Kereső toggle

Erőviszonyok, esélyek a második forduló előtt

Orbán veresége biztosnak mondható

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A jobboldal vezérének stratégiája az volt, hogy az SZDSZ és az MDF nem jut
be a parlamentbe, az MSZP-t pedig legyőzik. Ebből egyik elem sem teljesült.
Ráadásul Orbánt egyedüli potenciális szövetségese sem akarja hatalmon látni” –
mondja Somogyi Zoltán, az MDF parlamentbe jutását szinte egyedüliként
előrejelző, a kampányban a párt számára tanácsokat adó Political Capital
igazgatója.



Somogyi Zoltán szerint az MSZP–SZDSZ- koalíció kormányozhat tovább

Önökön kívül a legtöbb elemző 5 százalék alatti eredményt prognosztizált
az MDF-nek. Mit gondol, mi döntött mégis a javukra?

– A közvélemény-kutatások hibahatárai miatt a kispártok támogatottságát
nagyon nehéz pontosan mérni. A legtöbb elemzés 3 százalékot jósolt az MDF-nek,
mi viszont úgy láttuk, van esélye a parlamentbe kerülésre – ilyen értelemben ez
számunkra nem is volt meglepetés. Várható volt a sikeres szereplés, hiszen a
Fórum kampánya volt olyan eredményes, mint a többi parlamenti párté, továbbá
Dávid Ibolya személyisége, illetve a két nagypárttal szemben megfogalmazott
politikai stratégiája vonzó volt a szavazók számára.

Mit lehet tudni az MDF-szavazókról, milyen irányultságúak? Ez azért is
érdekes kérdés, mivel több vidéki fórumos politikus Dávid Ibolyával szemben úgy
érvel, hogy ha nem támogatják Orbánt, azzal Gyurcsányt segítik hatalomba, amit
viszont a választók nem honorálnak majd…

– Azok a szavazók, akik mindenképpen az Orbán vezette Fideszt akarták
hatalomba segíteni Gyurcsánnyal és az MSZP-vel szemben, eddig is tisztában
voltak azzal, hogy az MDF erre nem hajlandó. A Fórum szavazóinak egyébként
egyharmada nem menne el más pártra szavazni, a maradék kétharmadban pedig minden
két fideszes átszavazóra egy MSZP-s átszavazó jut.

„Technikailag” mennyire fontos tényező az MDF? Egy ilyen vegyes
szavazótáborral a háta mögött a visszalépésekkel tudná-e egyáltalán érdemben
segíteni a Fideszt – már ha akarná, persze?

– Vannak körzetek, ahol néhány százalék plusz vagy mínusz is döntő lehet.
Van ugyanakkor egy másik, a Fidesz számára fontosabb tényező. Ha az MDF
jelöltjei testületileg visszalépnek, akkor az MDF-es parlamenti mandátumokat
automatikusan a Fideszhez lehetne számolni – vagyis ha patthelyzet alakul ki,
akkor azt lehet mondani, hogy Dávid Ibolyáék részben már elkötelezték magukat a
Fidesz mellett. Mindez persze elméleti kérdés, hiszen Dávid Ibolya politikája
nem változott az első forduló előtti kampányhoz képest: továbbra is a két
naggyal szemben fogalmazza meg magát.

Egyelőre ez nagyon jól áll a pártnak és nem feltétlenül lenne előnyös feladni
ezt a politikát. Elemzői szemmel egyébként érthetetlen, hogy Orbán miért volt
ellenséges az MDF-fel szemben, és miért törekedett arra, hogy ne jusson be a
parlamentbe.

Mekkora az esélye annak, hogy patthelyzet alakul ki, és mi történhet ebben az
esetben?

– Az elemzések alapján a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az
MSZP–SZDSZ-koalíció kormányozhat tovább. A Fidesz önálló kormányalakítása –
ehhez a fennmaradt 110 választókerületből 75-öt kellene megnyernie –
gyakorlatilag lehetetlen. (A mozgósításon persze sok múlhat, de ne felejtsük el,
hogy a négy évvel ezelőtt történtekkel szemben most nemcsak Orbán, hanem
Gyurcsány is aktívan kampányol a két forduló között.) Arra viszont van némi
esély, hogy annyi mandátumot megszerezzen a nagyobbik ellenzéki párt, hogy az
MDF-fel közösen többsége legyen – ám a Fórum ellenállása miatt Orbán ebben az
esetben sem alakíthatna kormányt. Az is előfordulhat – bár sok esély nincs rá –,
hogy olyan patthelyzet alakul ki, amelyben az MDF dönthetné el, ki kerüljön
hatalomra. Nehéz és bonyolult helyzet lenne ez, de az MDF-nek – a rá nehezedő
nyomás miatt – valamilyen módon el kellene döntenie a kérdést.

Ha nem Orbán mellett döntene, akkor rajta maradna a bélyeg, hogy a
„kommunistákkal” szövetkezett…

– Egy kormányt lehet kívülről is támogatni.

Van esély arra, hogy az MDF egy közepes támogatottságú konzervatív párttá
nője ki magát?

– Van, de az annak a függvénye, hogy milyen politikát folytat a következő
években.

Vereség esetén milyen folyamatok indulhatnak el a Fideszben, változik-e
érdemben Orbán Viktor megítélése saját táborában?

– Orbán Viktor személyes veresége már szinte biztosnak mondható. Politikai
stratégiájának lényege az volt, hogy az SZDSZ és az MDF nem jut be a
parlamentbe, az MSZP-t pedig legyőzik. Ebből egyik elem sem teljesült, így az
esély, hogy Orbán Viktor lesz Magyarország következő miniszterelnöke, a
minimálisra csökkent. Ráadásul egyetlen potenciális szövetségese, akivel el
tudná képzelni a kormányzást, szintén nem akarja hatalmon látni. Kérdés, hogy
egy ilyen kudarcot miként tud megmagyarázni saját táborának, amely az ő
személyében látta a siker biztosítékát. A vereség elindíthat bizonyos
„mozgásokat” a pártban, de az már egy másik kérdés, hogy belülről felbukkanhat-e
egy esélyes kihívó Orbán ellenében.

Egyes vélemények szerint, ha a Gyurcsány-kormány újra megalakulhat, a
baloldal akár több ciklusra is „bebetonozhatja” magát a hatalomba, köszönhetően
a 2007-től érkező EU-támogatásoknak…

– Egy kormány megítélése alapvetően nem az uniós pénzektől függ, hiszen
mondhatják azt a szavazók, hogy ha pénz van, akkor fejleszteni mindenki tud. Az
uniós pénzek ráadásul önmagukban nem elegendőek, hiszen óriási az
államháztartási hiány, és a választási ígéretekhez képest egy egészen más
politikai programot kell alkotnia és megvalósítania a hivatalba lépő kormánynak.

Olvasson tovább: