Kereső toggle

Meglepetést okozott az Alkotmánybíróság

Újra vita a kábulatról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó barátaitól és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszer?bb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.



Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az enyhítéseket Fotó: MTI 

Az Alkotmánybíróság több kifogást is emelt a Büntető Törvénykönyv drogfogyasztással kapcsolatos szabályozásával szemben. A testület megsemmisített több olyan törvényi rendelkezést is, amelyek alapján a lebukott fogyasztók büntetés helyett elvonókezelésre mehettek eddig.

Ezt a megoldást elterelésnek nevezik, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, ha kábítószer-fogyasztót értek tetten a rendőrök, akkor az ügyészség dönthetett úgy, hogy elhalasztja a vádemelést. Ekkor a fogyasztónak fél évig kábítószerelvonó-kezelésre kellett "járnia", ami rendszeres foglalkozást jelentett egy kijelölt drogambulancián vagy más egészségügyi intézményben, ahol a fogyasztó életvitelének megfelelően megelőző felvilágosításon vagy egészségügyi tanácsadáson vett részt. Az Alkotmánybíróság hétfőn jelentősen szűkítette azok körét, akiknél ezt a megoldást alkalmazni lehet. Kiesett a körből az, aki kábítószert kínál, átad, aki felnőtt létére 18 éven aluli személy felhasználásával lép kapcsolatba kábítószerrel, illetve aki 21 éven aluliakkal teszi ezt ennél idősebb létére.

Egy 2002-es felmérés szerint Magyarországon a középiskolások 21 százaléka fogyasztott már kábítószert, vagyis minden ötödik. Többségük marihuánával kísérletezett. Aki ismeri a fogyasztási szokásokat, az tisztában van vele, hogy a marihuánafogyasztás jellemző módon egy cigaretta körbeadásával történik. Tehát a fogyasztók szívnak egy slukkot, aztán továbbadják. Ha szó szerint vesszük az Alkotmánybíróság határozatát, akkor a marihuánát fogyasztók közül csak a magányosak élhetnek majd az elterelés adta lehetőséggel. Mindenki másra, aki csak kipróbálja a drogot, akár többéves börtönbüntetés is várhat, hiszen a legmagasabb büntetési tétel ennél a bűncselekménynél akár öt év is lehet.

Gábor Edina, az ifjúsági és kábítószerügyekért felelős helyettes államtitkára szerint is hasznosabb az elterelés a büntetésnél. Mint mondta: "Az elmúlt két évben 2300-an vettek részt elterelésen. Ők most otthon tölthetik a karácsonyt, és ez szerintem jó. Az eltereléskor nemcsak a büntetést lehet kiváltani, hanem más, egy jobb irányba befolyásolják a fiatalok életét." 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is eltereléspárti lesz, és májusra olyan törvényjavaslatot terjesztenek elő, ami megfelel az Alkotmánybíróság döntésének, de közben életszer?bbé teszi a mai szabályozást. "Nem akarunk konzervatívabb törvénykezést, mert az nem oldja meg a problémákat. Az lenne a jó, ha a fogyasztással vádoltak egyforma lehetőségekkel indulhatnának a szermentes életért, az újrakezdésért. A kormány folytatja eddigi drogpolitikáját: a fogyasztást nem fogadjuk el, de a fogyasztót elfogadjuk" – tette hozzá Gábor Edina. A kormány számára kedvező kitétel is szerepel az Alkotmánybíróság döntésében. E szerint nem alkotmányellenes, hogy a nem drogfüggő fogyasztók is jogosultak az elterelésre. 1998-ban ugyanis az Orbán-kormány csak a függők irányába biztosította az elterelés lehetőségét. Az elterelés 2003-as kiszélesítése a helyettes államtitkár szerint azért is hasznos, mert bátrabbá teszi azokat, akik önként fordulnak orvosi segítségért a kezelő intézményekhez. 

Az ellenzéki politikusok a kormány jogi Waterloojaként értékelték a taláros testület döntését. Szijjártó Péter fideszes képviselő szerint jó az Alkotmánybíróság döntése, és ezért pártja üdvözölte azt. A Büntető Törvénykönyv módosításakor a Fidesz ugyanezt az álláspontot képviselte, és ennek a helyességében megerősítette az alkotmánybírák döntése. Mint a politikus kifejtette: "Egyetértenek a liberális gondolkodásúakkal abban, hogy az alkotmányos jogok közül a szabadsághoz való jog alkotja a legfontosabb szeletet, de a drogfogyasztás éppen ettől a jogtól foszt meg. Egy drogfogyasztó ugyanis nem tudja ezeket a jogokat szabadon alkalmazni, mert nem szabad. A drogozás inkább a rabság, mint a szabadság kategóriájába tartozik." 

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a gyermekek és a fiatalok fokozott védelmét nemzetközi szerződések mondják ki, amit Magyarország is ratifikált. Az Alkotmánybíróság által korlátozott elterelés intézménye alapján egy iskolai drogterjesztő elkerülhette a felelősségre vonást. A megsemmisített jogszabályokban sok elem inkább a dílerek érdekeit szolgálta, mint sem a "bepalizott" fiatal fogyasztó érdekeit – érvelt a képviselő lapunknak. 

Ki a bűnös a csoportban?

"Ki az, aki, egyedül szív füvet vagy diszkódrogozik?" – érvelnek a szakemberek, amikor az Alkotmánybíróság hétfői döntéséről kérdezzük őket. Szerintük az Alkotmánybíróság döntése csupán jogi oldalról közelíti meg a kérdést, és kétséges, hogy az alkotmánybírák tisztában vannak-e a valós drogproblémákkal.

Ennek ellenére a kábítószer-problémával foglalkozó szakemberek nem tartanak attól, hogy tömeges letartóztatások kezdődnek, és az ifjúság egy része többéves büntetésre kényszerül majd. Ez azonban a rendőrök és a bírák jóindulatán múlik, ha marad a szigorú szabályozás. 

A drogkérdés nem oldható meg ilyen alapon, mert a börtön nem elvonókúra – állítják egyöntetűen a drogprevencióval foglalkozó a szakemberek.

Olvasson tovább: