Kereső toggle

Százharminc települést veszélyeztet a belvíz

Özönvíz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Alföldön csaknem 200 ezer hektárnyi területet borít víz – még igazán el sem kezdődött a tavaszi olvadás, és máris negatív rekord születik a magyar belvíztörténelemben. 



Hajdúhadházi munkások vizet szivattyúznak

„Hazánkban hétfő óta 3 ezer hektárral nőtt az elöntött területek nagysága, és eddig összesen 118 embernek kellett elhagynia házát a belvízveszély miatt” – közölte Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Az elmúlt napokban a 144 szivatytyútelep és a három szállítható szivattyú segítségével összesen 18 millió köbméter vizet emeltek át a befogadókba. A közel 130 település közül négy helyen harmadfokú, 55 helyen másodfokú készültséget rendeltek el. 

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisújszálláson gyakorlatilag az elmúlt évben százéves rekordnak számító 860 mm eső és a telített talajvízszint óriási károkat okozott szerte a városban, amit szippantásokkal tudtak megfékezni – nyilatkozta lapunknak Polágyi Gábor, Kisújszállás polgármestere. A város 45 százaléka csatornázott, ami a polgármester szerint jónak mondható. A baj nem jár egyedül, kiderült, hogy a város széli gödör is „észrevétlenül” megtelt vízzel, és a 70-80 ezer köbméter vizet szivattyúzással és földmunkával tudták kitakarítani. Sajnos az egyetlen szivattyú nem jut el az összesen 30 kilométert kitevő kisebb földutakra, így azokat nem lehet megmenteni a sártengertől. Leginkább azok a házak veszélyeztetettek, amelyek jó alap nélkül menthetetlenül összeomlanak, és szükségessé válik a kilakoltatás. A károk helyrehozására a vis major alaphoz fordultak. A kormány 10 milliárd forintot különített el belvízi védekezésre, és ebből 15 millió karbantartási támogatást kapott a város az elmúlt héten. 

Az autópálya épülésével megváltoztak a vízviszonyok a Csongrád megyei Szatymaz községben. Félreértés miatt az autópálya-építők nem engedélyezték a csatornák bekötését az átereszekhez. Az üzemeltető a földlerakódás veszélyére és a még meg nem tervezett csatornahálózatra hivatkozott. Veszélyhelyzet alakult ki, tanyák és emberek megélhetése került veszélybe. „Mi hamarabb itt voltunk, mint az autópálya, ezért másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltem el” – állítja a civilben őszibarack-termelő Gyömbér László szatymazi polgármester. Végül sikerült megegyezni abban, hogy ha a mulasztás az építők részéről történt, készek helyreállítani a kárt. 

A szintén dél-alföldi Balástyán a gazdák többsége nem tudja kiültetni a tavaszi zöldségféléket, káposztát, karalábét a víz alá került földeken, nem is beszélve a gabonáról. 

„Ha nem lesz búza, mit eszik a nép? A tritikálét kimosta a víz, mit adunk a malacoknak meg a birkáknak?” – panaszkodik Lajos bácsi balástyai gazda a dűlő mentén. De nem bánkódik, mert „eddig is megvótunk és maj’ lesz valahogy, csak egésség lögyön” – zárja nagy bölcsen a beszélgetést.

Olvasson tovább: