Kereső toggle

A lakótelepek megoldásra várnak

Panel-problem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon minden ötödik ember panelházban él. Szakértők becslései szerint több mint kétszázezer családot fenyeget az árverezés, ugyanis sokan a rezsit is nehezen fizetik. Felújításra, korszerűsítésre pedig a legtöbben gondolni sem mernek. 



Fotó: Somorjai László

„Az ablakok vetemedése miatt mozog a függönyöm a huzattól. A beázások is gyakoriak, de igazából a legbosszantóbb a rohamosan növekvő közös költség” – panaszolta a nyugdíjas Kovács Rózsika. A kispesti nyugdíjas huszonhat évvel ezelőtt költözött be modern konyhabútorral, beépített szekrényekkel felszerelt, padlószőnyeges otthonába. 

Mint mondja, hatvanezer forintos nyugdíjának több mint felét a rezsire költi el. „El lehet képzelni, miből élek. Nagyon meg kell néznem, hogy mit eszem” – tette hozzá a kisnyugdíjas, akinek semmi megtakarított pénze nincs arra, hogy hozzájáruljon társasházuk felújításához. Kovács Rózsikának nincs köztartozása, de mint mondja: a házban vannak olyanok, akik több százezer forinttal adósak valamelyik közműnek. 

„Többek között azért vagyunk egymásra szorulva lakótársaimmal, mivel külön-külön nincs pénzünk a rekonstrukcióra” – állítja a nyugdíjas, aki szerint az egymással több éve nem beszélő szomszédainak is szót kell majd érteniük, hogy valamilyen program keretében teljes egészében felújítsák lelakott házukat. 

Brüsszel segíthet uniós tagállamainak lakásfelújítási programjaikban. A tavaly elfogadott uniós költségvetés lehetővé teszi majd az eddig nehézkesen beinduló panelrehabilitációt. A csillagászati összegű uniós fejlesztési keret 3 százaléka fordítható majd épületfelújításokra. Így a 2007 és 2013 közötti időszakban Magyarországon várhatóan a panelállomány 80 százaléka újulhat meg – tudta meg lapunk. 

A panelkérdés lassan tizenkét éve megoldatlan és mindig visszatérő probléma a kormányok számára. A tavalyi évet azonban rendkívüli áttörésként értékelték a „panel-időszámításban”. 2005-ben összesen száztizenhétezer panellakás kapott támogatást felújításra. Ennek az erősödő tendenciának a töretlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt évben benyújtott rekordmennyiségű pályázat. 

Halaszthatatlan rehabilitáció 

Magyarországon közel egymillió panellakás van, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden ötödik ember panelban él. A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. tanulmányából kiderül: ahogy 1967-ben, az első panel elkészültekor szükség volt rájuk, úgy most is a városmag népszerű otthonait képezik. Lakótelepekre tehát szükség van, gyorsan romló műszaki állapotuk miatt viszont sürgető a felújításuk. Tehát a lakások energiahatékony felújítása a műszaki és gazdasági feladatok mellett komoly szociális kérdés is. A fővárosi panellakók harmada alacsony társadalmi státusú. Többségük nyugdíjas, munkanélküli vagy egyedülálló. A Hetek úgy értesült: a szakértők becslései szerint több mint kétszázezer családot fenyeget az árverezés. Sokan a rezsit is nehezen fizetik, nemhogy a felújításra áldozni tudnának.

Lakótelepeink állapota 

Az iparosított technológiával épült házak túlnyomó részének homlokzata, nyílászárói nem megfelelő szigetelésűek, gépészeti, fűtési rendszerei elavultak. Az elektromos hálózatuk elöregszik, liftjeik lassan kikopnak a forgalomból (üzemképtelenné válnak). Ezért üzemeltetésük csak jelentős energiaveszteséggel valósítható meg, mely számottevő szükségtelen anyagi terhet jelent a lakók számára. A közüzemi díjak – és ezen belül a távhőszolgáltatás – aránytalanul magasak, a lakók nagy része már képtelen kifizetni díjhátralékait. A családok jövedelmüknek egyre nagyobb hányadát (30-40 százalék) közüzemi díjakra költik, aminek az energiapazarló fűtés miatt egy része szó szerint ablakon kidobott pénz. A hazai éves energiafogyasztás mintegy 25 százaléka az épületek üzemeltetésére megy el. Súlyosbította a kérdést az is, hogy 1992 óta 400 százalékra emelkedett a fűtési energia ára. Ennek a felhasznált energiának a fele külföldről származik, ez a tény is bizonyítja, hogy az energiatakarékosság milyen fontos gazdasági tényező. 

A tavaly októberben indult Panel Plusz Program költségvetési forrásból kedvező kamatozású hitelfelvételi lehetőségével támogatja a házak energiatakarékossági felújítását, kapcsolódva a panelprogramhoz. Egy átlagos lakás felújítási költsége körülbelül 1200000 forint, ami magába foglalja a hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét vagy a fűtés korszerűsítését. A konstrukcióban a költségeket egyharmad-egyharmad arányban az állam, az érintett önkormányzat és a lakóközösségek megosztják egymás között. A lakóközösségek a szükséges önrész előteremtéséhez több kedvezményes, államilag támogatott banki hitelkonstrukció igénybevétele közül választhatnak. Az önrész rövid időn belül – banki finanszírozással szinte azonnal – előteremthető. De akik számára még ez is teher, azoknak az önkormányzatok, gondolva a már így is eladósodott tulajdonosokra, rezsitámogatást adnának – tudta meg lapunk.

Olvasson tovább: