A vizsgálat során az a kérdés is elhangzott, hogy milyen gyakran él társasági
életet a megkérdezett. A Tárki eredményei szerint elmondható, hogy az élénkebb
társasági-közösségi élet boldogabbá tesz, mely életérzés a találkozások
gyakoriságával fokozható. „A házasságok, párkapcsolatok ugyanakkor nagyon
leértékelődtek az elmúlt évtizedben, ma a lakosság egyharmada él magányosan,
ettől drasztikusan romlott az emberek boldogságfaktora, mely az évszázadok óta
tartó híres magyar pesszimizmussal társítva nem fest túl rózsás képet a magyar
valóságról” – állítja a kutató. A szociológus szerint többek között az anyagi
javak birtoklásáért folytatott küzdelem teszi magányossá az embereket, és furcsa
módon a megszerzett trendi termékek tovább fokozzák a magányt és a
boldogságérzet hiányát. Az anyagi bizonytalanság mellett a magyar közélet évek
óta tartó háborús állapota szintén negatívan befolyásolja a társadalom
kedélyállapotát – tette hozzá Dencső Blanka, aki a helyzet kezelésére egy
évezredes receptet ajánl: „egyedül nem megy”.

Olvasson tovább: