Kereső toggle

Ki nem akar itt gyereket?

Műbalhé a művi meddővé tétel körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új kormány máris új témából készülhet az őszi ülésszakra: el kell
dönteni, ki és mikor mondhat le arról, hogy gyermeke lehessen. Nemrégiben még a
béranyaságról, az őssejtekből előállított embriók sorsáról, valamint a meleg
párok örökbefogadási lehetőségeiről kellett állást foglalniuk a politikusoknak,
a polgári kormány pedig egyenesen célként tűzte elénk a három gyermeket a négy
kerék és a három szoba mellé. Nagyon úgy tűnt tehát, hogy mindenki akarja a
gyerekeket, a nyár ezzel szemben az alanyi és alkotmányos jogon járó meddőségről
szóló vita jegyében telik. De ki nem akar itt gyereket?



Bárándy Gergely

Az új kormányt az egészségügyben egész biztosan várják feladatok, ez nem ért
váratlanul senkit, még magát az új kormányt sem. Az Alkotmánybíróság (AB)
azonban 2005 novemberében váratlan állásfoglalásra kényszerítette a
választásokra készülődő pártokat: alkotmányellenesnek ítélte a művi meddővé
tétellel kapcsolatos törvényt. A pártok az 1997 óta hatályban lévő törvénynyel –
amely a beavatkozás feltételéül eddig a harmincöt éves kort, valamint három vér
szerinti gyermek meglétét szabta mind férfiak, mind nők esetében – rendezettnek
vélték ezt az ügyet, egy kezdeményezés nyomán azonban a feltételeket az AB
alkotmányellenesnek ítélte, és hatályon kívül helyezte a törvényt. Az
Országgyűlés által szervezett július 20-ai szakmai tanácskozáson orvosi részről
elhangzott, hogy Magyarországon nem ad hoc határozták meg harmincöt évben a
korhatárt, hanem azért, mert a klinikai tapasztalatok azt mutatták, hogy
négyszer annyian bánták meg döntésüket azok közül, akik tizennyolc és harminc
éves koruk között végeztették el magukon a műtétet, mint akik harminc éves kor
felett hozták meg ezt a döntést.

A politikai és szakmai viták tehát az Alkotmánybíróság határozatából indultak
ki, a polémiáért mégsem az Alkotmánybíróság a felelős, hiszen ő hivatalból nem
vizsgál felül egy törvényt sem. „Nem az MSZP-től származott az ötlet, hogy felül
kell vizsgálni a művi meddővé tétellel kapcsolatos törvényt, és annyit biztosan
állíthatok, hogy egyetlen másik politikai párttól sem. Nyilván egy olyan civil
érdekvédelmi csoport kereste meg ezzel az Alkotmánybíróságot, akiknek
érdeksérelmet okoztak a törvényi feltételek, de én sem tudnám megmondani, ki
volt a kezdeményező” – mondta el a Heteknek dr. Bárándy Gergely, az MSZP jogi
tagozatának vezetője.

Ezt látsza-nak alátá-masztani a pártok által kiadott nyilatkozatok is: Az
MSZP jogi és közigazgatási tagozata a múlt héten úgy foglalt állást, hogy
indokolt lehet tizennyolc évnél magasabb életkorhoz kötni a művi meddővé tétel
elvégzését, ezért az ő javaslatukban a huszonhat év szerepel, de a beavatkozás
nem köthető a megszületett gyermekek számához. Az SZDSZ támogatja ugyan a
tizennyolc éves korhatárt, de a széles körű tájékoztatást és a kérelmezési idő
meghosszabbítását tartaná megfelelőnek. A Fidesz és a KDNP eleve ellenzi a
meddővé tételt, kivéve, ha egészségügyi indokkal történik a műtét.

Több szakmai és társadalmi szervezet ellenkampánya mellett az orvosok egy része
még „polgári engedetlenséget” is kilátásba helyezett, vagyis hogy lelkiismereti
okokból megtagadják az általuk öncsonkítónak nevezett műtét elvégzését, valamint
népi kezdeményezés indult népszavazás kiírására is a művi meddővé tétellel
kapcsolatban. A tizennyolc éves korhatár ellen érvelt a Magyar Orvosi Kamara, a
Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Nőorvos Társaság;
egyértelműen mellette ezzel szemben két szervezet állt ki, a Társaság a
Szabadságjogokért és a Habeas Corpus Munkacsoport, amely a legjelentősebb
sikereit a melegek jogvédelme terén érte el.

De alapjában véve ki nem akar itt gyereket? A fogamzásgátlásnak már minden
módszere elérhető, tehát a családtervezés Magyarországon sem ismeretlen fogalom.
A család nem tervezéséhez azonban még meglehetősen konzervatívok vagyunk. A
házasságkötések és születések számának csökkenéséért tehát nem a házassági
ajánlatokat elvi okokból visszautasító, a függetlenséget, önállóságot örömmel
választó húszas-harmincas lányok a felelősek, és a tizennyolcadik életévüket
betöltött fiúk között sem terjedt még el az a nézet, hogy nem akarnak majd,
egyszer, a távoli jövőben mégiscsak családot, gyereket. Míg a fogyasztói
társadalmak lassan külön iparágat építenek a szinglikre, addig nálunk a fiúk
csak tologatják a határidőt, a lányok pedig többnyire férjhez akarnak menni,
főzni is tudnak, gyereket szeretnének, és leginkább arra panaszkodnak, hogy
egyre nehezebb mindehhez megfelelő partnert találniuk.

A probléma tehát valós, de nem annyira sterilizációs, mint inkább párkapcsolati
megoldásra vár. Erre is alakulhatna végre egy munkacsoport…

Olvasson tovább: