Kereső toggle

Interjú Orbán Viktor pártelnökkel

Őrizzük meg a józan eszünket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök szerint a december 5-ei népszavazás nem ad automatikusan kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak, csak kötelezi az Országgyűlést az erről szóló törvény megalkotására. Az új állampolgársági törvényt, amely magyarországi tartózkodás nélkül is lehetővé tenné a magyar állampolgárság megszerzését, kétharmados többséggel kell majd megalkotnia a parlamentnek. Ez azt jelenti, hogy a szemben álló politikai erőknek meg kell egyezniük, mert nem tudják majd egymásra erőltetni akaratukat – mondta az ellenzéki párt elnöke. Orbán Viktor a lapunknak adott interjúban a józanság megőrzésére szólította fel a szavazókat. 



Nekünk, politikusoknak illendő kellő szerénységgel viseltetni, és tudomásul venni a népakaratot Fotó: Reuters

– Elnök Úr, ez a népszavazás úgy tűnik, senkinek nem hiányzott, és mintha Ön is csak becsületből járná végig az ország nagyvárosait.

– Kétszázezer ember aláírta a népszavazási kezdeményezést, tehát az embereknek hiányzott ezeknek a kérdéseknek a megvitatása. Legfeljebb a politikusoknak nem hiányzott, de nem a politikusok véleménye számít, hanem az embereké. A magyar alkotmány világosan beszél: ha az emberek úgy gondolják, hogy saját maguk akarnak eldönteni egy kérdést, akkor azt megtehetik, feltéve, ha több százezren kezdeményezik, és itt kétszázezernél több volt a kezdeményezők száma. Nekünk, politikusoknak, illendő kellő szerénységgel viseltetni, és tudomásul venni a népakaratot. Ha pedig döntés lesz, akkor egy dolgunk van, hogy elmondjuk az embereknek, hogy mi mit gondolunk, illetve én azt tartom hivatásomnak, hogy a fölmerült kétségeket próbáljam eloszlatni, és segítsek az embereknek abban, hogy lelkiismereti döntést hozzanak. 

– A kormány vaskos számadatokat közöl arról, hogy mennyibe kerül, ha a határon túli magyarok tömegesen átköltöznének egy e tekintetben sikeres referendum után. Önök erre mindig azt mondják, hogy maradjunk higgadtak, mert "nem eszik olyan forrón a kását", nincs arról sem szó, hogy most egyfajta invázió indulna meg a határon túlról. Nos, kinek
higgyen a választópolgár?

– Őrizzük meg a józan eszünket! Ez a népszavazás nem a kettős állampolgárság konkrét formájáról szól, hanem ha sikeres lesz, arra kötelezi a parlamentet, hogy alkosson meg egy törvényt, amely megadja az állampolgárságot anélkül is a kérelmezőnek, hogy annak ide kellene költöznie Magyarországra. Aki kettős állampolgárságot akar, annak ma Magyarországra kell költöznie, ilyen értelemben a szülőföldről való elvándorlást segíti a mai jogi helyzet, ezt kell megváltoztatni. A státustörvény megalkotása után a bevándorlások száma csökkent. Szlovákia május óta tagja az Európai Uniónak, a felvidéki magyarok átözönölhettek volna Magyarországra, de nem jönnek. Nem úgy van az, hogy az ember fogja a kert négy sarkát, a hátára veszi, és nekiindul a bizonytalannak.

Tehát én mindenkit arra biztatnék, hogy ne aggódjon. De ha nem hisznek a magunkfajta választott képviselőknek, akkor mindenkinek figyelmébe ajánlom, hogy a napokban hozta nyilvánosságra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a saját szakértői számításait, amelyek teljesen ellentmondanak a kormány számításainak. Azt állítják, hogy a Magyar Államkincstárnak és a magyar gazdaságnak csak haszna származhat a kettős állampolgárságból. Aki a pénzcsörgést számolja a zsebében a vasárnapi döntés előtt, annak azt javaslom, hogy azokra hallgasson, akik tudnak pénzt "csinálni", egy forintból kettőt, és nem csak adót tudnak ránk kivetni.

– Ön nem vesz részt a népszavazási ügyekkel kapcsolatos politikai vitákban. Miért nem vállalja a kihívást, és osztja meg gondolatait a kettős állampolgárság ügyében?

– Azt szeretném, ha nem pártvitának tekintenék az emberek ezt a döntést, hanem lelkiismereti alapon hoznának választást a feltett kérdésekben. Ha mi, pártpolitikusok, megint MSZP–Fidesz vitát vagy SZDSZ–MDF-vitát csinálunk ebből az ügyből, akkor az emberek arra figyelnek, hogy melyik párt mit mond, márpedig ez most másodlagos. De én szeretem a vitákat, és szeretnék látni ilyen vitákat, mondjuk Cser Ágnest szívesen látnám a képernyőn, hiszen ő képviseli az egészségügyben dolgozókat, vagy Patrubány Miklóst, aki a népszavazást kezdeményezte. 

– Ebben az évben volt már EP-képviselőválasztás, időközi képviselőválasztás az elmúlt hétvégén, és most is az urnák elé várják a szavazókat. Látható, hogy egyre kisebb a részvétel, egyre kevesebben mennek el szavazni. Nem gondolja, hogy belefáradt a magyar társadalom már a választásokba? 

– Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez fáradtságot jelent-e, vagy inkább másnak tudható be az alacsony részvételi hajlandóság. Szerintem valóban van fáradtság is, de nem a demokráciába fáradtak bele az emberek, hanem a mindennapi élet nehézségeibe. Sok a gazdasági nehézség, éppen ma olvastam, hogy ebben az évben nem lesz reálbér-növekedés. A gazdák kinn vannak megint az utakon, az egészségügyi dolgozók a múlt héten sztrájkoltak. Aki fontosnak tartja, hogy részt vegyen a közéletben, az ott lesz hétvégén a népszavazáson.



Orbán Viktor és neves közéleti személyiségek egy "kétigenes" nagygyűlésen Fotó: Vörös Szilárd

Az igenek a cél

Orbán Viktor vasárnap megkezdte országjáró körútját, amelynek során Miskolcra, Nyíregyházára és Debrecenbe látogatott el, majd a hét többi napján az ország nagyvárosait kereste fel, mindenütt a két "igen"-re kapacitálta a szépszámú publikumot. Békéscsabán a közelgő kézilabda Eb-re teljesen felújított sportcsarnokba több mint háromezren zsúfolódtak be, hogy meghallgassák a polgári kormány volt miniszterelnökét a népszavazási kérdésekben. 

"Az a munka áll előttünk, hogy igeneket mondjunk, rávegyük Magyarország polgárait, hogy több legyen az elfogadás, mint az elutasítás, és több legyen az egyetértés, mint a széthúzás" – kezdte beszédét Orbán Viktor.

A volt miniszterelnök a kórházprivatizáció kapcsán kifejtette, hogy ugyan hajlandóak vagyunk sokat tenni az egészségünkért, és talán éppen a bajban segítő orvosokat és az ápolókat tiszteljük a legjobban, azonban elfogadhatatlan, hogy a pénz alá rendeljük az egészségünket. "Ma szabadon lehet magánkórházakat létrehozni és működtetni, és ezeket senki sem akarja bántani, azonban a magántőke bevonása csak korlátokkal helyes a közellátásba – érvelt a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, aki szerint a privatizációt követően hamar ott tartunk, hogy "az üzleti élet szétfeszíti a ma még egységes társadalombiztosítás keretét", aminek az lesz a következménye, hogy "szegény- és gazdagkórházakra szakad a magyar egészségügy". 

A politikus kiemelte, hogy ha a polgárok nem hisznek a politikusoknak, akkor inkább higgyenek az orvos vezetőknek és a szakszervezeteknek, akik a privatizáció leállítását szorgalmazzák. 

Orbán Viktor a kettős állampolgárság megadása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazás beteljesítheti a rendszerváltozást: most, tizennégy évvel később Magyarország "szabad, bizakodó, gazdasági határait kitágító, tizenötmilliós magyar nemzet lehet". Kiemelte, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége biztonságot jelent a határokon túl élő magyarok számára, mert ugyan Magyarország nem a világ legerősebb állama, de állampolgárai bizonyos mérték? védelemre – élhetnek a világ bármely pontján – mindig számíthatnak.

Olvasson tovább: