Kereső toggle

Rávilágítottak a titkosszolgára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy nemzetbiztonsági átvilágítás folyamán derült fény arra, hogy Szatmári Ildikó, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) munkatársa a román titkosszolgálatnak dolgozott – adta hírül a Magyar Nemzet. Szatmári korábban az oktatási tárca által létrehozott Apáczai Közalapítvány kuratóriumi tagjaként is tevékenykedett, férje pedig az RMDSZ budapesti irodavezetője volt.

A lap információi szerint a házaspárt tavaly kiszorították az országból – bevonták letelepedési engedélyeiket – a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által elrendelt C típusú átvilágítás során megismert információk miatt. Ennek ellenére a férj nemrég kapta meg az itt-tartózkodásra feljogosító engedélyét. Szatmári Tibor több helyen is közölte: semmi közük a román titkosszolgálathoz, nem kémkedtek Magyarországon. "Úgy látom, hogy most kezdődik Magyarországon a választási kampány, mi mellékszereplők vagyunk, az ellenzéki lap, amely elindította az ügyet, valójában a kormányt támadja" – nyilatkozta Szatmári Tibor. A napilap információi szerint Szatmári Ildikónak intim kapcsolata volt egy jelenlegi és egy volt miniszterrel is, de a férj ezeket cáfolta. Szerinte az újság több részigazság alapján rágalmakat épített föl.

"A román titkosszolgálat rendkívül aktív a régióban" – nyilatkozta lapunknak Gorka Sebestyén. A Fejlődő Demokrácia és Nemzetközi Biztonsági Intézet igazgatója szerint egy ország nemzetbiztonsági szolgálata, kémszervezete csak a saját kormányának érdekeit tartja szem előtt, nem létezik barátságos együttműködés. "Magyarország és Románia érdekei nem egyeznek, így semmiféleképpen sem kizárható, hogy a házaspár kémtevékenységet folytatott volna" – állítja a biztonságpolitikai szakértő. Gorka véleménye szerint ha például francia és német kémek tevékenykedni tudnak Washingtonban, akkor nevetséges dolog azt képzelni, hogy Románia nem folytat hasonló tevékenységet Magyarországon. Az igazgató úgy véli: nem lehet felmérni, hogy egy adott országban hány kém működik, hiszen sikerüknek a záloga, hogy titokban maradjanak. Ha egy kémszervezet jól végzi dolgát, soha nem derül ki, hogy hányan és milyen hatékonysággal tevékenykedtek. 

Az NBH-nak tudomása van róla, hogy több magyar országgyűlési képviselő ellen is fordítottak kémakciókat a környező országok szervezetei, de hogy ezek milyen sikeresek voltak, azt nem lehet kideríteni.

Több biztonságpolitikai szakember szerint a decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kezdeményezője mögött a román titkosszolgálat állhat, hogy így tudják embereiket könnyebben elhelyezni és beépíteni Magyarországon. Az intézet igazgatója a Heteknek elmondta: a magyarok mindig is imádták az összeesküvés-elméleteket, de amíg nem lehet ezeket konkrétan bizonyítani, addig csak elméletek maradnak. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár kommünikéjében
visszafogottan nyilatkozott: "A nemzetbiztonsági szolgálatok a törvény betűjéhez és szelleméhez ragaszkodva végzik munkájukat, így a Nemzetbiztonsági Hivatalnak törvényi feladata kiemelkedő jelentőség? állami intézmények nemzetbiztonsági védelme is, ami adatgyűjtést, ellenőrző tevékenységet, úgynevezett műveleti munkát jelent. Ennek konkrét részletei azonban államtitoknak minősülnek, ezért zárkózom el minden esetben attól, hogy erről a tevékenységről bármit közöljek" – mondta Tóth András.

Olvasson tovább: