Kereső toggle

Ki képviseli a nemzetet?

Élet a határon kívül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül – bár dolgoznak rajta a minisztériumokban – a gyakorlatban még egy sem valósult meg. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a késést mindössze technikai jellegűnek nevezte, amely semmilyen kárt nem okoz a határon túli magyarok számára. A baloldali külpolitikus szerint "egyetlen kormány sem tett annyit a Kárpát-medencei magyarságért, mint a jelenlegi; míg Orbán csak szimbolikus érték? magyar igazolványt, és sok üres lózungot adott, addig a Gyurcsány-kormány bevezeti a nemzeti vízumot, és valóságos támogatást nyújt a határon túl élő magyarok számára.



Magyar országgyűlési képviselők pásztázzák a déli határvidéket Fotó: MTI

A vajdasági, kárpátaljai és az erdélyi magyarok rémálma, hogy 2007-ben úgy kerül bevezetésre az úgynevezett schengeni határőrizeti rendszer, hogy nem születik megoldás a külhoni magyarok magyarországi beléptetésére. Ezzel ugyanis egy új vasfüggönnyel ereszkedne a térség országai közé, hiszen az alacsony keresetű, gazdasági válságokkal küszködő országokban élő magyarok számára megfizethetetlen lenne az 50 eurós uniós vízum.

Ráadásul honfitársaink úgy rekesztetnének ki Magyarországról, hogy mindegyik említett országban polgári demokrácia működik, tehát a magyarság megosztottsága szégyenszemre demokratikus körülmények között lenne a "legmélyebb". Mondani sem kell, hogy ez érzelmileg rosszabb, mint a korábbi diktatúrák okozta mesterséges megosztottság. 

Bár Orbán Viktor előadásából szinte csak a "kommunistás" rész járta be a magyar sajtót, erdélyi tudósítónk szerint a volt miniszterelnök összmagyarságról szóló gondolatai nyerték el leginkább az ott élők tetszését. Orbán ugyanis szemléletváltást tartott szükségesnek a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. Szerinte az anyaországnak és a "belmagyaroknak" sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. Magyarországon a nemzeti életösztön nem elég erős. Ez oda vezet, hogy a magyarok gyakran nem képesek felismerni saját nemzeti érdekeiket. Orbán az unió jövője kapcsán azt fejtegette, hogy az EU politikusainak arra kell választ adniuk, hogy a közös Európa képes-e többet, magasabbat adni a nemzetállamok által nyújtott biztonságnál, életszínvonalnál. 

A magyar belpolitikában a tavalyi népszavazás óta újra tart a "Ki képviseli jobban a nemzeti érdekeket?" címet viselő verseny. Gyurcsány Ferenc válaszul a tavalyi népszavazás okozta érzelmi "sérülésekre" az év elején öt pontban foglalta össze kormánya nemzetpolitikai céljait. Így megígérte, hogy egyszerűsítik a letelepedési és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó szabályokat; nemzeti vízumot adnak, amely megoldaná a "schengeni vasfüggöny" problémáját, hiszen öt évig terjedő tartózkodást tenne lehetővé a "külmagyaroknak".



Erdélyi tájkép. Harminc évvel lemaradva Fotó: Somorjai L.

A külhoni magyarok közjogi státusa megfogalmazását követően bevezetik az EU-konform útlevelet (szakértők óvatosabban inkább úti okmánynak nevezik); a szülőföldön való boldogulás érdekében létrehozzák a Szülőföld Alapot, amely anyagi támogatást biztosít a magyar közösségeknek, illetve támogatják a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. 

Avarkeszi Dezső szocialista politikus, kormánymegbízott a Heteknek kifejtette: az Országgyűlés azóta ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az állampolgársági és idegenrendészeti törvény módosítását jelentő, a Szülőföld Program egyes elemeit megvalósító törvénycsomagot. A módosítás teszi lehetővé, "nyitotta meg a kaput" az eredetileg idén márciusra ígért nemzeti vízum bevezetéséhez, a Külügyminisztérium ezt eljutatta az Európai Uniónak véleményezésre, tehát e területen már csak a nemzetközi feltételek megteremtése van hátra.

Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ezzel kapcsolatban elmondta lapunknak: nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy a nemzeti vízum ne kerüljön bevezetésre, tehát a "vasfüggönytől" való határon túli félelem megalapozatlan. Egyébként 2006. január 1-jétől életbe képnek az új jogszabályok, bevezetik az egyablakos ügyintézést, emellett a konzulátusokon végrehajtott technikai fejlesztések és a megemelt ügyintézői létszám lehetővé teszi, hogy lényegesen egyszer?bben és gyorsabban történjék majd a beutazás és az itt-tartózkodás "intézése". 

A letelepedés és honosítás kérdése kapcsán Avarkeszi hozzátette, hogy eddig attól kezdve, hogy egy határon túli magyar átjött Magyarországra, az állampolgári eskü letevésig 42 hónapnak, tehát több mint három évnek kellett eltelnie. Mindez az új, már a parlament által elfogadott szabályok alapján 19-20 hónapra csökken, például azáltal, hogy megszűnt az a szabály, miszerint a letelepedési engedély megszerzésétől egy évnek kellett eltelnie az állampolgárság kérvényezéséig.

Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alap kapcsán kifejtette, hogy a vártnál lassabban kezdett el "dübörögni" a program. E héten alakult meg a Szülőföld Alap tanácsa, és ettől kezdve az alapból a támogatások már kifizethetőek lesznek a határon túl élő közösségek számára. Mindenesetre az alapot a kormány feltöltötte egymilliárd forinttal, és lehetővé tette az 1 százalékok majdani átutalását. Avarkeszi az útlevél kérdéséről kifejtette, hogy éppen ezen a hétvégén rendeznek egy szakmai és tudományos nemzetközi konferenciát, melyen arra keresik a választ, hogy e téren mi lehet az EU-konform megoldás. 

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke a Nap-kelte műsorában annak a véleményének adott hangot, hogy a határon túli magyaroknak csak a kettős állampolgárság megadásával lehet Magyarország által kiadott útlevelet biztosítani.

Petróczi Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának munkatársa lapunknak elmondta, hogy éppen ezért a szakma az útlevél helyett inkább az úti okmány kifejezést alkalmazza, hiszen az útlevél valóban állampolgársághoz kötött. A megoldás tehát kidolgozás alatt áll, melyet majd később az Európai Unióval is el kell fogadtatni. 

Az öt "gyurcsányi" pont megvalósulása kapcsán Avarkeszi Dezső úgy értékelt: "A legtöbb jogalkotási feladatot a kormány teljesítette, hiszen a honosítás gyorsítása, a letelepedés egyszerűsítése "átment", és a végrehajtására 2006. január 1-jétől sor kerül, a nemzetközi vízumot előkészítették, innentől már a nemzetközi tárgyalásoké a terep. A Szülőföld Alap, bár kissé késve, de működni kezd, a közjogi státusról és az "útlevél" kérdésében még az elején tartunk, ennek előkészítésére szeptembert határozták meg. Az autonómia kérdésköre nem az én asztalom. Korábbi kormányok ezeken a területeken nem sokat tettek. Igazságtalan, hogy a baloldali kormányt olyanok támadják és nevezik nemzetietlennek, akik, amikor lehetőségük volt, nem sokat tettek ezeken a területeken – fogalmazott a politikus. 

Bársony András az autonómiatörekvések támogatása ügyében kifejtette, két szomszédos országban, Romániában és Szlovákiában is miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltetik magukat az ottani magyar pártok a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányzatokban, továbbá Szerbiában is kitűnő kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik a magyar közösség. Innentől nem Magyarországnak kell kívülről erőltetni ezt a kérdést, bár támogatásunk továbbra is folyamatos – tette hozzá az államtitkár. 

Több kormányzati szereplő is kiemelte, hogy a Szülőföld Program keretében magyar bankok (MFB, Eximbank, Mehib, Corvinus Rt.) 25 milliárd forint kedvezményes és hosszú lejáratú hitelt tettek elérhetővé, méghozzá állami garanciavállalás lehetőségével. 

Székelyföldön Orbánnak hisznek

Erdélyben és Székelyföldön Orbán Viktor kétségkívül népszerűbb szocialista utódjánál. Általánosan az a vélekedés, hogy az Orbán-kormány, ha képletesen is, de tett az erdélyiek sorsának javulásáért, ezzel szemben Gyurcsány Ferenc nem mert még Erdélybe látogatni annak ellenére, hogy üzleti érdekeltségei is vannak Romániában. 

Orbánnak köszönik a szentkoronás címeres magyar igazolványt, amely azzal segít az erdélyieknek, hogy a magyar oktatási rendszert elérhetőbbé tette számukra. Emellett a magyar nyelv? oktatási intézményekbe járó gyermekek után – ötezer forintnyi lej – támogatás jár, és a gyermekek taneszközhöz jutásában is segítséget nyújtott a magyar kormány. 

A Gyurcsány-kormány programja kapcsán több székely emberrel is beszéltünk, akiknek az volt a véleménye: "szép ígéretek, de eddig semmit sem látunk belőle." Egy vendéglátó-ipari vállalkozó azt mondta, könnyebben szerzett támogatást és kedvezményes hitelt az Európai Uniótól – pedig Románia nem is tagja az integrációnak –, mint Magyarországról.

A tavaly decemberi népszavazást itt mindenki érzelmi alapon közelíti meg, és nem foglalkoznak azzal az érveléssel, hogy a határon túli magyarok érzékeny kérdését a Fidesz belpolitikai célokra, a Gyurcsány-kormány destabilizálására akarta használni. Tehát egyetértenek a baloldali politikusok nemzetietlennek való minősítésével. Mint mondják, nem távoli testvért kívánnak látni a magyarországi magyarokban, hanem cselekvő rokont. 

A Fidesz "kibékülését" a Markó Béla vezette RMDSZ-szel úgy értékelik, hogy a magyar jobboldal vezető ereje belátta, hogy Erdélyben akkor érnek el sikereket, ha a román kormány által partnernek tekintett magyar csoportosulással dolgoznak együtt. Ezért a Szász Jenő vezette, Kövér László gondolkozásmódjával rokon radikálisokat a "háttérbe szorítják". Bár lehet, hogy mivel látták, kívülről nem megy, belülről kívánják átalakítani az RMDSZ-t. 

A román sajtó nacionalistának igyekszik bemutatni Orbánt.

Hajdú Sándor, Székelyudvarhely

Olvasson tovább: