Kereső toggle

Jönnek a robotminiszterek

Interjú Szabados Krisztiánnal, a Political Capital igazgatójával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A politikai elemző cég vezetője szerint Gyurcsánynak nagy szerencséje, hogy
az új struktúrával szembeni ellenzéki bírálat nem hiteles. A Fidesz részéről
kissé furcsán hangzik, amikor példátlanul antidemokratikus lépésekről beszélnek
a struktúra átalakítása kapcsán – állítja az elemző.

Mennyire volt meglepő a miniszterjelöltek névsora?

– Az igazi meglepetés nem annyira az egyes miniszterjelöltek személye volt,
hanem az, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP vezető politikusait, nagyágyúit be tudta
hívni, mondanám „csalogatni” a kormányába. Ezzel megcsinálta azt a trükköt, hogy
minden olyan személyt, aki a párton belül potenciálisan ellenfele lehet, vagy
jelentős bázissal rendelkezik, a felelősségben vele osztozó szereplővé tette.

Ez visszahathat a minisztériumok, illetve a kormány eredményességre?

– Miután Gyurcsány a kormánystruktúrát is átalakította, nem feltétlenül. A
kabinetben ugyanis nem „egyéniségminiszterek”, hanem „robotminiszterek” lesznek,
akiknek a tennivalója tulajdonképpen arra korlátozódik majd, hogy végrehajtsák a
kormányfői utasításokat. A tárcákat érintő megszorító intézkedések folytán
egyébként „se pénzük, se posztójuk” nem lesz az önállósághoz a minisztereknek.
Ilyen értelemben az eredményességet lényegében a miniszterelnök személye,
teljesítménye fogja meghatározni.

Mégis: nem lett volna jobb a balliberális értelmiségi holdudvarból
szakértőket beemelni a kormányba?
A pénzügyminiszteri poszttal
kapcsolatban merült fel például, hogy a piaci szereplők felé egyfajta
megnyugtató jelzés lett volna, ha egy neves közgazdász kerül a tárca élére.


– Nem gondolom, hogy önmagában a szakértő miniszter lenne a siker titka. Volt
már rá nem egy példa korábban, hogy a holdudvarból beemelt véleményformálók
teljesítménye nem igazolta a várakozásokat. És persze volt ellenpélda is, amikor
egy politikusról derült ki, hogy nem tud irányítani egy szaktárcát.

Az azért mégiscsak meglepő, hogy a diplomáciai múlttal nem rendelkező, eddig
szociális területen tevékenykedő Göncz Kinga lett a külügyminiszter-jelölt…


– A Külügyminisztériumnak az előző Gyurcsány-kormányban sem volt fajsúlyos
szerepe. Úgy tűnt, Magyarországnak nincs is külügyminisztere. Göncz Kinga
kinevezése azt jelzi, hogy a kormányfő ezen a területen továbbra sem akar
változást. Az eddigiekhez hasonlóan várhatóan a jövőben is ő fogja irányítani a
magyar külpolitikát.

Tehát egyfajta központosítás zajlik, ami azért is érdekes, mert korábban
éppen a baloldalról érte sok bírálat Orbán Viktort és a Fideszt valami hasonló
miatt…


– Gyurcsány valóban erős központosítást hajt végre, de van egy lényeges
különbség. A Fidesz-kormány idején nem a struktúra volt centralizált, hanem az
abban szereplő személyek voltak kondicionálva arra, hogy centralizáltan működjön
a rendszer: volt ugyan önállóságot lehetővé tevő kormányzati rendszer, azonban a
miniszterek személyes, pszichológiai függésben voltak Orbán Viktortól. Most
viszont maga a struktúra lett átalakítva, centralizálva, vagyis a személyek
megmaradtak önállónak, miközben nincs lehetőségük az önállóságra. Gyurcsánynak
egyébként nagy szerencséje, hogy az új struktúrával szembeni ellenzéki bírálat
nem hiteles. A Fidesz részéről ugyanis kissé furcsán hangzik, amikor példátlanul
antidemokratikus lépésekről beszélnek a struktúra átalakítása kapcsán.

A már számtalanszor emlegetett reformokról eddig nem sok konkrétum látott
napvilágot. Meddig várhat még Gyurcsány?


– A miniszterelnök előzőleg azt ígérte, hogy május 30-án minden ki fog derülni a
kormányprogramból. A kormányprogram ugyan megjelent, de semmi nem derült ki
belőle. A külföldi befektetetők és az üzleti élet érzékelhetően csalódott
emiatt. Most június 12-e az újabb kijelölt dátum. Gyurcsánynak tudnia kell, hogy
nincs sok ideje, ketyeg az óra, és fogy a türelem. Ezért arra lehet számítani,
hogy legkésőbb jövő héten több bejelentést is fog tenni a reformokkal, és ezen
belül hangsúlyosan a megszorításokkal kapcsolatban. Ellenkező esetben a piaci
szereplők bizalomvesztését, és ezzel egy forintválságot is kockáztat.

Olvasson tovább: