Kereső toggle

Műbalhé az érettségi körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hét elején látott napvilágot az az információ, mely szerint a tavalyihoz képest az idén csak harmadannyi diák jelentkezett előzetesen az aktuális érettségire. 

A hír szerint a szülők aggódnak, a diákok pánikhangulatban "vergődnek", és nem tudnak választani a    
hirtelenjében megnövekedett lehetőségek közül. Szerencsére rémhírrel van dolgunk.

A témát köztudatba dobó jobboldali napilap két olyan szülői szervezetet is talált, amely elérkezettnek látta az időt, hogy a jelentkezési határidő március eleji kitolására kérje az Oktatási Minisztériumot (OM). 

A vita az SZDSZ-es vezetés? tárca által idén első ízben kötelezően előírt kétszint? érettségi körül forog. Az új rendszer lényege, hogy a korábbi felvételi és érettségi vizsga mostantól egy folyamatban zajlik le, úgy, hogy a vizsgáztatás joga a közoktatási szektornál marad, az egyetemek pedig eldönthetik, hogy a közép- vagy az emelt szint? variációt fogadják-e el a felvételi kérelmeknél. A szisztéma tesztelése próbaérettségi keretében zajlott tavaly tavasszal harmadik évfolyamos diákok bevonásával, akik sok esetben a várt alatt teljesítettek. Az OM minden iskolának ígéretet tett, hogy a tesztek eredményei alapján összesítést végeznek, és azokat visszaküldik a tantestületeknek, ám ez a mai napig várat magára. Az aggódó szülők képviselői ezt titkolózásként élik meg, és nyilvánosságra hoztak egy – több orgánum szerint Pokorni Zoltán egykori oktatási minisztertől származó – adatot, amely szerint a magyar nyelv és irodalomból emelt szint? próbaérettségit tevők 22 százaléka "megbukott". Magyar Bálint ezt pánikkeltésnek nevezte, hiszen az említett részeredmény kirívó esetnek minősül más tantárgyakhoz és a jóval nagyobb népszerűségnek örvendő középszint? vizsgák összesítéséhez képest. 

A napilap hasábjain tiltakozó szülők és gyermekeik azonban e csúfos adatra hivatkozva állítják, hogy ők – sok tízezer sorstársukhoz hasonlóan – elbizonytalanodtak, melyik kategóriát is válasszák a határnap közeledtével. Ezzel szemben az OM adatai szerint az érintett diákok több mint kilencven százaléka, mintegy száztízezer fő időben leadta jelentkezését, így semmi sem indokolja, hogy meghosszabbítsák a határidőt. 

Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó oktatási szakember értetlenül áll a váratlan akció előtt, hiszen mint mondja, minden diák, szülő, tanár, iskola tágabb intervallumban hét éve, szűkebben mérve két éve folyamatos tájékoztatást kap a változások bevezetéséről. A szakember elismeri ugyan, hogy hiba volt a próbaérettségi eredményeit és tapasztalatait elhallgatni, de annak egy nem is nagy tömeget érintő szeletére hivatkozva zavart kelteni tisztességtelen dolog a jobboldal részéről, hiszen "Pokornival az élen ők maguk is ezt a rendszert akarták bevezetni évek óta." Ha az iskolák hagyják magukat félrevezetni, és politikai játszmákhoz asszisztálnak, akkor van rá esély, hogy Magyar Bálinték belebukjanak – vélekedik a szakember –, ha viszont nem sikerül ezt elérni, hosszú évek legüdvösebb változása állhat be az oktatási struktúrában. 

Ami a változtatások szakmai részét illeti, azt politikai meggyőződéstől függetlenül, országszerte minden munkaközösség üdvözli. "A reformnak sokkal nagyobb a jelentősége annál, hogy figyelembe vegyünk néhány trehány iskolát, ahol főleg dacból vagy lustaságból nem ennek szellemében tanítottak az elmúlt két évben" – állítja a pedagógus, a reform erényei között sorolva fel, hogy ezentúl jóval kevesebb teher hárul a diákokra, a sztenderdizált vizsgák csökkentik a visszaélések számát, megszűnik az érettségi teljesen fölösleges protokoll jellege, megszűnnek egyes egyetemek abszurd felvételi követelményei, és nem utolsó sorban az iskolák "sorvezetőt" kapnak, hogy megújítsák a tanterveiket. Határtalan előnyt jelent továbbá, hogy a nyelvvizsgák tekintetében is megfordul az eddigi gyakorlat, és ezentúl az érettségi váltja ki a számonkérést. Ennek jelentősége pedig abban áll, hogy a nyelvtanulás fő bázisa ismét a középiskolákban lesz, ahol – szemben a magánszektorral – államilag ellenőrzött közoktatás zajlik.

Olvasson tovább: