Kereső toggle

Papok és pénzek

Napirenden a vatikáni szerződés

Hiller István egyházi vezet 337 ket fogadott

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tradicionális felekezetek képviselőit fogadta hivatalában Hiller István
oktatási és kulturális miniszter, ahol az állam és az egyház további
kapcsolatáról, illetve az egyházfinanszírozás aktuális kérdéseiről tárgyaltak a
felek.

A találkozó elsődleges célja a miniszterelnök és az egyházi vezetők néhány
héten belül esedékes megbeszélésének előkészítése volt. Hiller beszámolója
szerint hosszabb távra tekintő, kiszámítható és világos viszonyrendszert
szeretnének teremteni a kormány és az egyházak között. A mintegy másfél órás
megbeszélésen a tradicionális egyházak a legmagasabb szinten, három-három fős
küldöttséggel képviseltették magukat.

Mindeközben az SZDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a vatikáni szerződés
felülvizsgálatát fogja javasolni a kormánynak. Fodor Gábor és Gusztos Péter
ügyvivők a konkordátum azon passzusait vennék górcső alá, amelyek alapján
„igazságtalan és elfogadhatatlan versenyelőnyhöz jutnak” az egyházi iskolák. A
liberálisok emellett az egyszázalékos adófelajánlások állami kiegészítését is
igazságtalannak tartják, és csupán azon adófizetők számára biztosítanák az
egyházak támogatásának lehetőségét, akik kifejezetten e célra áldoznának
keresményükből. Fodor kiemelte, hogy az autonóm működéshez szükséges juttatások
indokoltak, ugyanakkor helytelenítette az egyházak állandó kiszolgáltatottságát
a kormányzatnak.

Halász Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szóvivője közleményben
titulálta egyházellenesnek az SZDSZ kezdeményezését, és korábbi szócsatáik
emlékét idézve ismét az egyházi intézmények támogatásának megkurtításáról
beszélt. „A KDNP úgy ítéli meg, hogy az SZDSZ a társadalom égető kérdéseiről
kívánja elterelni a figyelmet, amikor sokadszorra is a drog liberalizációján, a
homoszexuálisok házasságán, az iskolai szegregáció parancsszóval történő
megszüntetésén vagy a vatikáni szerződés felülvizsgálatán lovagol” – áll a
közleményben. Szerintük sokkal fontosabb kérdések az alapvető élelmiszerek, a
gáz, a távhő, a villamosenergia árának emelkedése, a munkanélküliség, továbbá a
közszolgáltatásokhoz – például az oktatáshoz, az egészségügyhöz – való
hozzáférés beszűkülése.

A második Gyurcsány-kormány idején az egyházi ügyekkel nem államtitkári, és még
csak nem is főosztályi szinten foglalkozik majd az állam, hanem a miniszter
közvetlen felügyelete alá tartozó titkárság felel a rendszerváltás óta
folytonosan „problémás” területért.

Olvasson tovább: