Kereső toggle

Hadüzenet a klérusnak, miniszteri csel, egyházüldözés stb.

BalEgyenes a jobboldalnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"A szakrális közösség is politikai közösség: annak a kérdésnek a feltevése, hogy az egyház politizáljon-e, politizálhat-e, badarság. Ahol egyház van, ott politika van"– jelentette ki Donáth László szocialista parlamenti képviselő, evangélikus lelkész azon a fórumon, amelyet a BalEgyenes Munkacsoport szervezésében az egyház és a politika kapcsolatáról szerveztek. 



Donáth László Fotó: S. L.

Tarjáni István, az MSZP vallásos tagozatának titkára úgy látja, hogy az 1990. /IV., a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény lehetőséget teremtett volna ahhoz, hogy egy francia típusú, szekularizált állam jöjjön létre. Mint kifejtette, nem a pártja hibája, hogy az első jobboldali többség? kormány viszszatért az 1919-es modellhez, amikor Antall József Horthy Miklóshoz hasonlóan "újra felfedezte a katolikus egyházat" mint politikai céljai megvalósításának egyik bázisát. Tarjáni egyben történelmi párhuzamot vont az 1919-es kommunista fordulat és az 1990-et megelőző negyven év kommunista diktatúrája között. 

Donáth László szocialista képviselő, evangélikus lelkész is egyetértett abban, hogy egyházpolitikai szempontból is üdvös lett volna lezárni egy korszakot 1990-ben, de mivel ez nem történt meg, előállt az az ellentmondásos, sokszor hazug és nehezen kezelhető helyzet, amelyben az egyház a különböző politikai törekvések eszközévé vált és devalválódott – állította. "Ha igaz volna az a felmérési adat, hogy a magyar népesség 60 százaléka római katolikus, adjunk hozzá 20 százalék református vallásút, akkor ma jelentős többség? jobboldali kormány lenne Magyarországon" – mondta a képviselő. 

Ugyanazon tények különböző értelmezésének lehettünk tanúi, amikor egy résztvevő kifejtette, szerinte Magyarországon ma is egyházüldözés folyik. Ennek következménye, hogy üresek a templomok – állította a hozzászóló, az előadók és a hallgatóság egy részének egyet nem értése közepette. Donáth László szerint amennyiben igaz volna az az – önmagában is abszurd – állítás, hogy Gyurcsány Ferenc a Vatikánban megtámadta a magyar katolikus egyházat, akkor a Vatikán megvédte volna az övéit. Valójában a Vatikánban nem történt semmi. A miniszterelnök csupán ahhoz a "cselhez" folyamodott, hogy a vallási államon keresztül üzent a hazai klérusnak – mondta Donáth László.

Tarjáni István válaszában egy Paskai László bíboros által 1992-ben készíttetett felmérést említett, amelynek eredménye: a névleges hívőknek mindössze 14 százaléka élt aktív hitéletet, és 900 ezernél nem volt magasabb azok száma hazánkban, akik rendszeresen látogatták az istentiszteleteket. Az ezt követő időszakban pedig az egyházak állami finanszírozása mellett sem változott a helyzet. 

A rendezvényen jelen volt Bács Márton, a XI. kerület alpolgármestere, aki megjegyezte: addig nem is lehet az állam és az egyház kettéválasztásáról beszélni, amíg a lelkészek fizetését nem a hívők, hanem az állam finanszírozza, és így mesterségesen is életben tart egyes felekezetet. "Hogy van az, hogy a baloldal komoly pénzeket fektet be azokba az intézményekbe, ahol szüntelenül ócsárolják őket?" – tette fel a költői kérdést az alpolgármester, majd kiegészítette: a jelenlegi rendszeren keresztül nemcsak a hívők, hanem az egyházon kívüliek is támogatják adóforintjaikkal a felekezeteket. 

Fogási pontok

Az egyházakkal kapcsolatosan Horn Gábor szabaddemokrata képviselő is megnyilatkozott a napokban. Az Index internetes portál cikke szerint Horn Gábor az egyház és az állam egyszer s mindenkorra történő szétválasztása mellett tette le a voksát, ez azonban nem áll szemben azzal a nézettel, hogy az egyházak ne politizálhatnának. Horn Gábor szerint tehát az egyházak jogosan kampányolnak az ő érdekeiket képviselő pártok mellett, a probléma azonban ott jelentkezik, hogy "az egyházak nem az állami költségvetéstől függetlenül működő szervezetekként fejtik ki a véleményüket politikai vagy közéleti témákban" – mondta. A képviselő a probléma megoldását abban látja, hogy le kell szakítani az egyházakat az állami büdzséről, azaz meg kell szünteti a hitélet állami finanszírozását.

Olvasson tovább: