A forint gyengülésének nyertesei is akadnak, ám negatív hatásait minden
Magyarországon élő ember saját bőrén tapasztalhatja meg. A gyenge árfolyam
egyik, ha nem a legfontosabb pozitív hatása az, hogy a magyar áruk külföldön
versenyképesebbekké válnak: a hazai exportvállalatok, miután a külföldi piacon,
külföldi devizáért értékesítették a termékeiket, itthon most lényegesen több
forintot kapnak a külföldi valuta egy egységéért. Éppen fordított logika
érvényesül azonban az import esetén.
A forint gyengülése jelentősen megdrágítja a külföldről behozott termékek árát,
a vállalatok ezt a többletköltséget természetesen a fogyasztókkal fizettetik
meg.
Számítások szerint nem elképzelhetetlen, hogy például a benzin ára áttöri és
jelentősen meg is haladja a lélektani határként számon tartott, literenkénti 300
forintot – és ezúttal nem a bizonytalan közel-keleti helyzet áll a drágulás
hátterében. Már május végén 3-400 forinttal többet hagytunk benzinkutak
pénztárában a forint árfolyamának gyengülése miatt, mint január 1-jén. Ha a
forintnak a dollárhoz viszonyított árfolyama nem stabilizálódik, és nem erősödik
meg hazánk fizetőeszköze, hamarosan további jelentős drágulást könyvelhetnek el
az autósok. A Mol hétfőn 5 forinttal emelte a benzin és 7 forinttal a gázolaj
nagykereskedelmi árát – az előbbi üzemanyag fogyasztói ára így megközelítette a
300 forintot, míg a gázolajé a 280 forint felé kúszott.
A forint gyengélkedésének nagy vesztesei még azok, akik hitelt vettek fel. Az
elmúlt évek hitelpiaci slágerterméke, a svájci frank alapú hitelt felvevőket
kellemetlen meglepetés érheti az e havi törlesztőrészletről szóló csekk
kézhezvételekor. Egy 5 millió forintos, 20 éves futamidejű, március közepén
felvett forinthitel havi törlesztőrészlete az akkori 36955 forintról – 180
forintos svájci frankkal számolva – 39519 forintra emelkedik: ez nem kevesebb,
mint 7 százalékos növekménynek felel meg. De a közhiedelemmel ellentétben
nincsenek biztonságban a forinthitelt igénylő honfitársaink sem, sőt, szakértők
szerint jelen helyzet legnagyobb vesztesei azok lehetnek, akik nem támogatott
forinthitelt vettek fel. A hazai fizetőeszköz gyengülése nyomán valószínűsíthető
kamatemelések kihatnak majd az amúgy is magasabb havi törlesztőrészletekre.
A nyertesek közé sorolhatjuk a kialakult helyzetben a belföldi turizmust. A
magyarok kedvelt utazási célpontját, Horvátországot alapul véve egy család
zsebéből akár 100 horvát kunát is kivehettek az elmúlt hetek
árfolyamgyengülései. Június elején 50 ezer forint még több mint 1300 horvát
kunát ért, ma már viszont alig 1200-at adnak érte a pénzváltóhelyeken. Ilyen
helyzetben vélhetően mind többen döntenek úgy, hogy a jól megérdemelt pihenésre
idén az ország határain belül kerítenek sort.
Külső és belső okok egyaránt szerepet játszottak abban, hogy június eleje óta
gyakorlatilag mindennap gyengült valamelyest a forint. Az elmúlt néhány napban
különösen „elszaladt a ló” a nemzeti valutánkkal: alig két hét leforgása alatt
15 forintot esett az uniós fizetőeszközzel és 13 forintot a dollárral szemben. A
legfontosabb külső tényező, amit a forint vesszőfutásának okozójaként tartanak
számon, a kockázatvállalási kedv globális szinten megfigyelhető csökkenése: a
befektetők a tőkét az alacsonyabb kockázatúnak értékelt eszközökbe
vándoroltatják át. Mint emlékezetes, hazánkat az elmúlt időben többször is
leminősítették – azaz egyre kockázatosabb befektetési terepnek nyilvánították –
a nemzetközi hitelminősítő intézetek. A várakozások szerint az amerikai és a
japán jegybank is kamatot fog emelni az elkövetkezendő időkben, így ezeken a
piacokon a befektetők a kockázat különösebb emelkedése nélkül érhetnek el
magasabb hozamot – hazánk, a többi hasonló cipőben járó feltörekvő országgal
együtt már nem olyan vonzó befektetési terep, mint amilyen akár csak egy évvel
ezelőtt volt.
A múlt héten a Bush elnök látogatása körüli izgalmak miatt kevesebb publicitást
kapott, hogy a Monetáris Tanács (MT) a közgazdászok által egységesen
szerencsétlennek ítélt döntést hozott, majd csütörtökön az utóbbi évek
leggyengébb államkötvény-aukciójára került sor. A forint árfolyam-stabilitásának
megteremtését célozta a Monetáris Tanács hétfői, 25 bázispontos kamatemelése, a
jegybanki alapkamat így 6 százalékról 6,25 százalékra emelkedett.
Kertész Krisztián gazdaságpolitikus lapunknak nyilatkozva egyszerűen
„erélytelennek” minősítette a döntést, aláhúzva, hogy a piaci szereplők ennek
legkevesebb a dupláját várták el a testülettől. Kertész egyébként nem lepődött
meg különösebben a döntésen, mint mondja: egy hosszabb ideje zajló folyamat
végkifejlete a mai, laza monetáris politika. „Néhány éve még csak a Monetáris
Tanács döntésének végeredményét lehetett megismerni, majd határozat született
arról, hogy a szavazati arányt is napvilágra kell hozni. 2005 novemberétől már
személy szerint, az egyes tagok döntését is csatolni kell a határozathoz” –
elevenítette fel az elmúlt néhány év történéseit lapunknak a gazdaságpolitikus.
Kertész azt is hozzátette: személy szerint ő ennek tudja be azt, hogy az
időközben 13 tagúra bővített tanácsban 3 főre csökkent azoknak a személyeknek a
száma, akik a szigorú monetáris politika hívei: „nem merik felvállalni a
keményebb döntéseket a tagok” – magyarázta.
Kertész Krisztián
2006. 06. 30. (X/26)
