Kereső toggle

Törvényjavaslat az államtitkok védelméről

Újságírókon csattanna az ostor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a napokban a miniszterelnökhöz fordult a "minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslat" ügyében. Az előterjesztés szerint a sajtót, illetve annak munkatársait büntetnék az államtitok nyilvánosságra kerülése esetén. A MÚOSZ, hasonlóan a Nyilvánosság Klubhoz vagy Polt Péterhez, úgy gondolja: az állam ne büntessen, hanem őrizze jól a titkait. 



Vásárhelyi Mária

"Az a képmutatás, ami ezzel a javaslattal kapcsolatban a törvényalkotók és a törvények végrehajtói körében zajlik, nagyon jól jelzi azokat a morális viszonyokat, amelyek között élünk" – nyilatkozta a Heteknek Vásárhelyi Mária. A neves médiaszociológus szerint érdekes, hogy Polt Péter általánosságban milyen jártasnak mutatkozik a demokratikus játékszabályok terén, miközben éppen az általa irányított ügyészség emelt vádat a Népszava és a HVG újságírója ellen. "És ez ellen nem hallottam, hogy kifogást emelt volna. Ráadásul az ügyészség finoman szólva is szelektív módon válogat az újságírói titoksértések ügyében, hiszen például a Magyar Nemzet ellen – egyébként nagyon helyesen – egyetlen esetben sem indított eljárást, jóllehet sehonnan nem szivárgott ki annyi államtitok az elmúlt években, mint az MN-től" – tette hozzá a szakértő. Vásárhelyi Mária azt is különösnek tartja, hogy az SZDSZ-en kívül egyetlen párt sem jelezte: problémája lenne ezzel a nyilvánvalóan az alapvető demokratikus értékeket sértő törvénnyel. 

A szociológus arra a kérdésre, hogy miért a választások előtt került elő a titoktörvény módosítása, úgy felelt: szerinte "nem kell valami előre kitervelt fondorlatot feltételezni, egyszerűen csak nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Dolgozik az apparátus, és nem sokat törődik olyan mellékes körülményekkel, hogy ez itt és most mennyire aktuális vagy szerencsés." 



Pápai Gábor karikatúrája

A közérdek? információkkal kapcsolatosan a médiaszociológus megjegyezte, hogy nagyon nehéz bármilyen adathoz hozzáférni, mert a közintézmények teljesen önkényesen értelmezik a közérdek? adat fogalmát, és a lehető legszűkebbre kívánják szorítani ezek körét. Az állampolgárnak pedig nincs más eszköze, mint a pereskedés, amely azonban az ő idejét, energiáját és pénzét rabolja, és mire esetleg hozzájut a szükséges adatokhoz, azok már régen elvesztették érdekességüket. Annak pedig, hogy a közintézmények vezetői megtagadják utóbb közérdekűnek nyilvánított adatok kiadását, semmiféle következménye nincsen. "Sajnos az adatvédelmi biztos sem áll a helyzet magaslatán, az embernek gyakran az az érzése, hogy munkaköri leírásából csak az adatvédelemre vonatkozó
passzusokat olvasta el, azt pedig elfelejtette, hogy ő egyben az átlátható állam és a közérdek? adatok nyilvánosságának biztosa is" – bírálja Vásárhelyi Mária Péterfalvi Attila tevékenységét. 

"Az újságírót »egyre több ág húzza«, a tényfeltáró újságírást és a szabad sajtót több oldalról is súlyos veszély fenyegeti" – állítja a médiaszakember, aki a jelentős gazdasági és politikai nyomáson túl ma a legnagyobb problémát a bírósági gyakorlatban látja. A politikusok részéről megnyilvánuló valóságos perlési tébolynak nincs más célja, mint az újságírók megfélemlítése, akiket a teljesen következetlen és nem egy esetben nyilvánvalóan politikai elfogultságtól sem mentes ítéletek elbizonytalanítanak és félelemben tartanak. Képtelenségnek tartja, hogy ma már egy nyílt hangú bírálatot tartalmazó cikket a szerkesztők először az ügyvédnek küldenek el, hogy nem lesz-e belőle baj. "Meggyőződésem, hogy a politikusnak nem a bíróságon kell megvédenie az igazát és a becsületét. Az, hogy a bíróságok jobban védik a közszereplők személyiségi jogait, mint az egyszer? állampolgárokét, ellentmond a demokrácia íratlan és az Alkotmány írott szabályainak is" – vélekedik Vásárhelyi Mária, aki szerint teljes zsákutcába keveredtek a bíróságok, amikor belesétáltak abba a csapdába, hogy nyilvánvaló politikai vitákban mondanak ítéletet, hiszen ma már egyre jobban belegabalyodnak ebbe, és ha akarnának is, egyre nehezebben tudnának kimászni ebből a helyzetből. Ráadásul – tette hozzá – úgy tűnik, nem is akarnak. Pedig szerinte könnyűszerrel el lehetne venni a politikai közszereplők kedvét a pereskedéstől. Ma azért rohangálnak a bíróságra, mert úgy látják, hogy sokkal egyszer?bb egy pert megnyerni, mint demokratikus vitában megvédeni önmagukat. "Vicces", hogy személyiségi jogi perekben próbálják elintézni a személyükkel kapcsolatban felmerült gazdasági, politikai vagy erkölcsi vitákat. Ők, akik számára a nyilvánosság számos fóruma rendelkezésre áll, azon túl, hogy igyekeznek nemcsak törvényesen, hanem erkölcsösen is tevékenykedni, ott – a nyilvánosság fórumain – bizonyítsák be a velük kapcsolatban megfogalmazott vádak alaptalanságát – állítja a médiaszociológus.

Olvasson tovább: